Hírlevél feliratkozás
Virovácz Péter
2022. április 25. 15:55 Élet, Világ

Egy mai példa arra, hogy a rengeteg robot mellé még több ember kell

(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A jelenlegi gazdasági környezetet a bizonytalanság uralja, így talán kevesebb fókusz esik a hosszútávú gazdasági változásokra. Még a háború előtti időkben, amikor a gazdasági sokkot a strukturális, majd a Covid miatt az átmeneti munkaerőhiány jelentette, sok szó esett az automatizációról és a robotizációról. Ez a probléma mára nem tűnt el, csak háttérbe szorult. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a munkahelyteremtés és a robotizáció megfér egymás mellett. Erre a legjobb példa az Egyesült Államok élelmiszeripara, így most ezen a példán keresztül tekintjük át a jelenlegi helyzetet.

Az USA élelmiszeripari foglalkoztatottsága a koronavírus ellenére is rekord mértékűre duzzadt 2021-ben, meghaladta az 1,93 millió főt. A koronavírus-válságból való gyors kilábalás – amely a munkaerőpiaci fókuszú gazdaságpolitikai beavatkozásnak köszönhető – szokatlan helyzetet teremtett: a gazdasági kilábalással párhuzamosan zajlott a munkaerőpiaci helyreállás. 2022 elejére az Egyesült Államok gazdasága elért oda, hogy ismét a munkaerőhiány okozza a legnagyobb fejtörést a vállalatoknak, ami nagy szó, hiszen tudjuk, hogy az ellátási láncokkal sincs finoman szólva minden rendben.

A napi fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban, amelybe az élelmiszeripar is tartozik, jelenleg több mint kétszer annyi a betöltetlen álláshely, mint a Covid-19 előtt. 2015 és 2020 között átlagosan 150 ezer üres álláshely volt, ám 2022 eleje óta ez inkább 330 ezer körül ingadozik. A munkaadók problémáját tovább súlyosbítja, hogy a munkavállalók sem restek új állás után nézni. Az ágazaton belüli fluktuáció rekordmagasra, nagyjából az ágazati foglalkoztatás arányában nézve 3,2 százalékra szökött.

Ebben a helyzetben nem csoda, hogy egyre nagyobb költséget jelent a munkáltatóknak a munkaerő megtartása vagy az új munkaerő toborzása. Így egyre több vállalat fordul az automatizáció és a robotizáció irányába, hogy a termelés szintje lépést tudjon tartani a felfutó kereslettel. Az ilyen jellegű beruházások megtérülési ideje ráadásul jelentősen lecsökkent a koronavírus előtti időszakhoz képest, hiszen egyrészt a munkaerő jóval drágább lett és a technológia is ugrásszerű fejlődésen ment keresztül mindösszesen két év alatt. Ugyanakkor a gépek, robotok iránti kereslet bővülése, kombinálva a jelenlegi ellátási láncokat érintő problémákkal megnehezíti az automatizációt. Jóval többet kell várni egy-egy gépre, hiszen nyersanyagból és alkatrészből is hiány van, a gyártók pedig egyre hosszabb vállalási határidővel veszik fel a rendeléseket. Mindez azt jelenti, hogy a munkaerőhiányos állapotból jelenleg aligha van gyors menekülőút.

Az amerikai élelmiszeripari vállalatok részéről pedig igény az volna arra az egérútra. Míg 2010-ben csupán 5100 robot dolgozott ilyen gyárakban szerte az Egyesült Államokban, addig öt év alatt közel megduplázódott (9800 robot), tíz év alatt pedig több mint háromszorosára nőtt ez a szám. 2020-ban már 16 700 robot segítette a gyártást az élelmiszeriparban. Ez ugyanakkor nem jelentette a munkahelyek elvesztését. Míg 2015-ben 1,72 millióan dolgoztak ebben a szektorban, addig a robotizáció és automatizáció előretörése ellenére 2020-ban már közel 1,87 millióan és 2021-ben jött az új rekord (1,93 millió).

A koronavírus időszaka fellendítette az automatizáció és robotizáció körüli diskurzust. Ráadásul olyan területeken is, amelyeket eddig a szakma tabunak hitt, például a hús feldolgozása. De persze a Covid mellett van néhány strukturális oka is annak, hogy az élelmiszeripari gyártóvállalatok hajlandóak egyre több és több pénzt ölni robotokba.

