A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.
Egy őszinte beismeréssel kell kezdenem. Lévén papírom van róla, hogy semmihez sem értek (közgazdász), alapkezelőként én is szembesülök azzal, hogy néha nehezebb megértenem egy cég termékét, annak részleteit és jelentőségét, mint a pénzügyi kimutatásokban szereplő számokat. Magánemberként hiába kattantam én is rá számos új technológiai fejlesztésre (kütyüre), messze nem tekintem magam IT-szakértőnek. Kicsit olyan ez, mint az autó: az emberek többségének van jogosítványa, általában tudnak is vezetni, de a döntő többségnek fogalma nincs arról, mitől és hogyan megy egy autó. Hasonló a helyzet az új technológia termékeivel is. Mindenki használ mobilt, PC-t, laptopot, de az alapvető funkcionális tudáson kívül alig tudunk valamit ezekről a készülékekről.
Kezdhettem volna a cikket azzal is, hogy az Nvidia a hét elején mutatta be legújabb generációs, Blackwell fantázianéven futó, mesterséges intelligencia (AI) alapú grafikus feldolgozó egység (GPU) termékcsaládját, de nemcsak az olvasók többségének nincs fogalma arról, ez pontosan mit jelent, nekem sincs. Ami következtetést le tudtam vonni a bemutatóból, hogy az új termék gyorsabb, hatékonyabb lesz, még inkább az AI körüli hókuszpókra fogja kihegyezni a cég a terméket, viszont csak az év második felében kerül piacra.
Eme bevezető után el is kezdhetem a cikket. Mint mindenki, aki a tőkepiacokkal foglalkozik, mostanában leggyakrabban az amerikai chipgyártó Nvidia nevével kerülök kapcsolatba. Az Nvidia termékei már messze nem csak a klasszikus grafikus feldolgozásra használhatók, hanem komplex, párhuzamos problémák megoldására, mint például neurális hálózatok vagy óriási nyelvi modellek adatfeldolgozására is. Két nagy piaca ezeknek a GPU-termékeknek például a felhőszolgáltatás és a kriptobányászat. Amiben az Nvidia toronymagasan konkurenciája előtt jár, az az adat- és az információk feldolgozásának sebessége. Gyakorlatilag évekkel jár az AMD, Intel előtt, ebben a piaci helyzetben valószínűleg elég erős árérvényesítő ereje is van a cégnek. Most, jelenleg.
A lassan másfél éve kitört AI-alapú befektetési őrületben ez a vállalat volt a legnagyobb nyertes, ennek a vállalatnak az árfolyama négyszereződött meg ebben az időszakban. Az elemzők alig győzik emelni a céláraikat, időnként egymást licitálják túl, vajon mennyit is érhet az új technológiai forradalom zászlóshajója. Ez a korábban – amerikai mérce szerint – közepes méretűnek számító cég alaposan kinőtte magát, piaci kapitalizációja meghaladja a 2000 milliárd dollárt.
Ha már ennyire ez a cég viszi a prímet a piaci emelkedésben, gondoltam, kicsit beleásom magam a cég főbb pénzügyi számaiba. Az Nvidia árbevétele egy év alatt 26,9 milliárd dollárról 60,9 milliárd dollárra nőtt, a 125,9 százalékos növekedés valóban rendkívül impresszív. Ezzel párhuzamosan a cég mindegyik pénzügyi sora jelentős mértékben javult, az adózott egy részvényre jutó eredménye (EPS) 288,4 százalékkal emelkedett. Ha csak az EPS-növekedést veszem alapul, akár igazolható is lenne az árfolyam-növekedés. Ha pedig a vállalat szabad cash flow (FCF) termelését vesszük alapul, akkor a részvény árfolyam-emelkedése még csak meg sem közelítette a FCF növekedését, hiszem utóbbi több mint hétszeresére emelkedett egyetlen év alatt.
Ami figyelemreméltó, hogy az elemzők többsége az elmúlt egy év kiugró eredményeit hogyan vetíti ki a jövőre.
