A jemeni húszik hajók elleni támadásai gazdasági hatásairól szóló elemzések általában a logisztikai és inflációs hatásokra összpontosítanak, a térség országai számára azonban ennél sokkal nagyobbak a tétek. Különösen, ha a gázai háború közvetlenebb hatásait is figyelembe vesszük.
Ahogy az Economist emlékeztet, a térség országainak jelentős része eleve nagyon törékeny pénzügyi helyzetben van, a csődtől időről időre csak az olajmonarchiák vagy éppen amerikai segélyek mentik meg, és még így is gyakran kérdéses a rövid távra felvett hitelek visszafizetése.
Erre kiváló példa a térség legnépesebb, 110 milliós országa, Egyiptom, amely korábban éves szinten 9 milliárd dollárhoz jutott a Szuezi-csatornát használó hajók díjaiból. Idén azonban az időarányos bevétel 40 százalékkal kevesebb, mivel sok hajózási társaság elkerüli a Vörös-tengert a húszi támadások miatt. Mivel a 16 milliárd dolláros jegybanki devizatartalék csak kéthavi importot fedez, ez nagyon fájdalmas kiesés az ország számára, amely amúgy is évek óta az államcsőd szélén van.
A déli szomszéd Szudánban ennél is rosszabb a helyzet, 25 millió ember szorul segélyekre, amelyek eddig a Vörös-tengeren keresztül érték el az országot. A húszi támadások kezdete óta azonban alig érkezett segítség az országba. A Szudántól délkeletre lévő Eritrea szinte teljesen a tengeren bonyolította le főként mezőgazdasági terményekből, halakból és ásványkincsekből álló exportját, most ez nehézségekbe ütközik.
Jordániának viszont a visszaeső turizmus fáj a legjobban, hiszen ez adja gazdaságának a 15 százalékát. A Hamász Izrael elleni október 7-i terrortámadását követő hetekben 54 százalékkal kevesebben érkeztek az országba, és a negatív hatása azóta is érzékelhető. Az ország instabil pénzügyei miatt ez szintén növeli az államcsőd veszélyét.
Ennek a problémahalmaznak a potenciális következményei messze túlmutatnak a régión. Ha ugyanis milliók – eddig is törékeny – megélhetése lehetetlenül el, akkor könnyen újabb menekülthullám indulhat el Európa felé.
Pénz
Miért lettek ilyen hihetetlenül drágák a debreceni lakások?
A jövőbeni ígéretekre spekuláló befektetők felhajtják az árakat, miközben nem épül elég új lakás a városban.
Szinte senki sem igényel 20 éves kor alatt munkáshitelt
Az alsó korhatár egy banknál 17, a többinél 18 év, de a hitelfelvétel inkább csak 23-25 éves korban válik életszerű lehetőséggé.
Nem biztos, hogy nagyon bánja a kormány a babaváró népszerűségének esését
Magas kamatkörnyezetben nagy terhet ró a költségvetésre a hitelek támogatása.
Fontos
Hiába vett sok repülőgépet a kormány, szlovák segítséggel jutottak ki Izraelből magyarok
Airbus, Millennium vagy luxusgép – a magyar kormány még válogathatna is, melyiket használja az Izraelben rekedt magyarok kimenekítéséhez.
A benzint, a gázolajat és a gázfűtést is drágítaná 2027-től az EU klímavédelmi lépése
Sokan ellenzik a lépést, az Európai Bizottság szociális klímaalappal enyhítené a fűtés és az üzemanyagok árának várható emelkedését.
Építőipar, NER, foci, uniós pénzek, de így is be tudtak dönteni egy milliárdos céget
Uniós pénzből épült egy vagy két gyümölcsfeldolgozó, de két héttel a használatba vételi engedély megszerzése után a tulajdonos felszámolás alá került.