  1. Költség-versenyképesség: a munkaerő jelentősen drágul és az élelmiszeripar is egyre inkább küzd a munkaerőhiánnyal és az elöregedő belső munkaerőállománnyal. Vagyis az automatizáció javíthatja a termelékenységet, az egy gyártási egységre jutó termelési költséget és képes függetleníteni a munkáltatót a munkaerőpiaci ingadozásoktól.
  2. Minőségjavítás: A hatóságok, a viszonteladók és a vásárlók egyre szigorúbban figyelnek a minőségre, és ebben a tekintetben az automatizáció képes lehet javítani az élelmiszerbiztonságot és az állandó minőség fenntartásában is segíthet.
  3. A munkaerő jólléte: Az élelmiszeriparban különösen sok olyan állás van, amely monoton, folyton ismétlődő mozdulatsort igényel, arról nem is beszélve, hogy sokszor extrém körülmények között kell dolgozni (pl. hűtőkamrában). Mindez rányomja a bélyegét a munkavállaló jóllétére, mentális és fizikai állapotára. Ezekben a munkakörökben a robotok javíthatják az általános munkavállalói jól-létet és javíthatják a munkahely biztonságosságát.

Persze a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy bár az automatizáció és a munkaerőpiac kéz-a-kézbeni fejlődése megvalósult, azért a munkahelyek típusainak aránya átalakult. Míg 2015-ben az USA élelmiszeripari munkaerejének 50,9 százaléka volt termelési munka, addigra 2021-re ez az arány 46,1 százalékra süllyedt. A változás trendje – még ha a tempó nem is drasztikus – egyértelmű irányt mutat. Kevesebb olyan emberre van szükség, aki például a legyártott élelmiszeripari termékeket kézzel dobozba rakja, viszont több olyan ember kell, aki felügyeli a robotok munkáját. Az amerikai vállalatok a jelenlegi munkaerőhiányos piaci helyzetben ugyanakkor ezt a fajta váltást jellemzően házon belül oldják meg, méghozzá elsősorban átképzéssel.

Ebből a példából tehát úgy látszik, hogy míg az automatizáció és a robotizáció egyre nagyobb teret nyer, a feldolgozóipar jövője ugyanúgy múlik a munkaerőn is.

Az emberi szerepvállalás továbbra is kulcsfontosságú lesz, még akkor is, ha ez alapvetően a munkahelyek egy részének átalakulásával jár együtt.

Vagyis hiába lódul majd meg a robotok elterjedtsége, ahogyan javulnak a gépgyártó kapacitások és leszállítják, beszerelik az új gépeket, a munkaerő iránti kereslet aligha lanyhul majd. Mind a belső (kapun belüli), mind pedig a külső munkakínálat egyre szűkösebb lesz az automatizáció ellenére.

Hogyan lehet, hogy a robotizáció és automatizáció előretörésével a munkaerőpiac is dinamikus bővülést tud felmutatni?

  1. Az élelmiszeripari termékek iránti globális kereslet töretlen növekedést mutat, így mind tőkére, mind munkaerőre szükség van ahhoz, hogy a kínálat lépést tudjon tartani a kereslettel.
  2. A robotok javítják a vállalatok versenyképességét, növelve a termelést és a jövedelmezőséget, ami a vállalatok organikus növekedését serkenti.
  3. A nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalati szektor szerepe is lényeges az élelmiszeriparban. A nagyvállalatok termelési kapacitásainak növekedése miatt a beszállítóknak is egyre magasabb a forgalmuk és a kibocsátás növeléséhez – méretgazdaságosság hiányában – munkaerő felvétele szükséges.
  4. A fogyasztói társadalom átalakulása magával hozta a tömegtermelés mellett a minőség iránti igényt is. Ezzel piacot nyernek azok a kis- és középvállalatok, melyek magukat a tömegtermeléssel szemben, a kézművesség jegyében határozzák meg. Ilyen formában pedig a termékeik iránti többletkereslet kielégítése – a vállalati krédó jegyében – csak munkaerő-bővítéssel érhető el.
  5. A fogyasztói kereslet változása másban is tetten érhető. Egyre több fogyasztó hisz a környezettudatos vásárlásban és így például a csomagolásmentes termékekben. Ez ellentétes a robotizációs törekvésekkel, hiszen pont a csomagolás az egyik munkakör, amely a leginkább automatizálható. Az előrecsomagolt termékek keresletének visszaszorulása, a friss termékek iránti kereslet (helyi termelők, delikáteszek, hentesek stb.) reneszánsza ellehetetleníti a tömeggyártást, így itt előtérben marad, sőt megnő a munkaerő szerepe.

(A cikk az ING Bank szenior ágazati elemzőjének (Thijs Geijer) és az ING Bank ESG szakértőjének (Coco Zhang) írása alapján, azt kiegészítve készült.)

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Élet Világ Amerika automatizáció élelmiszeripar robotizáció Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. november 27. 14:51 Élet

Férfiakat hoz hátrányba, ha átgondolatlanul lépnek fel az esélyegyenlőtlenség ellen

Ha csak egy szempont mentén határozzák meg, hogy kiknek segítenek, az könnyen visszafelé is elsülhet.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Katona Hajnalka
2022. november 24. 10:24 Élet, Világ

Nem reménytelen a születések számának növelése, ha javul a dolgozó nők helyzete

A szülési turizmus megszűnt, de a biztonság és rugalmasság jót tett a gyermekvállalási kedvnek az Egyesült Államokban a járvány alatt.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.