Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. május 12. 17:17 Pénz

Annyi pénz ment a magyar fociba, hogy Messi adhatna gólpasszt Firminónak Felcsúton

Valószínűleg akkor is eredményesebb lett volna az utóbbi közel tíz év pénzszórása a magyar futballban, ha egyszerűen csak összevásároltak volna Felcsútra egy álomcsapatot nagyon drága játékosokból. Az elmúlt hetekben három részes cikksorozatban mutattuk be, hogy miként költött négyszer annyit futballra a kormány, mint amennyit a Magyar Labdarúgó Szövetség kért, és az esztelen pénzosztás hogyan akadályozta meg, hogy az MLSZ egyébként ésszerű célkitűzései megvalósulhassanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adottAz volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeti 80 ezer embert vártak az új stadionokba, a negyede sem jött összeAnnak ellenére öntötték látható eredmény nélkül a pénzt a fociba, hogy a magyarok többsége ezt ellenezte. Nem is lett népszerűbb a labdarúgás.

Ugyan ebből szinte semmi nem valósult meg, de a szövetség egyik alapvető célja a hazai utánpótlás-nevelés felvirágoztatása lett volna, mint ahogyan azt a napokban keserűen ecsetelte a magyar futball vezetői előtt a szövetség elnöke, Csányi Sándor. Ez nem csak azért tűnt logikus kezdeményezésnek, mert az eredményességhez képzett focisták kellenek, hanem azért is, mert a hasonlóan kicsi országokban a játékosok adás-vétele az üzleti alapú működésnek is az egyik legfontosabb eleme.

A gond csak az, hogy a rengeteg erre szánt forrás ellenére Magyarország nem lett Szerbia vagy Horvátország, ugyanúgy nem vagyunk fent a játékosmegfigyelők térképén, mint tíz éve.

Elég sokat elárul, ha összevetjük a jelenleg az élvonalban játszó csapatok kereteinek értékét azzal az összeggel, amit az elsősorban az infrastruktúra és az utánpótlás-nevelés fejlesztésére létrehozott tao-program keretében kaptak*maguk a csapatokat fenntartó cégek, vagy a hozzájuk köthető utánpótlás-nevelő központok. Ha jól hasznosul ez a pénz, akkor így közel tíz év után joggal várhatnánk azt, hogy a keretek többszörösét érik a befektetésnek, erről azonban szó sincs. Sőt a 12 csapatból ötnél kevesebbet ér a teljes játékosgárda, mint amennyi adóforintot begyűjtöttek 2011 óta. A futballisták jelentős hányada, közel 40 százaléka ráadásul légiós.

A legnagyobb különbség természetesen Felcsúton van. Az Orbán Viktor által alapított akadémia több mint 24 milliárd forinthoz jutott ilyen forrásból, ami jelenlegi árfolyamon 75,2 millió eurót jelent, miközben a Transfermarkt szerint 29 fős, 14 külföldit számláló kerete mindössze 8,1 millió eurót ér. Hasonlóan kiábrándító a helyzet Kisvárdán, ahol ugyan nincs ilyen radikális különbség az elköltött pénz és a keret értéke között, viszont a 26 játékosból 20 légiós.

 

Bár gazdasági szempontból sok értelme egy ilyen összehasonlításnak nincs, megnéztük, hogy milyen csapatot lehetett volna összeállítani, ha az összes futballba áramló tao-támogatást játékosvásárlásokra költik el*Valójában az utánpótlásra szánt összeget kellene nézni, de jelentős részben a tárgyi eszköz beruházások is ezt a célt szolgálták, márpedig erre a két célra ment el a tao-pénzek 96 százaléka.. Az eddig rögzített adatok szerint a hazai cégek 2011 óta 283 milliárd forint adót fizettek a központi költségvetés helyett futballszervezeteknek, ez jelenlegi árfolyamon nagyjából 880 millió eurót jelent. Az erre szakosodott Trasfermarkt szakportál adatai szerint ennél az egész világon összesen hét csapat kerete ér többet. A BL-döntős Tottenham Hotspur például nincs közöttük, ahogy az elődöntőben búcsúzó Ajax sem. Utóbbinak a kerete kétszer is kijönne ebből az összegből.

 

Szemléltetésképpen összeállítottunk egy csapatot is, amelynek az értéke lényegében pont megegyezik a tao-támogatásokéval. Biztos jó játékos az ukrán Ivan Petrjak is, akin dühösen veszett össze a napokban a Ferencváros és a Mol-Vidi mögött álló kormányközeli hatalmasság, de talán egyszerűbb lett volna egyszerűen csak összevásárolni őket:

Pénz labdarúgás Messi MLSZ tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 13. 13:11 Pénz, Világ

Újraindítják a pénznyomdát Európában, kérdés, hogy ez mire lesz elég

Nagy fordulatot jelentett be az európai pénzpolitikában Mario Draghi szerdán, azonban ő is tisztában van vele, hogy német költségvetési élénkítés nélkül tehetetlen az európai jegybank.

Avatar
2019. szeptember 11. 10:28 Pénz

Megfeledkezett az egyszülős családokról a kormány, látszik is az eredménye

Még odébb van Orbán célja, hogy a gyermeket vállalók jobban éljenek, mint a gyermektelen párok, az egyedülálló szülők helyzete pedig különösen rossz.

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 15. 07:53 Adat

A devizahitelek gerjeszthették a nagy magyar kivándorlási hullámot

A szegényebb háztartások részesülnek nagyobb részben a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból. Fontos motiváció volt a külföldön munkát keresőknek, hogy a család fizetni tudja a törlesztőt.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 14. 08:08 Vállalat

Az állam és a mobilhasználók is milliárdokat bukhatnak a tegnapi döntés miatt

Mindenki arra számított, hogy a Digi frekvenciát szerez magának és szétrobbantja a magyar mobilpiacot, erre egyszerűen kivágták őket a frekvenciatenderről.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?