Ha egy cég egy év alatt megsokszorozza a pénzügyi eredményeit, akkor valahol az lenne a normális, hogy ne a növekedési ütem jelentős csökkenésével számoljanak az elemzők. Ehelyett az Nvidia esetében az elemzői várakozások – többszöri, jelentős mértékű emelés után – így néznek ki a következő évekre:
A 2022-es, utolsó „normális” évhez képest – amikor még csak az AI-forradalom hajnalán voltunk – 2026-ig folyamatos, bár a végére már csökkenő ütemű növekedést áraz a piac. Az a feltételezés, hogy az Nvidia árbevétele közel hatszorosára, míg adózott eredménye a húszszorosára nő. Lehet, hogy ez benne van az Nvidiában, nem tudom eldönteni, csak valahogy nehéz elképzelni, hogy közben a vetélytársak ne zárkózzanak fel, és ne törjék meg az Nvidia jelenlegi kvázi monopolhelyzetét.
Láttunk már ilyet az IT-szektorban, elég csak a Microsoftra gondolni: 20 évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy az Android platform lenyomja a Windows alapú platformot. Bill Gates a mai napig azt tartja legnagyobb üzleti hibájának, hogy anno nem vették meg szőröstül-bőröstül az Androidot, pedig akkor a Google megpróbálta azt értékesíteni. Az IT-szektorban az innováció sokkal gyorsabb, mint más iparágakban. Azt feltételezni, hogy a következő három évben sem lesz valós konkurenciája az Nvidianak, szerintem elég merész.
A számokat böngészve nem is az árbevétel- vagy EPS növekedés volt számomra a legérdekesebb, hanem a vevői kör, annak koncentráltsága. Érdemes egy pillantást vetni az Nvidia legnagyobb vevőire, illetve arra, hogy az adott vevő az Nvidia teljes árbevételének hány százalékát teszi ki:
Amikor először láttam ezeket a számokat, kicsit meglepődtem. Az első meglepetés után pedig egy kicsit meg is ijedtem. A teljes vevői kör 40 százalékát négy vállalat adja, ráadásul négy olyan vállalat, amelyek élenjáróak szeretnének lenni a mesterséges intelligencia terjedésében, és már eddig is jelentős lépéseket tett az AI mindennapi használatában.
A fentebb leírt árbevétel- és profitnövekedés arra épül, hogy ez a brutálisan koncentrált vevői kör fogja mondjuk három év múlva is zsákolni a cég termékeit? Ha egyszer fordul a szélirány, a konkurencia felzárkózik, nem hoznak pénzzé váltható eredményeket az AI-fejlesztések, a vevők saját GPU-t fejlesztenek ki, akkor ugyanezek a vevők pillanatok alatt el is tűnhetnek, és valószínűleg el is fognak tűnni. Ahogy a 2000-es évek elején a Cisco mögül is elég hamar kifaroltak a vevők. Utána meg a befektetők alig győzték eladni a részvényeiket, ha már szembesültek azzal, hogy a növekedési sztori megbicsaklott.
Még egy fontosabb adalék: az Nvidia teljes árbevételének 87 százaléka az adatközponti üzletághoz kapcsolódik, ezek azok a termékek, eszközök, amelyeket a vevők a mesterséges intelligencia gyorsítása érdekében vesznek, a GPU-k összetett problémamegoldásai kiválóan alkalmasak párhuzamos és nagy adatbázisok kezelésére. Az Nvidia klasszikus négy üzletágából ez volt az egyetlen, amely robbantani tudott. A hirtelen elért növekedés megosztását pedig láttuk.
Nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, eddig, de személyes véleményem szerint sokkal inkább olyan iparági vetélytársakba érdemes fektetni, amelyekben a lehetőség megvan arra, hogy fejlesztésekkel utolérjek, adott esetben le is körözzék az Nvidiát. Ilyenekből is van egypár a piacon (AMD, TSM, SMCI, de sötét lóként akár az Intel is). És érdemes nézegetni a koncentrált vevői kört is, akik az árbevételt felhajtották, mert nagy valószínűséggel nem azt tervezik, hogy a végtelenségig finanszírozzák az Nvidiát – azt a pénzt fejlesztésre is lehet fordítani.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
