Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. március 26. 16:58 Pénz

A tavalyi hivatalos adatok túlbecsültek, a valóságban a reálkeresetek alig emelkedhettek

(A szerző a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Visszatérő szkepticizmus és a statisztika megtévesztő voltára utaló legyintés fogadja Magyarországon a hivatalos kereseti adatokat, az emberek körében és a médiában is. Ez az ellenérzés tavaly csak fokozódott.

A KSH szerint ugyanis 2020-ban több mint 400 ezer forint – decemberben egyenesen csaknem 450 ezer forint – volt a havi bruttó átlagkereset Magyarországon, ami 2019-hez viszonyítva közel 10 százalékos emelkedést jelentett. Maga az összeg is nagyon eltér a hétköznapi tapasztalatoktól – ez az elmúlt években is így volt –, de a reálkeresetek átlagosan 6,2 százalékos növekedése szinte hihetetlen a gazdasági válság, az 5 százalékos GDP-csökkenés közepette.

A furcsán magas átlagkereset egyik magyarázata, hogy a közgondolkodástól eltérően az átlagos fizetés nem azonos a tipikussal. Az átlagot ugyanis az azt jóval, akár többszörösen meghaladó fizetések erősen felhúzzák. (Lásd erről például ezt a cikket) A középen levő, szakszóval medián bér – melyhez képest a többet és kevesebbet kereső személyek száma azonos – sokkal jobban kifejezi a tipikus keresetet, mint az átlag. Ez utóbbit azonban a KSH évek óta nem hozta nyilvánosságra.

Márciusban azonban ez megtörtént, eszerint a bruttó medián kereset tavaly 320 ezer forint volt, vagyis az átlagnál 83 ezer forinttal kisebb. A különbség jól mutatja, hogy rengetegen keresnek a hivatalos átlag alatt. Ez a 320 ezer forint – bár sokak számára nyilván ez is álomfizetésnek tűnik – már sokkal reálisabb összegnek látszik.

Érdekes módon azonban tavaly ez a medián kereset is közel 10 százalékkal, vagyis reálértékben bő 6 százalékkal emelkedett, az átlagkeresettel éppen megegyezően. Ennek az a magyarázata, hogy mindkét statisztika csak a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottakra terjed ki, továbbá figyelmen kívül hagyja az öt fősnél kisebb cégeket.

Mivel a járvány következtében tavaly jelentősen emelkedett a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, a válság okozta fizetéscsökkentés pedig jelentős részben a kis cégeknél következhetett be, a tavalyi hivatalos béremelkedés minden bizonnyal jelentősen túlbecsült, a valós bruttó, és ezzel reálkereset-emelkedés is sokkal kisebb lehetett.

Erre utal az is, hogy az szja-bevételek – amelyek nyilvánvalóan szorosan követik a keresettömeg változását – 2020 egészében csak 4,2 százalékkal emelkedtek (ezen belül a márciusi, még válság előtti 9,1 százalék után a mélypontot jelentő júliusban csak 2,4 százalékkal). Természetesen ebben a foglalkoztatás – vagyis az szja-t fizető személyek számának – csökkenése is megmutatkozik, így a keresetek növekedése ennél némileg gyorsabb lehetett.

A KSH által mért áremelkedés 2020-ban 3,3 százalék volt. Az inflálciót – mint ismeretes – úgynevezett inflációs kosár alapján számítják, ami a havonta végzett fogyasztói árösszeírás során megfigyelt mintegy ezer terméket és szolgáltatást tartalmaz. A fogyasztói kosár átsúlyozása mindig a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek, 2020-ban tehát a 2018. évinek megfelelően történt.

Bár az emberek inflációs érzete elsősorban a gyakran vásárolt termékektől függ – ezért a mért áremelkedést világszerte sokan kétségesnek tartják – ennél objektívebb mérés ma nem ismert. Ugyanakkor a járvány következtében az egyes termékcsoportok 2018. évi súlya nyilvánvalóan radikálisan eltér a járvány időszakára jellemzőtől. Például az élelmiszerek forgalmi részesedése megemelkedett, az üzemanyagoké viszont jelentősen csökkent. Mivel az előbbiek ára kiemelkedő sebességgel nőtt, az utóbbiaké viszont esett, a valós áremelkedés a kimutatottnál nyilvánvalóan magasabb.

Mivel a tavalyi statisztika a béreket felfelé, az árakat viszont lefelé torzítja, a reálkeresetek valóságos emelkedése minden bizonnyal messze elmaradt a kimutatott 6,2 százaléktól, s csak minimális lehetett.

