Sokuknak fizetése sincs, mégis elképesztő jövedelmeket kapnak amerikai topvezetők
Tavaly nagyjából 595 millió dollárt, vagyis 184 milliárd forintot keresett Elon Musk, amivel az Egyesült Államok legjobban fizetett vállalatvezetője volt 2019-ben a Bloomberg összesítése szerint. A Tesla élén álló Muskot a kereseti rangsorban többnyire olyan technológiai cégek vezetői követik, mint például az Apple, az Intel, a Google-t üzemeltető Alphabet és a Microsoft – manapság már nem a bankárok uralják az efféle listákat.
Igaz, a pénzösszegek túlnyomó részét nem fizetésként, hanem jutalomként, bizonyos feltételek teljesüléséhez kötött (részvény)opcióként vagy részvénycsomag formájában kapták meg a cégvezetők. Illetve bizonyos esetekben még nem is kapták meg, hiszen például Musk 2018-ban egy tíz évre szóló opciós javadalmazási szerződést kapott, és az ebben szereplő célok teljesítésének nagy része még hátravan. Módszertani okokból a Bloomberg azonban a tízéves időszak minden évéhez hozzárendeli a szóban forgó összeg tizedét, részvényjuttatás esetében az adott vállalat pénzügyi évének végén érvényes árfolyamon.
Ahogy az alábbi ábrán látszik, a legjobban keresők mezőnyében nem csak Musk esetében jellemző, hogy nincs hagyományos értelemben vett bérezés, vagy csak elhanyagolható súllyal van jelen a teljes juttatási csomagban.
Jó hír a Wall Street-i pénzemberek eltűnése a listáról, mert ha őket motiválnák nagy értékű részvénycsomagokkal, opciókkal és egyéb hasonló jövedelemtételekkel, az komoly kockázatot jelentene a pénzügyi rendszerekre nézve – ahogyan az világossá vált a 2008-as válság során. (A listán látható vállalatok közül egyedül a Blackstone köthető a pénzügyi szektorhoz). Egy a Bloomberg által megkérdezett szakértő azonban azt is megjegyezte a listával kapcsolatban, hogy az elképesztő jövedelmek a technológiai iparágban a társadalmat és a környezetet károsító lépésekre sarkallhatják a cégvezetőket.
Még inkább aggasztó, hogy az elmúlt négy évtized során a vezetői javadalmazások mértéke átlagosan 900 százalékkal nőtt, míg egy átlagos munkás bére – az infláció hatását kiszűrve – csak 12 százalékkal az Economic Policy Institute eredményei szerint. A döbbenetes különbség leginkább annak köszönhető, hogy a 2008-as válság óta a menedzserek javadalmazását gyakran az általuk vezetett vállalatok tőzsdei teljesítményéhez kötik, és amíg a részvényárfolyamok felfelé mennek, nincs igazán korlátja az emeléseknek. Ez a gyakorlat a technológiai iparágban különösen elterjedt, ami végső soron érthető, a világ legértékesebb vállalatai kerülnek ki ebből a szektorból.
Pénz
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
