Hiába a szaktudás, ha néhány éven belül a gyári munkákat már nem kell elvégezni, csak meg kell mutatni a robotoknak, hogy hogyan csinálják.
Egy friss jelentésben a világ top15-ös és top20-as listáin felbukkan Csehország, Szlovákia, Lengyelország és még Szlovénia is, ám Magyarország egyelőre nem.
A kolozsvári egyetem egyik kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy milyen hatásai vannak az Ipar 4.0 alkalmazásának az emberi erőforrásra, és már az első eredmények azt mutatják, hogy nem félni kell az újítástól, hanem alkalmazkodni hozzá.
Egy egész Európát vizsgáló tanulmány szerint a robotok minimális mértékben inkább teremtették, mint rombolták a munkahelyeket.
Míg a kelet-európai nagyvállalatok nyitnak az ipari robotok felé, a kis- és közepes vállalatok kevésbé, a magyarok pedig még sokkal kevésbé. Nálunk még azt sem tudják igazán, hogy mit szeretnének kezdeni egy robottal.
Legalábbis francia iparvállalatok 2015 előtti tapasztalatai ezt mutatják.
Hihetetlen feladatokat sikerült már robotizálni Japánban, azonban bármennyire is ódzkodnak a vendégmunkásoktól a szigetországban, kénytelenek a munka egy részét rájuk bízni.
A külföldiek munkavállalását korlátozó intézkedések enyhítése ellenére nem találni munkaerőt a japán szolgáltatószektorban. Megoldásnak marad az automatizáció.
Hárommilliárdos vállalkozássá nőtt három fiatal magyar mérnök robotos cége. A munkaerőhiány érezhetően pörgeti a robotok iránti keresletet nemcsak Magyarországon, hanem az egész régióban.
A monoton, unalmas, agyzsibbasztó feladatokat adják át a robotoknak, hogy az emberek az értelmesebb munkákat végezzék.