Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. január 28. 12:16 Pénz

A milliárdosok megadóztatásához vezethet a 66 milliárdért vett New York-i lakás

Miközben Davosban az egyre nagyobb egyenlőtlenség volt az egyik legfontosabb téma, az amerikai politika baloldalán pedig egymást érik a gazdagok megadóztatására vonatkozó ötletek, egy amerikai milliárdos pár nap alatt 360 millió dollártért (szinte pontosan 100 milliárd forint) vett egy lakást New Yorkban és egy házat Londonban.

Nyilván nem ez volt Ken Griffin célja, de az amerikai hedge fund-vezér remek példát adott a gyors tempóban növekvő jövedelmi-vagyoni különbségeket kritizáló politikusok és aktivisták számára. Két éve lényegében maga is elismerte, hogy az általa 1990-ben létrehozott Citadel befektetési alap csak annak köszönhetően maradt talpon, hogy a 2008-as válságban az amerikai állam az egész pénzügyi szektort megmentette a bedőléstől.

A Bloomberg egy hete írta meg róla, hogy 95 millió fontért (122 millió dollár) megvett egy 200 éves londoni házat, amely a St. James’s Parkra néz, és kevesebb mint egy kilométerre van a Buckingham Palotától. Szerdán pedig arról számolt be a hírügynökség, hogy az üzletember 238 millió dollárt  (mintegy 66 milliárd forint) fizetett egy 2200 négyzetméteres New York-i lakásért, ahonnan remek kilátás nyílik a Central Parkra. Már csak azért is, mert a még nem egészen kész felhőkaroló legfelső részét foglalja el.

Ezzel megdöntötte a legdrágább amerikai lakóingatlan rekordját.

Griffin vagyona a Bloomberg számítása szerint 9,6 milliárd dollár, amivel a világ 500 leggazdagabb emberének egyike. Már eddig is szerette gyűjteni az értékes lakásokat, házakat, a mostani vásárlás előtt félmilliárd dollárt értek a New York-i és chicagói ingatlanjai. Körülbelül ugyanennyit adott ki 2016-ban Jackson Pollock és Willem de Kooning alkotásaira. Szokott azért költeni jótékonysági célokra is, eddig több mint 600 millió dollárt adományozott oktatási és kulturális célokra.

Saját jótékonysági alapítványának tevékenységére hivatkozott a róla elnevezett céget alapító Michael Dell is, amikor Davosban arról kérdezték, mit szól a fiatal amerikai képviselőnő, Alexandria Ocasio-Cortez ötletéhez, miszerint az évi 10 millió dollárt feletti jövedelmekre 70 százalékos adót kell kivetni. Dell azt mondta, inkább saját alapítványán keresztül költ közcélokra, minthogy befizesse a költségvetésbe.

Ez azonban nem elégíti ki az amerikai baloldalt, amely a jelek szerint egyre inkább erőre kap. Ez a csoport 2016 előtt még csak egy nem túl népes szubkultúrának tűnt a Demokrata Párton belül Bernie Sanders vezetésével, de azóta többen is hasonló programmal álltak elő.

Alexandria Ocasio-Cortez még nem indulhat az elnöki posztért 2020-ban (az alkotmány szerint be kell tölteni ehhez a 35 évet), Elizabeth Warren viszont igen, és a stábjából kiszivárgott információk szerint 

egyik húzójavaslata a vagyonadó bevezetése lesz.

Warren terve szerint az 50 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkezők esetében évi 2 százalékos, az egymilliárd felettieknél pedig 3 százalékos adót vezetnének be.

Ezek a politikusok jó okkal kockáztatják meg, hogy magukra húzzák a szokásos republikánus kritikát, miszerint a demokraták folyton jobban és jobban meg akarják adóztatni az embereket. Már Donald Trump elnökké választásában is nagy szerepet játszott, hogy az Egyesült Államokban szélesedtek a vagyoni különbségek. A Washington Post egyik ábrája szerint az amerikai családok felső egy százaléka körülbelül ugyanakkora vagyont birtokol, mint az alsó 95 százalék. A Trump-féle adócsökkentés ezt tovább fokozta, hiszen az a gazdagoknak kedvezett a legjobban. Ez pedig előkészítheti a terepet az egyenlőtlenség problémáját balról kezelni igyekvő politikusok előtt, ha át tudják vinni az üzenetet, hogy az adóemelés csak a leggazdagabbakat fogja érinteni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTrump diadalával hatalmasat szakítanak az amerikai milliárdosokAdócsökkentést ritkán utál a közvélemény, most nem véletlenül ez a helyzet. Sokat romlott az egyenlőtlenség az utóbbi évtizedekben, emiatt még nagyobb lesz.

A baloldali előretörés lehetősége nem meglepő módon nagyon is foglalkoztatta a Davosban összegyűlt globális elitet. A leggazdagabbak intenzívebb megadóztatásával szemben általában azt szokták felhozni, hogy ez a vagyon külföldre menekítéséhez, a beruházások visszaeséséhez és a gazdasági növekedés lassulásához vezet.

Az biztos, hogy a trend eddig az ellenkező irányba mutatott. 1990-ben a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD tagállamai közül 12-ben volt vagyonadó, 2017-ben viszont már mindössze négyben, pedig közben alaposan kibővült a szervezet. Ráadásul a fennmaradó Svájc, Spanyolország, Norvégia, Franciaország négyesből az utóbbiban éppen óriási vita van a vagyonadó eltörléséről.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a tízforintos benzinár-emelés miatt bénult meg FranciaországEmmanuel Macron munkaalapú gazdasági reformjai nem tetszenek az embereknek, ezért tiltakoznak hetek óta Franciaországban.

Pénz Citadel davos egyenlőtlenség Ken Griffin vagyonadó Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2022. január 10. 13:37 Pénz

Az eurózónában is a végéhez közeledik az ingyen pénz korszaka

Alulról közelíti a nullát tízéves német államkötvény hozama, ami azt mutatja, hogy a befektetők lassan már a legbiztonságosabb állampapíroknál is hozamot szeretnének látni.

Bucsky Péter
2022. január 6. 06:34 Pénz, Vállalat

Kelet-Európa egyik legnagyobb kockázatitőke-befektetője lett a magyar állam

Világraszóló startup ötletet nem sikerült még felkarolni állami forrásokkal, de a cégek túlnyomó többsége korai szakaszban van, és növekszik.

Pálos Máté
2022. január 5. 10:39 Pénz

Túl könnyen csúsznak a szürke zónába Londonban az új típusú pénzügyi cégek

A szabályozás alig tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel, és ez problémákhoz vezethet.

Fontos

Hobot Péter
2022. január 16. 17:13 Adat, Közélet

Egyenlőbb társadalom és szigorú versenypolitika kell egyre több közgazdász szerint

Egyre nagyobb az egyetértés az amerikai közgazdászok körében, hogy kezdeni kell valamit a monopóliumokkal és a növekvő egyenlőtlenséggel.

Pálos Máté
2022. január 16. 07:28 Adat, Közélet

A babaváró hitel látványosabban hatott a születési adatokra, mint a csok

A családtámogatásoknak is köszönhetően emelkedett a termékenységi mutató, de bevándorlás nélkül 2050-re így is 8,2 millióra csökkenhet az ország népessége.

Hajdu Miklós Váczi István
2022. január 15. 16:07 Adat, Közélet

Az Aldinak és a Lidlnek többet kell engednie áraiból az átlagosnál a kormány miatt

Október óta az árstop által érintett termékek jellemzően meredekebben drágultak a diszkontokban az átlagosnál, noha még így is viszonylag olcsón lehetett őket megvásárolni.