Valószínűleg akkor is eredményesebb lett volna az utóbbi közel tíz év pénzszórása a magyar futballban, ha egyszerűen csak összevásároltak volna Felcsútra egy álomcsapatot nagyon drága játékosokból. Az elmúlt hetekben három részes cikksorozatban mutattuk be, hogy miként költött négyszer annyit futballra a kormány, mint amennyit a Magyar Labdarúgó Szövetség kért, és az esztelen pénzosztás hogyan akadályozta meg, hogy az MLSZ egyébként ésszerű célkitűzései megvalósulhassanak.
Ugyan ebből szinte semmi nem valósult meg, de a szövetség egyik alapvető célja a hazai utánpótlás-nevelés felvirágoztatása lett volna, mint ahogyan azt a napokban keserűen ecsetelte a magyar futball vezetői előtt a szövetség elnöke, Csányi Sándor. Ez nem csak azért tűnt logikus kezdeményezésnek, mert az eredményességhez képzett focisták kellenek, hanem azért is, mert a hasonlóan kicsi országokban a játékosok adás-vétele az üzleti alapú működésnek is az egyik legfontosabb eleme.
A gond csak az, hogy a rengeteg erre szánt forrás ellenére Magyarország nem lett Szerbia vagy Horvátország, ugyanúgy nem vagyunk fent a játékosmegfigyelők térképén, mint tíz éve.
Elég sokat elárul, ha összevetjük a jelenleg az élvonalban játszó csapatok kereteinek értékét azzal az összeggel, amit az elsősorban az infrastruktúra és az utánpótlás-nevelés fejlesztésére létrehozott tao-program keretében kaptak*maguk a csapatokat fenntartó cégek, vagy a hozzájuk köthető utánpótlás-nevelő központok. Ha jól hasznosul ez a pénz, akkor így közel tíz év után joggal várhatnánk azt, hogy a keretek többszörösét érik a befektetésnek, erről azonban szó sincs. Sőt a 12 csapatból ötnél kevesebbet ér a teljes játékosgárda, mint amennyi adóforintot begyűjtöttek 2011 óta. A futballisták jelentős hányada, közel 40 százaléka ráadásul légiós.
A legnagyobb különbség természetesen Felcsúton van. Az Orbán Viktor által alapított akadémia több mint 24 milliárd forinthoz jutott ilyen forrásból, ami jelenlegi árfolyamon 75,2 millió eurót jelent, miközben a Transfermarkt szerint 29 fős, 14 külföldit számláló kerete mindössze 8,1 millió eurót ér. Hasonlóan kiábrándító a helyzet Kisvárdán, ahol ugyan nincs ilyen radikális különbség az elköltött pénz és a keret értéke között, viszont a 26 játékosból 20 légiós.
Bár gazdasági szempontból sok értelme egy ilyen összehasonlításnak nincs, megnéztük, hogy milyen csapatot lehetett volna összeállítani, ha az összes futballba áramló tao-támogatást játékosvásárlásokra költik el*Valójában az utánpótlásra szánt összeget kellene nézni, de jelentős részben a tárgyi eszköz beruházások is ezt a célt szolgálták, márpedig erre a két célra ment el a tao-pénzek 96 százaléka.. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek, ez jelenlegi árfolyamon nagyjából 880 millió eurót jelent. Az erre szakosodott Trasfermarkt szakportál adatai szerint ennél az egész világon összesen hét csapat kerete ér többet. A BL-döntős Tottenham Hotspur például nincs közöttük, ahogy az elődöntőben búcsúzó Ajax sem. Utóbbinak a kerete kétszer is kijönne ebből az összegből.
Szemléltetésképpen összeállítottunk egy csapatot is, amelynek az értéke lényegében pont megegyezik a tao-támogatásokéval. Biztos jó játékos az ukrán Ivan Petrjak is, akin dühösen veszett össze a napokban a Ferencváros és a Mol-Vidi mögött álló kormányközeli hatalmasság, de talán egyszerűbb lett volna egyszerűen csak összevásárolni őket:
Pénz
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
Miért pont most tette ki az ablakba Orbán Viktor a magyar államadósságot?
Akkor dicsekedett a miniszterelnök a szerinte nem növekvő államadóssággal, amikor épp nőtt, de az uniós mezőnyben nem vészes a magyar helyzet.
Fontos
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
A világ negyedik legnépesebb országa is csatlakozott a kínai-orosz klubhoz
A 275 milliós Indonézia BRICS-tagsága jelzi a gazdasági világrendszerváltás igényét, bár rövid távon a kínai pénz és az illiberalizmus védelme a fő motiváció.
