Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. július 1. 10:33 Vállalat

A magyar kkv-k nagyon lemaradtak a robotizációban, a csehek és a lengyelek is kétszer jobbak náluk

A magyar kis- és közepes vállalatok robotizációs szintjét 11 százalékosnak mérte egy friss kutatás, amelyet a dániai gyökerű Universal Robots (UR) társaság végzett. Első hallásra ez talán nem is tűnik olyan rossz aránynak, csakhogy a felmérésből kiderült, hogy mégis az.

A román szint jelenleg 15,4 százalék, a lengyel 22,7, a cseh pedig 23,3 százalék, azaz utóbbi kettő már több mint duplája a magyar értéknek. A UR az adatokat bemutató tájékoztatón azt mondta, Szlovákiát azért nem vette be a felmérésbe, mert nagyon valószínű, hogy Csehországgal azonos helyzetben van, ami arra utal, hogy a szlovákok is jóval előttünk járnak. A német értékek pedig számunkra pillanatnyilag elérhetetlen messzeségben vannak, mert az UR tapasztalatai szerint a német adatok általában egyszerűen megkaphatók a cseh értékek kettővel való szorzásával.

A kutatás egyébként 180 magyar, 186 román, 196 cseh és 300 lengyel kkv megkérdezésével készült, tavaly november és idén április között. A kisvállalati határt 50 főnél, a közepes vállalatokét 150 alkalmazottnál húzták meg. A négy vizsgált országra egyaránt jellemző, hogy a nagyvállalatok már mindenhol erősen támaszkodnak az ipari robotokra, különösen ott, ahol az autóipar erős. Ebből a szempontból Szlovákia vezetheti a régiót. A kisebb vállalatoknál azonban a robotizáció és a robotok iránti érdeklődés mértéke sokkal szórtabb.

A kedvezőtlen magyar adat mögött egy természetes jelenség is lehet, amíg ugyanis nem ismerik jól a cégek, hogy milyen egy robottal dolgoztatni, addig az igényük is sokkal kisebbnek mutatkozik. Úgy tűnik, hogy mi még ebben a fázisban vagyunk, míg a cseh és lengyel kkv-k már pontosabban ismerik a lehetőségeket, és ezért jobban is akarják a robotok elterjesztését.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJönnek a robotok és a kobotok a munkahelyeinkre, de nem kell félni tőlükÖt országban dolgozik a robotok ötöde. De mi az a kobot?

Egyértelműen erre utal, hogy a magyar válaszadók 35,5 százaléka mondta azt, hogy „egyéb” célokra szeretne robotot használni, vagyis a kérdőíven felkínált lehetőségek közül nem tudott egy konkrét alkalmazási területet kiválasztani. A cseheknél ez csak 26,8, a románoknál 22 százalék volt.

A magyar kkv-k közel fele úgy gondolja, hogy nem is kell robotizálni a tevékenységét, és több mint 40 százaléka szerint nem is lehet. Ez pedig nyilvánvalóan a szűkösebb robotikai ismeretekre utal.

Az adatfelvétel a járvány kezdetekor zárult, és a UR szerint most valószínűleg sokkal nagyobb igény mutatkozik a robotok iránt a kkv-szektorban, mint korábban. A gazdasági visszaesés, a piacok leállása, majd újraindulása alapvető változásokat hozott, és most minden kkv-nak sokkal jobban kell a hatékonyság növelésére koncentrálnia, ha túl akarja élni a nehezebb időszakot. Ilyenkor pedig nyitottabbá válnak a cégek a robotok alkalmazására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmentünk az üzembe, ahol már a robotokat is robotok gyártjákA monoton, unalmas, agyzsibbasztó feladatokat adják át a robotoknak, hogy az emberek az értelmesebb munkákat végezzék.

Vállalat felmérés Kelet-Európa kkv kobot robot Universal Robots Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. október 23. 12:16 Adat, Vállalat

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarok

A hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.

Torontáli Zoltán
2020. október 22. 14:55 Vállalat

A Procter&Gamble elkezdi kivezetni a samponos műanyag flakonokat

Helyette jön a sokkal kevesebb anyagból készült tasak, és az újrahasznosítható alumínium adagoló kombója.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.