Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. április 28. 16:54 Pénz

A tragikus alku és a magyar kilátások

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Miközben általánosan elfogadott társadalmi és politikai cél a járványgörbe meredekségének csökkentése, az ennek érdekében bevezetett korlátozások (fizikai távolságtartás, kijárási korlátozás) hatalmas károkat okoznak a gazdaságok működésében.

A gazdasági teljesítmény visszaesése drámai mértékű válságot okoz, ami egyszerre jelenik meg keresleti és kínálati sokk-ként. A válság első fázisában a leginkább érintett gazdasági tevékenységek közé az idegenforgalom, az utaztatás, és a hosszú beszállítói láncokkal rendelkező feldolgozóipar (például az elektronikai ipar és az autógyártás) tartozott. A korlátozó intézkedések általánossá válásával azonban a veszélyeztetett gazdasági aktivitások köre szélesre nyílt. A korábbi válság-epizódoktól eltérően most nem egy-két szektorra, vagy néhány régióra korlátozódik a visszaesés, hanem általános és globális.

A statisztikai adatok csak éppen elkezdtek szivárogni, így pontos képünk még nem lehet a válság mértékéről, a különböző felmérések azt sugallják, hogy a szigorú korlátozásokat alkalmazó országokban (tartományokban) a gazdasági teljesítmény visszaesése 30-40 százalék közötti (a potenciálishoz képest). Egy hónapig tartó korlátozás így 2,5-3 százalékpontos csökkenést okoz az éves GDP-ben (tehát két hónap 5-6 százalék mínuszt, három hónap pedig 7,5-9 százalék mínuszt jelent). Éppen ezért, miközben a kormányok egyfelől a járvány terjedésének lassítása érdekében korlátozó intézkedéseket hoznak, másfelől a gazdaság válság mértékének enyhítése érdekében a korlátozások mielőbbi feloldása a cél. Ez a „trade-off”, ez a kettősség határozza meg a válság kezelését, és ezt látjuk visszaköszönni a különböző országok gyakorlatában is.

A válság hatásait nehezen tudjuk jelenleg felbecsülni. Az akár néhány hónapig is tartó bevételkiesést nem minden vállalkozás képes túlélni. A munkanélküliségi ráta meredek emelkedése folyamatban van. Az üzleti tervek radikálisan átalakulnak, korábban tervezett beruházásokat mondanak le. A lakosság óvatossági szempontjai előtérbe kerülnek: a fogyasztási hajlandóság mérséklődik, az emberek igyekeznek megtakarításokat felhalmozni.

A korlátozások feloldásával sem feltétlenül térünk vissza a régi kerékvágásba. Egy ideig még tartósan alacsony maradhat a gazdasági teljesítmény, a kereslet és a kínálat egyaránt elmarad a válság előtti szinttől. Sőt, szembesülni kell azzal, hogy amikor visszatér a gazdaság a normális üzemmódba, az egy új normalitás lesz. A válság minden bizonnyal maradandó lenyomatokat hagy majd.

A példátlan mértékű válság, példátlan mértékű gazdaságpolitikai válaszokat szül. Az Európai Bizottság sutba vágta korábbi merev költségvetési és adósság szabályait, soha nem látott összegű (illetve korlátlan) likviditási injekciókat hirdettek meg a jegybankok világszerte. Rendkívül hasonlóak a válság enyhítését célzó gazdasági intézkedések az EU tagállamaiban: adófizetési könnyítések; bér-kiegészítési programok (kurzarbeit); a szociális transzferek növelése; államilag támogatott és garantált hitelek; állami beruházások. Ezeket többnyire mindenhol bevetik, természetesen eltérő mértékben és összegben (a helyi lehetőségek és meggyőződések függvényében).

A gazdasági válság mértéke alapvetően azon múlik, hogy

  1. milyen a gazdaság állapota a válság megérkezésének idején;
  2. mennyi ideig tartanak és mennyire szigorúak a korlátozó intézkedések;
  3. mennyire hathatósak a válságkezelési gazdasági programok.

A válságot Magyarország sem kerülheti el, de a GDP csökkenése az átlagosnál kisebb lehet. Ennek okai a következőek:

  1. Magas, és a belső kereslet hajtotta növekedési pályán találta el Magyarországot a pandémia és a válság. 2018-ban és 2019-ben 5 százalékos volt a GDP növekedési üteme, és az idei év elején is maradt elég lendület a gazdaságban. A válság elején még azt lehetett gondolni, hogy azok az országok lesznek a legnagyobb vesztesei a válságnak, amelyekben a turizmus szerepe jelentős és a gazdaság nyitottsága általában, a hosszú beszállítói láncoknak való kitettsége pedig különösen nagy – Magyarországon pedig éppen ilyen. Mindazonáltal a járványügyi válság kezelésére adott intézkedések – a szociális távolságtartás és a kijárási korlátozások – miatt ezeknek a tényezőknek a szerepe megítélésünk szerint leértékelődött. Ha az embereknek otthon kell maradniuk, és csak a legszükségesebb dolgokra költenek, akkor a fenti szempontok már kevésbé lényegesek – tehát míg a modern gazdaságok többé-kevésbé hasonló mértékű visszaesést szenvednek el. De nem lényegtelen, hogy eleve alacsony szintről, vagy magasabbról zuhannak ugyanannyit. Mindeközben míg 2008-ban az ország pénzügyileg rendkívül sérülékeny volt, ez mostanra megváltozott: stabil az egyensúlyi helyzet és alacsony a sérülékenység.
  2. Magyarországon a többi EU tagországhoz képest rövidebb ideig tartó, és azoknál jellemzően enyhébb korlátozó intézkedések az átlagosnál kisebb közvetlen gazdasági károkat vetítenek előre.
  3. A hazai gazdaságpolitikai csomag a kormányzati kommunikáció szerint a GDP 18-22 százaléka lehet. Ezen belül a közvetlen kormányzati kiadások szerepe csekély. Fájóan hiányzik a programból a rövid távú közvetlen készpénz-juttatás a bajba kerülő magánszemélyeknek és mikro-vállalkozásoknak (a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok a hitelprogramokon keresztül juthatnak forráshoz). Bár a hazai kormányzati csomag elemeiben követi a nemzetközi gyakorlatot, a magyar állam képessége elmarad a tehetősebb nyugat-európai országokétól abban, hogy közvetlen vagy közvetett módon mennyi pénzt juttat az embereknek és a cégeknek. A gazdaságpolitikai csomag monetáris elemei azonban igen jelentősek. A hitel-visszafizetési moratórium segítséget nyújt az egyébként anyagilag ellehetetlenülő magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt, és jelentősen mérsékli a dominószerű csőd-hullámok kialakulását. Az alacsony kamat mellett hozzáférhető különböző vállalati hitelek pedig egyaránt segíthetik a cégeket a túlélésben és az előre-menekülésben.

Pénz államháztartás koronavírus makrogazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. október 18. 17:30 Pénz

Legyőzték a győztesek átkát az idei Nobel-díjas szomszédok

Az árverések hatékonnyá tételéért díjazták Robert Wilsont és Paul Milgromot az idei közgazdaságtani Nobel-emlékéremmel.

Avatar
2020. október 14. 17:01 Pénz

Mielőtt 400 forint lenne az euró

Akik a leginkább befolyásolni tudják a forint árfolyamát, abban érdekeltek, hogy gyengüljön. Ennek fényében a 400-as euró nincs is olyan messze.

Torontáli Zoltán
2020. október 9. 17:41 Élet, Pénz

Aki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolás

Kiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.