A ma 38-40 éves alapítók 2006-ban vágtak bele a Robot-X Kft. elindításába. Mindhárman egy automatizálással foglalkozó cégnél, főleg robotokkal, robotrendszerekkel dolgoztak. A robotos automatizálásban rejlő potenciál ekkor kezdte foglalkoztatni őket. Nagyon szerették a szakmájukat, és több kihívásra vágytak, ezért döntöttek saját vállalkozás gründolása mellett. Üzletileg pedig azért gondolták, hogy sikeresek lehetnek, mert a legnagyobb robotgyártóknak Magyarországon ekkor még nem volt sem saját leányvállalatuk, sem értékesítő partnerük, így jókor voltak jó helyen, és tudtak élni a lehetőségeikkel.
A cég egy angyalföldi panellakásból indult, üres falak és csupasz villanyégők közül. Mindenki vitt magának egy íróasztalt meg egy otthonról hozott számítógépet, és vettek nyomtatót, illetve néhány irodai eszközt. A céget családi kölcsönökből indították el: mindenki félmilliót dobott be a közös vállalkozás elindítására.
Elég nagy kockázatnak tűnik, de gyorsan bejött:
a 2006 júniusában indult cég csupán fél év alatt 50,2 millió forintos árbevételt és 100 ezer forintos pluszt ért el.
Amikor azt kérdeztem, hogy frissen induló cégként hogyan sikerült a drága robotok finanszírozását megoldani, Mészáros István kézenfekvő magyarázatot adott: találtak egy olyan robotgyártó céget, akinek még nem volt magyarországi képviselete, és segítette őket.
A segítség nem anyagi támogatás volt: egyszerűen hosszabb, 60-90 napos fizetési határidőt kaptak, hogy a projektek lezárása után kelljen csak az eszközökért fizetniük, így nem volt nagy tőkére szükség a kezdéshez. Ez mindkét félnek igen előnyös volt: a külföldi cégnek még mindig olcsóbb és kisebb kockázatú volt, mint saját leányvállalatot létrehozni. A robotgyártók részéről a bizalmat a korábbi közös munkáik biztosították.
Robot: válasz a munkaerőhiányra
10 ezer ipari munkavállalóra jutó robotok száma. Forrás: UNCTAD Trade and Development Report 2017
A 2006-os indulás azért is ideálisnak bizonyult, mert ekkor még nagyon kevesen foglalkoztak ipari robotokkal Magyarországon. A nagy feldolgozóipari cégek azonban már egyre inkább érezték a bérnövekedés hatását, amit a válság miatt hatékonysági nyomás is tovább erősített. Magyarországon globális összehasonlításban még nincsen sok robot, de azért itt is egyre többet telepítenek.
Arra a kérdésre, hogy a növekvő bérek miatt nőtt-e az elmúlt években a robotok iránt a kereslet, meglepő a válasz. Kezdetben akkurátusan kiszámolt, megtérülés alapú projektek voltak. Mára azonban történt egy nagy változás: a munkaerőhiány miatt nem azért akarnak ipari robotokat a cégek, hogy olcsóbban tudjanak termelni, hanem mert egyszerűen nem találnak elég embert. Ráadásul robotokkal pont az ismétlődő, monoton, balesetveszélyes munkát lehet kiváltani, amit a legkevésbé akarnak az emberek végezni.
Nem meglepő módon a magyar robotok túlnyomó része multinacionális cégeknél dolgozik: természetesen az Audi, a Mercedes és a Suzuki autógyárai a legnagyobb robotfelhasználók.
A Robot-X bevételeinek 80-90 százaléka ma még multiktól származik. Egyre növekszik azonban a magyar kkv-k érdeklődése is a terület iránt.
Ezen a téren ráadásul komoly stratégiai átalakulás zajlik. Korábban jelentős munka volt a magyar kkv-knak elmagyarázni, hogy a robotizálás egy megtérülő beruházás: 3D-s szimulációkat, számításokat és esettanulmányokat kellett bemutatni, és még ezen túl is hosszadalmas folyamat volt, amíg egy cég rászánta magát egy robotcella beszerzésére.
