Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

2023 a médiában hatalmas felhajtást hozott a mesterséges intelligencia (MI) körül, miután emberek tömegei tapasztalhatták meg személyesen is, hogy hol tart a technológia, amikor végre a ChatGPT-től kapott tippek alapján döntötték el, hogy mit főzzenek vacsorára vagy mit vegyenek a nagyszüleiknek karácsonyra.

De nemcsak médiafelhajtás követte a generatív MI-n alapuló alkalmazások megjelenését, hanem a világ legnagyobb cégeinek és kisbefeketetők millióinak pénzügyi döntéseire is nagy hatással volt, és sok cégnél használni is kezdték. Az Economist cikke szerint a világ legnagyobb techcégei – az Alphabet, az Amazon, az Apple és a Microsoft – idén 400 milliárd dollárt fektetnek MI-hez kapcsolódó infrastruktúrába és kutatás-fejlesztési projektekbe. A Goldman Sachs becslése alapján csak az infrastruktúra kiépítésébe 1000 milliárd dollárt terveznek fektetni az ilyesmire költeni készülő vállalatok.

Az elmúlt időszakban a kezdeti euforikus hangulatot viszont elkezdte felváltani a kételkedés,

és egyre több a technológia gazdasági hasznával kapcsolatos pesszimista elemzés és vélemény.

Ezek közül a mostanában a legtöbbet idézett talán egy, a Goldman Sachs idézett kiadványában megjelent interjú. Ebben több szakértőt is megkérdeznek a témáról és közülük Jim Covello, a bank globális részvénypiaci kutatási vezetője a leginkább pesszimista. Ő még azt is kétségbe vonja, hogy megéri-e egyáltalán a sok befektetés a technológiába.

Mi az az ezer milliárdos probléma, amit az MI fog megoldani?

– teszi a fel a kérdést, hozzátéve, hogy 30 éve követi a technológiai szektort, de „a rosszul fizető munkahelyek rendkívül költséges technológiával való helyettesítése a szöges ellentéte a korábbi technológiai átmeneteknek, amiknek tanúja volt”.

Covello szerint egy másik általános célú technológia, az internet például már a megjelenése utáni időszakban sok dolgot tett egyszerűbbé és olcsóbbá – például az online könyvkereskedelmet -, viszont az MI-infrastruktúra kiépítése ehhez képest drága, és nem egyértelműek az előnyök.

Tizennyolc hónappal azután, hogy a generatív mesterséges intelligencia bemutatkozott a világnak, még egyetlen olyan felhasználását sem látjuk, ami igazán transzformatív vagy legalább költséghatékony lenne

– mondta. Arra a kérdésre, hogy mire számít abban az esetben, ha végül megalapozottnak bizonyul a pesszimizmusa, Covello azt mondta, nem számít olyan összeomlásra, mint amilyet a dotkomlufi kipukkanása okozott. De azt is megjegyezte, hogy nehéz elképzelnie, hogy egy ilyen forgatókönyv ne jelentsen hatalmas kihívást azoknak a cégeknek, amik most erre költenek. Bár az elmúlt három évtizedben azt is megtanulta, hogy egy buborék kipukkanása sokáig tarthat.

Egyes elemzések már rövidebb távon is problémákat látnak az MI-hez tartozó masszív infrastruktúra kiépítésének pénzügyeivel. A Sequoia Capital partnerének júniusban megjelent elemzése szerint az MI-infrastruktúrába fektető cégeknek még az optimista előrejelzések szerint sem lesz elég bevétele ahhoz, hogy fedezzék ezt, ami egy pénzügyi buborék kialakulásának a jele.

Kifejezetten a dotkomlufira emlékezteti az MI-t körülevevő őrület James Fergusont, a MacroStrategy Partnership brit székhelyű makrogazdasági kutatócég alapító partnerét. Ő a Bloomberg egyik podcastjában arról beszélt, hogy a generatív MI hallucinációi – tehát például amikor a ChatGPT teljes meggyőződéssel állít nyilvánvaló hülyeségeket, például nem létező tanulmányokat ad meg egy kért témában – az eredeti várakozásokhoz képest nehezebben megoldható problémának bizonyulhatnak. Emellett azt is megemlítette, hogy az MI túlságosan energiaigényes lehet ahhoz, hogy sok vállalkozás számára költséghatékony legyen a használata.

