Sokan régóta fenntartásokkal figyelik a technológiai fejlődést, mivel félnek attól, hogy el fogják miatta veszíteni az állásukat. Hasonló a helyzet a robotizáció és a mesterséges intelligencia jelenlegi térnyerésével, főleg, hogy ezektől a folyamatoktól már nemcsak a kétkezi munkások tartanak egy kicsit, hanem mindenki, aki rutinfeladatot végez.
A közgazdaságtanban elterjedt elmélet szerint a technológiai változás képességektől függően hat a munkások életére. Korábban ezt úgy jellemezték, hogy azokat érinti jobban a változás, akik nem szakképzettek, de ma már elterjedtebb az a vélekedés, hogy azok érintettek, akik rutin típusú munkát végeznek, hiszen ezt egy mesterséges intelligencia is könnyen meg tudja tanulni.
Giacomo Domini és szerzőtársai annak jártak utána, hogy vajon valóban veszélyben van-e az állása ezeknek az embereknek a jelenleg zajló technológiai változások miatt. Francia cégszintű adatokon vizsgálták, hogy a vállalatok mikor ruháznak be automatizációs technológiákba, és ezzel párhuzamosan milyen változások történnek a munkavállalók körében.
Csak azokat a vállalatokat vizsgálták, amelyek gyártást végeznek, és csak az importált technológiát azonosították automatizációs beruházásként. A munkavállalók között három kategóriát hoztak létre, amik mentén vizsgálták a technológia hatását: képesített és nem képesített munkások, rutin vagy nem rutin feladatot végzők, és végül külön megnézték azokat, akiknek a munkája a technológia adaptálása és használata.
Az elemzésben 2002 és 2015 között éves szinten több mint 35 ezer céget vizsgáltak meg, ezeknek nagyjából évente 10 százaléka ruházott be automatizációs technológiába. Jellemzően a vizsgált időszakban ez a cégek nagy részénél egyszer történt meg, de ha valamelyik cég többször is importált ilyen technológiát, akkor is volt egy, amely messze nagyobb értéket képviselt, mint a többi kisebb beruházás.
Ezeket azonosították beruházási időszaknak, ezek előtt és után három évvel nézték meg a foglalkoztatás alakulását.
A teljes foglalkoztatást nézve a beruházás időpontja előtt jellemzően egy-két százalékos növekedés figyelhető meg, míg utána pár százalékos visszaesés.
Az is látszik, hogy a céget elhagyók aránya nagyjából állandó, ezért a változások alapvetően abból fakadnak, hogy a felvételek hogyan alakulnak.
Amikor foglalkoztatás típusa szerint vizsgálták a munkavállalók számát, akkor az derült ki, hogy alapvetően a fentihez nagyon hasonlóak az eredmények, azt leszámítva, hogy a beruházás előtt jóval megnő a képesítés nélküli kékgalléros munkások felvétele, majd a beruházás után ugyanúgy megnő az ő körükben a céget elhagyók aránya. Érdekes módon ez a technológia implementálásával foglalkozó emberek körében nem volt megfigyelhető. Amikor a rutin és a nem rutin munkát végzőket hasonlították össze, akkor azt látták, hogy közöttük nincs lényegi eltérés a technológiai beruházásból fakadóan.
Összességében a szerzők szerint a fenti eredmények azt mutatják, hogy a technológiai változás pozitívan hat a munkavállalókra, mivel előtte és közben is növekszik a cégeknél a munkavállalók száma*Igaz, utána visszaáll nagyjából a korábbi szintre, a hatás tehát csak átmeneti.. Ráadásul nem jelennek meg jelentős különbségek a munkavállalók típusától függően, tehát a kutatók véleménye szerint nem lehet azt mondani, hogy bizonyos rétegeket jobban érintene a technológiai fejlődés.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
