A kutatók sokáig csak tippelgettek a munkaerőpiaci hatásait illetően, de mióta terjed az MI, egyre több konkrétumot tudunk, és ez nem feltétlenül félelmetes.
Érdemes megnézni, mi történik az amerikai élelmiszeriparban, aki eddig csomagolta az árut, az ma felügyeli a csomagolórobotot.
Felgyorsult az emberi munkaerő gépi kiváltása, ami főként az alacsonyabban képzetteket és a nőket sújtja, de nem egyértelmű, hogy ez növeli-e a munkanélküliséget.
Hiába a szaktudás, ha néhány éven belül a gyári munkákat már nem kell elvégezni, csak meg kell mutatni a robotoknak, hogy hogyan csinálják.
Az automatizálás eddig a munkaerőhiányt ellensúlyozta, tömeges munkanélküliséget nem okozott, de az oktatást át kell szerveznünk, hogy ez így is maradjon. Szalavetz Andrea kutatóval beszélgettünk.
Jóval olcsóbbak és hibátlanul dolgoznak azok az irodai robotok, amelyek már a legnagyobb magyar cégeknél is megjelentek. Hogyan vesznek át robotok irodai munkákat?
Egy egész Európát vizsgáló tanulmány szerint a robotok minimális mértékben inkább teremtették, mint rombolták a munkahelyeket.
Legalábbis francia iparvállalatok 2015 előtti tapasztalatai ezt mutatják.
Hihetetlen feladatokat sikerült már robotizálni Japánban, azonban bármennyire is ódzkodnak a vendégmunkásoktól a szigetországban, kénytelenek a munka egy részét rájuk bízni.
A külföldiek munkavállalását korlátozó intézkedések enyhítése ellenére nem találni munkaerőt a japán szolgáltatószektorban. Megoldásnak marad az automatizáció.