Hírlevél feliratkozás
Török Zoltán
2020. április 28. 16:54 Pénz

A tragikus alku és a magyar kilátások

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Miközben általánosan elfogadott társadalmi és politikai cél a járványgörbe meredekségének csökkentése, az ennek érdekében bevezetett korlátozások (fizikai távolságtartás, kijárási korlátozás) hatalmas károkat okoznak a gazdaságok működésében.

A gazdasági teljesítmény visszaesése drámai mértékű válságot okoz, ami egyszerre jelenik meg keresleti és kínálati sokk-ként. A válság első fázisában a leginkább érintett gazdasági tevékenységek közé az idegenforgalom, az utaztatás, és a hosszú beszállítói láncokkal rendelkező feldolgozóipar (például az elektronikai ipar és az autógyártás) tartozott. A korlátozó intézkedések általánossá válásával azonban a veszélyeztetett gazdasági aktivitások köre szélesre nyílt. A korábbi válság-epizódoktól eltérően most nem egy-két szektorra, vagy néhány régióra korlátozódik a visszaesés, hanem általános és globális.

A statisztikai adatok csak éppen elkezdtek szivárogni, így pontos képünk még nem lehet a válság mértékéről, a különböző felmérések azt sugallják, hogy a szigorú korlátozásokat alkalmazó országokban (tartományokban) a gazdasági teljesítmény visszaesése 30-40 százalék közötti (a potenciálishoz képest). Egy hónapig tartó korlátozás így 2,5-3 százalékpontos csökkenést okoz az éves GDP-ben (tehát két hónap 5-6 százalék mínuszt, három hónap pedig 7,5-9 százalék mínuszt jelent). Éppen ezért, miközben a kormányok egyfelől a járvány terjedésének lassítása érdekében korlátozó intézkedéseket hoznak, másfelől a gazdaság válság mértékének enyhítése érdekében a korlátozások mielőbbi feloldása a cél. Ez a „trade-off”, ez a kettősség határozza meg a válság kezelését, és ezt látjuk visszaköszönni a különböző országok gyakorlatában is.

A válság hatásait nehezen tudjuk jelenleg felbecsülni. Az akár néhány hónapig is tartó bevételkiesést nem minden vállalkozás képes túlélni. A munkanélküliségi ráta meredek emelkedése folyamatban van. Az üzleti tervek radikálisan átalakulnak, korábban tervezett beruházásokat mondanak le. A lakosság óvatossági szempontjai előtérbe kerülnek: a fogyasztási hajlandóság mérséklődik, az emberek igyekeznek megtakarításokat felhalmozni.

A korlátozások feloldásával sem feltétlenül térünk vissza a régi kerékvágásba. Egy ideig még tartósan alacsony maradhat a gazdasági teljesítmény, a kereslet és a kínálat egyaránt elmarad a válság előtti szinttől. Sőt, szembesülni kell azzal, hogy amikor visszatér a gazdaság a normális üzemmódba, az egy új normalitás lesz. A válság minden bizonnyal maradandó lenyomatokat hagy majd.

A példátlan mértékű válság, példátlan mértékű gazdaságpolitikai válaszokat szül. Az Európai Bizottság sutba vágta korábbi merev költségvetési és adósság szabályait, soha nem látott összegű (illetve korlátlan) likviditási injekciókat hirdettek meg a jegybankok világszerte. Rendkívül hasonlóak a válság enyhítését célzó gazdasági intézkedések az EU tagállamaiban: adófizetési könnyítések; bér-kiegészítési programok (kurzarbeit); a szociális transzferek növelése; államilag támogatott és garantált hitelek; állami beruházások. Ezeket többnyire mindenhol bevetik, természetesen eltérő mértékben és összegben (a helyi lehetőségek és meggyőződések függvényében).

A gazdasági válság mértéke alapvetően azon múlik, hogy

  1. milyen a gazdaság állapota a válság megérkezésének idején;
  2. mennyi ideig tartanak és mennyire szigorúak a korlátozó intézkedések;
  3. mennyire hathatósak a válságkezelési gazdasági programok.

A válságot Magyarország sem kerülheti el, de a GDP csökkenése az átlagosnál kisebb lehet. Ennek okai a következőek:

  1. Magas, és a belső kereslet hajtotta növekedési pályán találta el Magyarországot a pandémia és a válság. 2018-ban és 2019-ben 5 százalékos volt a GDP növekedési üteme, és az idei év elején is maradt elég lendület a gazdaságban. A válság elején még azt lehetett gondolni, hogy azok az országok lesznek a legnagyobb vesztesei a válságnak, amelyekben a turizmus szerepe jelentős és a gazdaság nyitottsága általában, a hosszú beszállítói láncoknak való kitettsége pedig különösen nagy – Magyarországon pedig éppen ilyen. Mindazonáltal a járványügyi válság kezelésére adott intézkedések – a szociális távolságtartás és a kijárási korlátozások – miatt ezeknek a tényezőknek a szerepe megítélésünk szerint leértékelődött. Ha az embereknek otthon kell maradniuk, és csak a legszükségesebb dolgokra költenek, akkor a fenti szempontok már kevésbé lényegesek – tehát míg a modern gazdaságok többé-kevésbé hasonló mértékű visszaesést szenvednek el. De nem lényegtelen, hogy eleve alacsony szintről, vagy magasabbról zuhannak ugyanannyit. Mindeközben míg 2008-ban az ország pénzügyileg rendkívül sérülékeny volt, ez mostanra megváltozott: stabil az egyensúlyi helyzet és alacsony a sérülékenység.
  2. Magyarországon a többi EU tagországhoz képest rövidebb ideig tartó, és azoknál jellemzően enyhébb korlátozó intézkedések az átlagosnál kisebb közvetlen gazdasági károkat vetítenek előre.
  3. A hazai gazdaságpolitikai csomag a kormányzati kommunikáció szerint a GDP 18-22 százaléka lehet. Ezen belül a közvetlen kormányzati kiadások szerepe csekély. Fájóan hiányzik a programból a rövid távú közvetlen készpénz-juttatás a bajba kerülő magánszemélyeknek és mikro-vállalkozásoknak (a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok a hitelprogramokon keresztül juthatnak forráshoz). Bár a hazai kormányzati csomag elemeiben követi a nemzetközi gyakorlatot, a magyar állam képessége elmarad a tehetősebb nyugat-európai országokétól abban, hogy közvetlen vagy közvetett módon mennyi pénzt juttat az embereknek és a cégeknek. A gazdaságpolitikai csomag monetáris elemei azonban igen jelentősek. A hitel-visszafizetési moratórium segítséget nyújt az egyébként anyagilag ellehetetlenülő magánszemélyeknek és vállalkozásoknak egyaránt, és jelentősen mérsékli a dominószerű csőd-hullámok kialakulását. Az alacsony kamat mellett hozzáférhető különböző vállalati hitelek pedig egyaránt segíthetik a cégeket a túlélésben és az előre-menekülésben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz államháztartás koronavírus makrogazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Bukovszki András
2024. április 22. 04:37 Pénz

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.

Gergely Péter
2024. április 20. 04:31 Pénz

Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát

A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.

Fontos

Bucsky Péter
2024. április 23. 04:33 Élet, Tech

Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok

Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.

Hajdu Miklós
2024. április 21. 04:36 Élet

Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra

A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.

Váczi István
2024. április 19. 04:34 Világ

Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?

Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.