A jemeni húszik hajók elleni támadásai gazdasági hatásairól szóló elemzések általában a logisztikai és inflációs hatásokra összpontosítanak, a térség országai számára azonban ennél sokkal nagyobbak a tétek. Különösen, ha a gázai háború közvetlenebb hatásait is figyelembe vesszük.
Ahogy az Economist emlékeztet, a térség országainak jelentős része eleve nagyon törékeny pénzügyi helyzetben van, a csődtől időről időre csak az olajmonarchiák vagy éppen amerikai segélyek mentik meg, és még így is gyakran kérdéses a rövid távra felvett hitelek visszafizetése.
Erre kiváló példa a térség legnépesebb, 110 milliós országa, Egyiptom, amely korábban éves szinten 9 milliárd dollárhoz jutott a Szuezi-csatornát használó hajók díjaiból. Idén azonban az időarányos bevétel 40 százalékkal kevesebb, mivel sok hajózási társaság elkerüli a Vörös-tengert a húszi támadások miatt. Mivel a 16 milliárd dolláros jegybanki devizatartalék csak kéthavi importot fedez, ez nagyon fájdalmas kiesés az ország számára, amely amúgy is évek óta az államcsőd szélén van.
A déli szomszéd Szudánban ennél is rosszabb a helyzet, 25 millió ember szorul segélyekre, amelyek eddig a Vörös-tengeren keresztül érték el az országot. A húszi támadások kezdete óta azonban alig érkezett segítség az országba. A Szudántól délkeletre lévő Eritrea szinte teljesen a tengeren bonyolította le főként mezőgazdasági terményekből, halakból és ásványkincsekből álló exportját, most ez nehézségekbe ütközik.
Jordániának viszont a visszaeső turizmus fáj a legjobban, hiszen ez adja gazdaságának a 15 százalékát. A Hamász Izrael elleni október 7-i terrortámadását követő hetekben 54 százalékkal kevesebben érkeztek az országba, és a negatív hatása azóta is érzékelhető. Az ország instabil pénzügyei miatt ez szintén növeli az államcsőd veszélyét.
Ennek a problémahalmaznak a potenciális következményei messze túlmutatnak a régión. Ha ugyanis milliók – eddig is törékeny – megélhetése lehetetlenül el, akkor könnyen újabb menekülthullám indulhat el Európa felé.
Pénz
Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
Törökország a szuperolcsó, de szuperkockázatos befektetési terep
Mélypontra zuhantak a török részvények és a líra is a belpolitikai csaták miatt.
Az ATM-ekkel is nekifutnak a készpénzvédelemnek, miután a bolti pénzfelvétel nem jött össze
A bolti készpénzfelvétel csak nagyon korlátozottan terjedt el, pedig 2023 nyara óta van rá törvény.
Fontos
Ne támogassuk tovább a gazdagokat!
Közvetlenül és közvetve is sok pénzzel támogatja a földgáz, a benzin és a gázolaj felhasználását az állam, ami növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Az ellenzéki győzelem esélye esztelen állami költekezéshez vezet
A kormány természetének megfelelően saját politikai hatalmának biztosítására törekszik, a társadalmi jólét tartós emelésére csak a látszat szintjén.
Kitörési lehetőséget is látnak a magyar beszállítók az autóipar válságában
A szűkülő piacon nehéz alkalmazkodni az elektromos átálláshoz, de nem lehetetlen, ilyen most a magyar járműipar alulnézetből.