A válság azonban sokakat meggyőzött: a munkáltatók látták, hogy a sok kényszerből leépített kollégát később már nem is olyan könnyű visszahozni, vagy éppen nem nagyon akarták ennek kockázatát felvállalni. A robotok nagy előnye, hogy egy válság vagy a megrendelések átmeneti visszaesése idejére le lehet állítani őket.
Kereskedő, mérnök vagy projektmenedzser?
A Robot-X azonban nem egy kereskedőcég, ami szimplán továbbértékesíti a nagy robotgyártók eszközeit.
A robot csak egy alapanyag
– fogalmazza meg Mészáros István.
Ők rendszerekben gondolkodnak, aminek a robot csak egy része. Az ügyfeleiknek komplett megoldásokra van szükségük. Egy robothoz szinte minden esetben egyedi alkatrészeket – megfogót, szállítópályát és egyebeket – kell tervezni és építeni. Az eszközök üzemeltetéséhez szükséges szigetet helytakarékosan, mégis flexibilisen és bővíthetően kell kialakítani. Meg kell oldani az alapanyagellátást, a késztermék elszállítását, illetve a karbantartási ciklusokat is feltétlenül a gyár életéhez kell igazítani. Egy-egy projekt teljes vertikumához képest a robotkar ára már a teljes költség felét sem teszi ki.
A cég ma már inkább nagyobb projekteken dolgozik, amelyek révén egy-egy ügyfél számára folyamatos, éveken át tartó fejlesztéseket végeznek.
Hogyan lesz termelékenyebb a gyártósor?
A robotok és automatizált gyártási rendszerek telepítése után is bőven akad feladat. Az eszközök működési adatainak elemzésére saját – a legtöbb robottal és gépvezérléssel kompatibilis – ipar 4.0-s szoftvert készítettek. A WaMeWo segíti a gyártósorok hatékonyabb működését, a karbantartások optimalizálását és a költséges állásidők csökkentését.
A szoftver egyik, elsőre talán triviálisnak tűnő funkciója, hogy segít a gépek termelékenységének és hatékonyságának mérésében – ez azonban nem mindig állandó, jelentősen függ attól ugyanis, hogy ki és hogyan kezeli az eszközöket. Így végső soron a robotokkal együtt dolgozó emberek hatékonyságát is mérni kell. Olyan apróságokon is sok múlik ugyanis, hogy időben és jó alapanyaggal töltik-e fel a gépsorokat, vagy hogy elviszi-e időben a targoncás az automata rendszer által előkészített, elszállításra váró palettákat.
Az online is elérhető szoftver abban is segít, hogy egy-egy meghibásodást működési adatok elemzése alapján előrejelezzen, és a karbantartást időben elvégezzék, még mielőtt az költséges hibákat vagy gépleállást eredményezne.
A szoftver fejlesztése saját finanszírozásból zajlott, néhány hónapja került piacra, és már több nagy cég használja a tesztrendszert. Mégis, hiába hallunk évek óta az ipar 4.0 forradalomról, a gyakorlatban mindenki nagyon óvatos a beruházásokkal ezen a területen. Elvárják, hogy az effajta szoftverek biztos, forintban kimutatható megtakarítást hozzanak. Olyan ez kicsit, mint amikor a 2000-es évek elején a robotok szükségességét kellett bizonyítani.
Biztonságos, de lassabb a gép-ember együttműködés
Az utóbbi években nagyon népszerűek lettek a kobotok, azaz a kollaboratív robotok. Ezeket nem kell az emberektől elzártan, biztonsági elkerítések mögött üzemeltetni, hanem szó szerint együttműködnek a munkásokkal.
De tényleg jelenthet áttörést a gép és az ember közös munkája? A kobotoknak is megvan a gyártó cégeknél a helyük, de azért forradalmi változást a közeljövőben még nem fognak hozni a Robot-X tapasztalata szerint. A robotcellák komplex munkafolyamatokat vesznek át, a kobotok inkább egy-egy ember munkáját váltják ki vagy teszik könnyebbé. Az ezt választó cégeket sokszor nem a hatékonyság és megtérülés motiválja, egyszerűen nem találnak bizonyos munkákra elég embert.
Egy kobot sebessége másodpercenként 250 milliméter lehet, az ipari robotoké viszont 5-8 ezer. Ez a 20-30-szoros különbség óriási, ez is mutatja, hogy sokkal korlátozottabb a felhasználási lehetőségük.