A gazdasági válság, a versenyszféra nehéz helyzete és a költségvetés állapota 2021-ben nem teszi lehetővé a minimálbér korábbi évekre jellemző dinamikus (2017-ben 15, az elmúlt három évben évi 8 százalékos) emelését. Idén hosszas vita után végül 4 százalékos – februárban életbe lépett – emelésről született megállapodás (a bruttó minimálbér 167 400 forintra, a garantált bérminimum pedig 219 ezer forintra emelkedett). A bérmegállapodás azt is tartalmazta, hogy amennyiben év közben a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken, akkor a minimálbér automatikusan további 1 százalékponttal (169 ezer illetve 221 100 forintra) emelkedik.

Erre az adócsökkentésre idén minden bizonnyal sor is fog kerülni. Ugyanis a még 2016 novemberében aláírt bérmegállapodás rögzítette, hogy 2019-től négy alkalommal minden évben tovább csökkenhet a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal, ha előzőleg 6 százalékos reálbér-emelkedés valósul meg. Márpedig 2020-ban a reálkeresetek a hivatalos statisztika szerint – mint láttuk – 6,2 százalékkal emelkedtek.

A múlt év végén már hatalmasra tervezett (hivatalos szóhasználattal: prognosztizált) 2021. évi államháztartási deficit erre fedezetet is tud nyújtani. Hiszen a 2020 kora nyarán, tehát már bőven a válság időszakában elfogadott 2021. évi költségvetés 1500 milliárd forintos pénzforgalmi és a GDP 2,9 százalékát kitevő, úgynevezett eredményszemléletű hiányát a Pénzügyminisztérium 2020 decemberében készült elemzése már több mint kétszeresére emelte.

Az adócsökkentésre – s ezzel idén a második, 1 százalékpontos minimálbér-emelésre – a kialakult szokásoknak megfelelően várhatóan júliusban kerül sor. Ugyanakkor az a tény, hogy a minimálbér-emelésről idén kötött megállapodásban a felek azt is vállalták, hogy a 2021 első fél évének végén ismert gazdasági eredmények tükrében értékelik újra a megelőző másfél év gazdasági eredményeit, egyebek mellett a bérek helyzetét is, elvileg egy későbbi adócsökkentés, és ezzel minimálbér-emelés lehetőségét is magában hordja.

E lépések elmaradása azonban egy országgyűlési választásokat megelőző évben felettébb valószínűtlen. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az MNB már 3,8-3,9 százalékos, egyáltalán nem irreálisnak tűnő áremelkedést vár 2021-re, szemben a kormány korábbi, a bértárgyalásokon is figyelembe vett 3 százalékos inflációs prognózisával.

Az adócsökkentés illetve minimálbér-emelés elmaradása még akkor is valószínűtlen, ha – mint láttuk – e lépések megállapodás szerinti alapja, a 6 százalék feletti reálkereset-növekedés tavaly messze nem következett be. Csakhogy, ha a kormányzat elmulasztotta a (módszertanilag egyébként korrekt, de a válság időszakában mégis nagyon félrevezető) bér- és inflációs statisztika reális tartalmának bemutatását, akkor most sem tehet másként. (Főleg hogy a kormányzatnak politikailag is ez áll érdekében.) Az adócsökkentésnek nyilvánvalóan szerepe lesz a magas államháztartási hiányban, de sokkal jobban szolgája majd a válságkezelést, mintha ezeket a forrásokat is az eddigi gyakorlatnak megfelelően jelentős részben soha meg nem térülő beruházásokra fordítanák.

De azért ez sem a válság fő veszteseivel való törődésről szól.

Pénz béremelkedés kormány minimálbér szocho választás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Avatar
2021. március 31. 10:04 Pénz

Amerika az infláció első számú exportőrévé válhat

Minden adva van ahhoz, hogy visszatérjen a magasabb infláció az Egyesült Államokban.

Bucsky Péter
2021. március 31. 06:42 Pénz

Az online vásárlások erős jelszóhoz kötése több kárt okoz, mint hasznot

Alig 1,5 milliárd forintnyi csalás csökkentését teszi lehetővé az az uniós előírás, ami miatt sok online vásárlásnál újabb jelszóra vagy applikációra van szükségünk.

Fontos

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Váczi István
2021. április 14. 17:15 Adat

Szinte már az összes kínai vakcinát beadták Magyarországon

A Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.

Jandó Zoltán
2021. április 14. 14:05 Vállalat

A magyar Lidl felépítőjével hódítaná meg Mészáros Lőrinc az ásványvízpiacot

Az Aqua Lorenzo számára a legnagyobb kihívás, hogy termékeivel nagy mennyiségben visszakerüljön az élelmiszerláncokba. Az új ügyvezetőt is ezért igazolhatták.