A befektetői és médiafigyelemhez képest szintén pesszimista a technológia jövőjével kapcsolatban Daron Acemoğlu, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) közgazdász professzora, akivel szintén interjút közölt a Goldman Sachs kiadványa. A Goldman Sachs saját előrejelzése szerint a generatív MI a következő évtizedben körülbelül hat százalékkal fogja növelni a globális GDP-t, a McKinsey Global Institute szerint pedig évente 1,5-3,4 százalékponttal emelheti az éves növekedést a fejlett gazdaságokban. Acemoğlu a saját kutatása alapján ehhez képest a következő 10 évben az Egyesült Államokban egy százalékpontnyi plusznövekedést vár az MI terjedésének köszönhetően a termelékenység 0,5 százalékpontos növekedése mellett. 

A visszafogott várakozások alapja, hogy Acemoğlu számításai szerint csak az MI-vel potenciálisan automatizáható feladatok negyedét éri majd meg automatizálni a következő évtizedben, így az összes gazdasági tevékenység legfeljebb öt százalékára lesz hatással az új technológia. (Magyarországon a Randstad idei felmérése szerint a cégek fele nem tudja, hogyan kellene használni a mesterséges intelligenciát). A kutató azt sem látja biztosnak, hogy az MI gyorsan válik majd olcsóvá, és hogy nagy számban hoz majd létre új munkahelyeket és termékeket.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy mindenki pesszimista lenne.

A Goldman Sachs kiadványában meginterjúvolt és idézett több elemző még mindig pozitívan látja a technológiában rejlő lehetőségeket. Joseph Briggs, a bank szenior közgazdásza például azért számol az MI-nek köszönhetően nagyjából hat százalékpontnyi többletnövekedéssel az Egyesült Államokban a következő évtizedben, mert az összes munkafázis negyedét automatizálhatónak veszi. Azt ugyan ő is elismeri, hogy sok MI-alapú automatizáció jelenleg még nem költséghatékony, de szerinte nagy potenciál van ebben, és a technológia költségének csökkenését, és emiatt a terjedésének gyorsaságát is egyszerűbb ügynek látja, mint például Daron Acemoğlu. Emellett pedig az MIT kutatójához képest azzal kapcsolatban is optimistább, hogy az MI új munkahelyeket hozzon létre, és ezzel növelje a gazdasági hatékonyságot.

Szintén nem mindenki gondolja azt, hogy az MI tőzsdei buborékot fúj. A bank amerikai szoftverekre specializálódott elemzője, Kash Rangan és internetre specializálódott elemzője, Eric Shenidan nem látja a megalapozatlan lelkesedés jeleit. Shenidan szerint a cégek MI-befektetéseinek nagysága hasonló a korábbi technológiai befektetési ciklusokban tapasztaltakhoz, és a befektetők csak azokat a cégeket jutalmazzák, amelyek képesek bevételt csinálni az MI-hez köthető befektetéseikből. Rangan szerint pedig más ciklusokhoz képest az érintett cégek sok szempontból még jobb helyzetben is vannak, ezért optimisták azzal kapcsolatban, hogy a befektetések meg fognak végül térülni.

Persze ahogy azt az Economist cikke is felveti – miután végigvette a technológia eddig meglehetősen visszafogott gazdasági hatásait -, elképzelhető, hogy egyszerűen csak több időt kell adni a mesterséges intelligenciának. Elvégre a traktortól az elektromos áramon keresztül a számítógépekig számos olyan találmány van, amelynek idő kellett, mire a gazdasági hatása érződni kezdett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak kapkodni fogjuk a fejünket, hogy mi történik - a ChatGPT gazdasági jelentőségét szinte még felbecsülni sem tudjukTechnológiai forradalom zajlik, de a lehető legjobbkor. Kállai Gábor és Pintér Róbert a G7 Podcast vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMunkákat és nem munkahelyeket szüntet meg a mesterséges intelligencia, és ez nem is feltétlenül bajA kutatók sokáig csak tippelgettek a munkaerőpiaci hatásait illetően, de mióta terjed az MI, egyre több konkrétumot tudunk, és ez nem feltétlenül félelmetes.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Tech automatizáció buborék gdp mesterséges intelligencia munkahely növekedés tőzsde Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2024. november 14. 10:36 Pénz

Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás

Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Torontáli Zoltán
2024. november 13. 11:40 Élet, Pénz

Mit választ a fiatal, ha kellene neki négymillió forint, röghöz kötést vagy drága kölcsönt?

Úgy mozgatna meg 500 milliárd forintot a munkáshitellel a kormány, hogy az neki jövőre csak 10 milliárdba kerül.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.