Lesz-e elég robotprogramozó?
A munkaerőért folyó verseny egyértelműen növeli a robotok iránti keresletet, de mi a helyzet az ezekhez értő szakemberekkel, van-e egyáltalán elég, és nem szívják-e fel a nagy multicégek őket? Mészáros István szerint egy egyetemről frissen kikerült programozónak még legalább két év célirányos tanulásra van szüksége, hogy egy projektet egyedül is meg tudjon náluk valósítani. Ehhez a Robot-X saját képzési és mentorrendszert kellett kialakítson.
A nagy nemzetközi vállalatok elszívó hatását viszont nem érzik: sokkal érdekesebb és változatosabb munkát tudnak biztosítani, amit értékelnek is a munkavállalók. A sződi központú vállalkozás Budapesten egy oktatási és k+f telephelyet tart fenn, ahol nemcsak a saját kollégákat oktatják, hanem a megrendelők munkavállalóit, sőt független szakembereket is felkészítenek a robotok kezelésére és programozására.
Növekedés saját erőből
Az alapítók 13 évvel a kezdés után is részt vesznek a cég mindennapi működésében: Mészáros István az ügyvezetést viszi, Lőrincz Gergely az értékesítést, Kovács Gábor pedig a műszaki területet irányítja. Sok példát láttak arra, hogy a cégek vezetésének átadása nehéz feladat, ezért már most gondolkodnak azon, hogyan tudnának az operatív feladatokból hátrébb lépni, és tulajdonosként, stratégiai vezetőként a cégnél dolgozni.
A cég alapítói: Kovács Gábor (bal), Mészáros István (középen), Lőrincz Gergely (jobb oldalon)
Egy viszont fontos számukra: nem szeretnének más tulajdonost bevonni. Ma már rengeteg lehetőség van kockázati tőke vagy stratégiai tulajdonostárs bevonására, de ezt szeretnék elkerülni. Egy befektető tulajdonostárssal pont azt veszítenék el, amiért a cégalapításba belekezdtek: a függetlenségüket. Ezért inkább saját forrásokból növekednek, a banki hitelek alapvetően a projektek finanszírozását segítik. Így is gyorsan tudnak növekedni, öt év alatt duplázták az árbevételüket.
A cégalapításkor azt a cél tűzték ki, hogy ők szeretnének lenni Magyarország piacvezető független robotintegrátor cége. Ezt már sikerült elérni, a fejlődésre pedig két utat látnak: az egyik az egyre bővülő magyar feldolgozóipar, ahol minden előrejelzés szerint nőni fog a robotok száma. Magyarországon a mezőgazdaságban is óriási potenciál előtt áll a robottechnológia, amit a munkaerőhiány is nagyon ösztönöz – idén már ilyen megkeresésből is egyre több van.
A növekedés másik motorjának az exportot látják. Exportárbevételük aránya 10 százalék körül alakul, ez főként Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából és Romániából érkezik, de volt már projektjük az Egyesült Királyságban is. Egzotikusabb felkérések is voltak, de Ausztráliába végül mégsem utaztak el, inkább a tartós kapcsolatokat ígérő megkeresésekre fókuszálnak. Azért is inkább Közép-Európára koncentrálnak, mert azt látják, hogy nyugaton, például Németországban a megfelelő szaktudás és a legjobb ajánlat megtétele esetén is nagyon nehéz magyar cégként megrendelésekhez jutni.
Eltökélt szándékuk a külföldi nyitás: ez segítheti őket a szakosodásában.
Ebben a régiónk gazdasági növekedése segíti őket, de kockázatot jelenthetnek az autóipar körül gyülekező viharfelhők. A technológia fejlődése viszont egyre több új iparágban teszi gazdaságossá a robotok használatát.
Sajnos azonban még nem mindenre jók a robotok: hiába kérték fel őket, hogy készítsenek inghajtogató robotot, ez még a legújabb technológiának is túl összetett feladat. Vannak azonban meglepő felhasználási lehetőségek: van már olyan magyar sírkő- és márványburkolatokat gyártó cég is, amely robotokkal végezteti a munkát.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
