Folytatódik a forint értékének gyorsuló romlása, a KSH 2020 januárjában már 4,7 százalékos fogyasztói áremelkedést mért az egy évvel korábbi szinthez képest (a tavaly decemberi adat 4 százalék volt). Ehhez hasonló mértékű inflációt utoljára 2012 decemberében regisztrált a statisztikai hivatal, amikor a magyar gazdaság még a válság második hullámától szenvedett.
A drágulás hátterében leginkább a szeszes italok, dohányáruk, az élelmiszerek és az egyéb cikkek, üzemanyagok árának emelkedése áll, de nőtt a szolgáltatások ára is (ezen belül a lakbér ára 10 százalékkal). A ruházkodás, a háztartási energia és a fűtés költségei nem változtak érdemben, a tartós fogyasztási cikkek Európa-szerte nyomott ára pedig nálunk is érzékelhető, ezek közel egy százalékkal olcsóbbak lettek, még az árfolyam gyengülésének ellenére is.
Részletesebb bontásban nézve a termékkategóriákat tavaly januárhoz képest jóval drágábbak lettek a gyümölcsök (19 százalék), a postai szolgáltatások és a húsok (14-14 százalék), míg az adathordozók (-6 százalék), a hang- és képfeldolgozó és felvevő berendezések (-7-9 százalék), illetve a telefonok (-12 százalék) olcsóbbá váltak.
Az elmúlt hét évet nézve rekord magas infláció mellett a forint euróhoz viszonyított árfolyama is történelmi mélypontra jutott, tegnap már 340 volt a váltás a két valuta között. A jegybank a forint folyamatosan gyengülő árfolyamát tétlenül nézte az elmúlt két évben, a laza kamatpolitikáján legalábbis nem változtatott, arra hivatkozva, hogy a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) árfolyamcélja nincs, csak az infláció kedvezőtlen alakulása esetén avatkozik be. Az utóbbi két hónap áremelkedési adatai azonban már jelentősen meghaladják a központi bank egyébként viszonylag magas*Európában ez viszonylag magasnak számít, az Európai Központi Bank például két százalék körüli inflációs célt fogalmaz meg., három százalékos inflációs célját, sőt a januári adat a plusz/mínusz egy százalékpontos toleranciasávon is kívül esik.
Az inflációs adat megjelenése után háttérbeszélgetést tartott Nagy Márton MNB-alelnök. A Portfolio tudósítása szerint azt mondta, hogy a jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon; „a jegybank nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket”.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az infláció márciusra visszatérhet a jegybanki toleranciasávba, az MNB mindenesetre márciusban értékeli alaposan az inflációs képet, és akkor határozza meg további lépések szükségességét.
Pénz
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Fontos
Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
