A magyar kkv-k nagyon lemaradtak a robotizációban, a csehek és a lengyelek is kétszer jobbak náluk
A magyar kis- és közepes vállalatok robotizációs szintjét 11 százalékosnak mérte egy friss kutatás, amelyet a dániai gyökerű Universal Robots (UR) társaság végzett. Első hallásra ez talán nem is tűnik olyan rossz aránynak, csakhogy a felmérésből kiderült, hogy mégis az.
A román szint jelenleg 15,4 százalék, a lengyel 22,7, a cseh pedig 23,3 százalék, azaz utóbbi kettő már több mint duplája a magyar értéknek. A UR az adatokat bemutató tájékoztatón azt mondta, Szlovákiát azért nem vette be a felmérésbe, mert nagyon valószínű, hogy Csehországgal azonos helyzetben van, ami arra utal, hogy a szlovákok is jóval előttünk járnak. A német értékek pedig számunkra pillanatnyilag elérhetetlen messzeségben vannak, mert az UR tapasztalatai szerint a német adatok általában egyszerűen megkaphatók a cseh értékek kettővel való szorzásával.
A kutatás egyébként 180 magyar, 186 román, 196 cseh és 300 lengyel kkv megkérdezésével készült, tavaly november és idén április között. A kisvállalati határt 50 főnél, a közepes vállalatokét 150 alkalmazottnál húzták meg. A négy vizsgált országra egyaránt jellemző, hogy a nagyvállalatok már mindenhol erősen támaszkodnak az ipari robotokra, különösen ott, ahol az autóipar erős. Ebből a szempontból Szlovákia vezetheti a régiót. A kisebb vállalatoknál azonban a robotizáció és a robotok iránti érdeklődés mértéke sokkal szórtabb.
A kedvezőtlen magyar adat mögött egy természetes jelenség is lehet, amíg ugyanis nem ismerik jól a cégek, hogy milyen egy robottal dolgoztatni, addig az igényük is sokkal kisebbnek mutatkozik. Úgy tűnik, hogy mi még ebben a fázisban vagyunk, míg a cseh és lengyel kkv-k már pontosabban ismerik a lehetőségeket, és ezért jobban is akarják a robotok elterjesztését.
Egyértelműen erre utal, hogy a magyar válaszadók 35,5 százaléka mondta azt, hogy „egyéb” célokra szeretne robotot használni, vagyis a kérdőíven felkínált lehetőségek közül nem tudott egy konkrét alkalmazási területet kiválasztani. A cseheknél ez csak 26,8, a románoknál 22 százalék volt.
A magyar kkv-k közel fele úgy gondolja, hogy nem is kell robotizálni a tevékenységét, és több mint 40 százaléka szerint nem is lehet. Ez pedig nyilvánvalóan a szűkösebb robotikai ismeretekre utal.
Az adatfelvétel a járvány kezdetekor zárult, és a UR szerint most valószínűleg sokkal nagyobb igény mutatkozik a robotok iránt a kkv-szektorban, mint korábban. A gazdasági visszaesés, a piacok leállása, majd újraindulása alapvető változásokat hozott, és most minden kkv-nak sokkal jobban kell a hatékonyság növelésére koncentrálnia, ha túl akarja élni a nehezebb időszakot. Ilyenkor pedig nyitottabbá válnak a cégek a robotok alkalmazására.
Vállalat
Sorra mennek tönkre a magyar fuvarozók a gazdaság zsugorodása miatt
A fuvarok számának csökkenése miatt a több mint 10 éve tartó krónikus és nagyon súlyos sofőrhiány is enyhülni kezdett.
Még a lengyel gyárától is szabadulna a Northvolt, de az biztos, hogy nem a kínaiak fogják megmenteni
A svéd cég csődje arra utal, hogy nincs koherens uniós stratégia az akkumulátorgyártási értéklánc kiépítéséhez, az új Európai Bizottság azonban újra nekifutna a dolognak.
Leépítésekre számítanak az autóiparban, de az ipar egészében nem látszanak a sötét felhők
Novemberben csak a német, osztrák, belga és lengyel iparcégek voltak pesszimistábbak a magyaroknál.
Fontos
A beígért Trump-intézkedések időzítésén sok fog múlni
Nagyon más a helyzet, mint 2016-ban, és hiba lenne azt gondolni, hogy az elnök a Kongresszuson mindent simán átvisz.
Az osztrák fizetést könnyebb elérni, mint az osztrák boldogságot
Friss kutatási eredmények szerint az ausztriai magyarok boldogabbak a magyarországi átlagnál, de nem érik el az osztrák átlagot.
Még a szavazói se hisznek a gazdasági fellendülésben, és ezt már a kormány támogatottsága is megérzi
A Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt az elmúlt hónapokban. Ez nem független attól, hogy a lakosság gazdasági hangulata is romlani kezdett.
