(A szerző a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem dékánhelyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az utóbbi években számos olyan új, eddig nem használt gyártási és gyártásszervezési technológia és megoldás látott napvilágot, amelyeket sokan az Ipar 4.0 vagy negyedik ipari forradalom címkével jellemeznek, és amelyek a várakozások szerint alapjaiban változtathatják meg a vállalatok működését. Az autóiparban ez a trend fokozottan érvényes, hiszen egyre több olyan adatalapú és szoftveres megoldás lát napvilágot, amelyek túlzás nélkül átformálják az autóipari szereplők között a versenyt (ilyen például a Tesla előretörése, vagy a kis autóipari start-up vállalatok szoftveres újításai).

Az Ipar 4.0 technológiáktól az ipari termelés folyamatának forradalmasítását, a teljesítmény növekedését várják. A forradalom szó gyakran együtt szerepel az Ipar 4.0 fogalommal, hiszen a termelővállalatok esetében ezek az új technológiák alapjaiban változtathatják meg a vállalatoknál végzett munka jellegét.

Az Ipar 4.0 technológiák alapvetően az emberi munkát hivatottak megkönnyíteni és támogatni, de sok esetben előfordulhat, hogy teljes mértékben képesek helyettesíteni az embert. Alapvetően két típust különböztethetünk meg: az egyik a támogató (ez esetben az emberek által végzett munka gyorsabb, hatékonyabb és/vagy egyszerűbb lesz), a másik pedig a helyettesítő (az emberi munkát teljesen kiváltja a gépi, automatizált munka).

A két fő kategória között lehetnek átmenetek is, hiszen egyes technológiák nem váltják ki az embert, de növelik a hatékonyságot és így csökkentik a humánerőforrás igényt. A részben vagy egészében támogató típusú technológiák bevezetése azt is jelenti, hogy az embereknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új technológiák teremtette munkakörnyezethez és elvárásokhoz, sőt ennek érdekében folyamatosan új kompetenciákra szükséges szert tenniük.

Az ember és a gép közötti interakció fejlesztése és csiszolása egyre inkább előtérbe fog kerülni a következő évtizedben, hiszen ez lesz a kulcs a magasabb teljesítmény és a magasabb termelékenység elérésére.

A termelővállalatok alkalmazottai sok esetben idegenkednek az Ipar 4.0 technológiáktól, mert úgy érzik, hogy az addigi munkájuk forog kockán, mivel a technológia bevezetésével a munkakörük akár meg is szűnhet.

Az autóiparban ezen gyártási és gyártásszervezési innovációkat rendszerint hamarabb és szélesebb körben alkalmazzák, mint más iparágakban, ezért a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának kutatási projektje elsősorban erre az iparágra fókuszál.

A kutatás kezdeti fázisában eddig három vállalat hat különböző Ipar 4.0 projektjét vizsgáltuk, helyszíni szemlék, adatelemzés, valamint több felsővezetővel és gyártásban dolgozó alkalmazottal készített interjú segítségével. Az elért vállalatok között van egy autógyártó, egy első szintű (tier1) és egy második szintű beszállító is, közülük egy vállalat magyarországi, a másik kettő pedig Romániában működik.

A vizsgált hat autóipari projektet leginkább a hatékonyság növelésére, a költségek csökkentésére, valamint a termelési hibák kiküszöbölésére vezették be. Öt esetben egyáltalán nem csökkent az alkalmazottak száma, tehát inkább a támogató, mintsem a helyettesítő funkciót látták el.

Sarkosan fogalmazva az autóiparban megismert Ipar 4.0 technológiáktól nem feltétlenül kell félni, azok sok esetben inkább hatékonyabbá teszik az emberi munkát, mintsem átvegyék annak helyét.

Az összes autóipari vállalat megemlítette, hogy amennyiben az emberi munkát mégis kiváltja a gépi munka, az alkalmazottak számára más pozíciókat ajánlanak fel a vállalaton belül, amelyhez az átképzést is biztosítják.

Így ha az adott munka el is veszik, az embereknek nincs mitől tartaniuk, hiszen nem válnak fölöslegessé, szinte biztosan szükség lesz rájuk egy másik részlegen. Egyik válaszadót idézve

a nálunk már tapasztalattal rendelkező alkalmazott túl értékes ahhoz, hogy a robotizálás miatt megváljunk tőle.

Az Ipar 4.0 projektek emberi erőforrásra gyakorolt hatása ugyanakkor abban is megnyilvánul, hogy az elemzett hat projekt közül mindössze egy volt olyan, ahol az alkalmazottaknak nem kellett új tudást vagy készséget elsajátítaniuk. Ebből tehát azt olvashatjuk ki, hogy az új Ipar 4.0 technológiák alkalmazása maga után vonja az alkalmazottak fejlesztését is, hiszen a gépek támogatásával már másmilyen, magasabb szintű tevékenységeket kell ellátniuk.

Talán a legérdekesebb vizsgált témakör az alkalmazottak viszonyulása volt az újonnan bevezetett Ipar 4.0 projektekhez. Három projektnél a vállalat pozitív hozzáállásról és pozitív visszajelzésekről számolt be, a fennmaradó három esetben viszont az alkalmazottak negatívan álltak hozzá az újításokhoz.
A gyakran említett félelmek között megtalálható volt a várható leépítések árnyéka, a robotizált munkakörnyezet változásából adódó nehézség, valamint a félelem, hogy az automatizált megoldások bevezetésével az alkalmazottak munkája percről-percre elszámolhatóvá válik („nincs több lógás”).

Fontos azonban, hogy az alkalmazottak ott tanúsították a legkevésbé támogató magatartást, ahol nem vonták őket be a tervezésbe, illetve a velük való folyamatos kommunikáció is elmaradt.

Vezetői szempontból több interjúalany is kiemelte, hogy az Ipar 4.0 projektek menedzsmentje semmivel sem másabb, mint bármilyen más fejlesztési projekt menedzselése. Az interjúk alapján a vezetőség és a projektcsapat elkötelezettsége, illetve egy dedikált projektfelelős kiemelten fontos a bevezetés sikerességéhez.

Mindemellett az ügyfél-centrikusságot (az ügyfél lehet külső és belső egyaránt; a külső ügyfelek a vásárlók, míg a belső ügyfelek maguk a vállalati alkalmazottak), valamint a hatékony és folyamatos kommunikáció fontosságát is megemlítették.

Tulajdonképpen csak egyetlen Ipar 4.0 specifikus tényezőt emelhetünk ki:

az alkalmazottak félelmeinek és aggályainak megfelelő kezelését.

Ez azért kiemelten fontos, mert az új technológiák bevezetése csak akkor lehet sikeres, ha az abban a projektben dolgozó alkalmazottak motiváltak maradnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFeleslegesen rettegtünk Európában a robotoktól, nem vették el a munkahelyeinketEgy egész Európát vizsgáló tanulmány szerint a robotok minimális mértékben inkább teremtették, mint rombolták a munkahelyeket.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat autóipar egyetem ipar 4.0 Kolozsvár kutatás robot Olvasson tovább a kategóriában