Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. december 20. 17:07 Közélet

Trump diadalával hatalmasat szakítanak az amerikai milliárdosok

Adócsökkentés sosem szokott népszerűtlen lenni, hiszen ki ne örülne annak, hogy a kemény munkával megszerzett fizetéséből kevesebbet vesz el az állam kényszerrel. Az Egyesült Államokban most mégis elutasítja a választók többsége a megvalósítás előtt álló adóreformot.

A republikánus többség a Kongresszus mindkét házában ennek ellenére megszavazta a törvényt, így az a héten – néhány eljárásrendi probléma kiküszöbölése után – Donald Trump íróasztalára kerül. Ő pedig a törvény tartalmától függetlenül alá fogja írni, hiszen nagy szüksége van valamilyen nagy törvényhozási sikerre. Miközben a republikánusoké a törvényhozás mindkét háza és a Fehér Ház is, a nyáron nem sikerült megvalósítani fő választási ígéretüket, az egészségügyi reform visszavonását, ezért nagy volt rajtuk a nyomás, hogy valamilyen nagy törvénycsomagot fogadjanak el, amire a következő választásokon sikerként tudnak hivatkozni.

Nem véletlenül népszerűtlen a törvény, hiszen joggal terjedt el az a megítélés, hogy alapvetően a már eleve gazdagokat jutalmazzák a változtatások. Hatalmasat vágnak a vállalati nyereségadón, csökkennek a személyi jövedelemadó-kulcsok, megváltoztatják az adókedvezményeket is – de ezek hatásai lényegesen kedvezőbben érintik a már eleve vagyonosokat, akik már most is felháborítóan keveset adóznak. Többek között a tőkejövedelmi kiskapu (carried intrest loophole) miatt, aminek a segítségével a leggazdagabb amerikaiak esetenként akár lényegesen alacsonyabb effektív adókulccsal adóznak, mint a legszegényebbek. Ezt a kiskaput Trump kampánybeli ígérete ellenére nem törlik el.

A független elemzők megerősítik ezt a képet, a Tax Policy Center becslése szerint például mire 2027-ben kifutnak a személyi jövedelemadó-csökkentések, a mostani törvény alapján a társadalom jövedelmi alsó fele valójában (ha egy picivel is, de) többet fog adózni, mint a mostani törvények szerint, miközben a felső ötöd akkor is kevesebbet. De amíg élnek a személyi jövedelemadó-csökkentések, addig is a jövedelmi létrán felfelé haladva fokozatosan egyre többet nyernek a gazdagok a változtatáson.

 

Az adócsökkentés miatt megtakarított összeg ennél is félelmetesebb: miközben a leggazdagabb 1 ezrelékbe tartozók kétszázezer dollárral lesznek gazdagabbak, addig a szegényebb 50 százalék évi 50-60 dollárt nyer az ügyön a következő években. (Ez bizonyos szempontból természetes, hiszen a felső ezrelékbe tartozók jövedelme eleve kiugróan magas, mégis jól mutatja a törvény igazságtalanságát.)

Ez főleg azért kellemetlen, mert – mint arra a közelmúltban kijött globális egyenlőtlenségi jelentés is rámutat – az Egyesült Államok pont azon országok egyike, ahol az utóbbi évtizedekben a leggyorsabban nőtt a felső 1 százalék részedése az összes jövedelemből, miközben az alsó 50 százalék része hasonló ütemben csökkent.

 

Ezt a trendet értelemszerűen fel fogja gyorsítani a mostani változtatás, amihez hozzájárul, hogy az örökösödésiadó-mentességet élvező vagyonok mérethatárát is a duplájára (22 millió dollárra) növelték.

Ha az egyenlőtlenség további növekedése a másik oldalon sokkal gyorsabb gazdasági növekedést hozna, akkor könnyebben kibékülne a közvélemény az adóreformmal, de komolyabb közgazdászok szerint ilyen lökés sem várható. A kongresszusi elemzők szerint évi 0,08 százalékot ad majd hozzá a törvény a GDP-növekedéshez, ami nem sok.

A republikánus elgondolás szerint az alacsonyabb vállalati adókulcsok miatt a cégek lelkesen kezdenek majd beruházásokba, de erre vállalatvezetői felmérések alapján nincs sok esély. A cégek főleg részvény-visszavásárlásokra vagy versenytársaik felvásárlására tervezik költeni a pénzt, ahelyett, hogy béreket emelnének vagy új üzemekbe ruháznának be. Az amerikai nagyvállalatok nyeresége eleve hatalmas, és az utóbbi évek sokat vitatott trendje, hogy nem tudják mibe befektetni az óriási pénzhegyet, amin ülnek. A részvénypiacnak jót tehet ez, de a részvények 80 százalékát az amerikai háztartások vagyon szerinti felső tíz százaléka birtokolja, így az innen érkező nyereség is náluk csapódik le. 

Az adócsökkentésbe mellesleg elrejtettek egy olyan rendelkezést is, ami miatt nagy eséllyel fenntarthatatlanná válik az Obama-féle félpiaci egészségügyi rendszer. A törvény eltörli a büntetést, amit azoknak kell fizetnie, akik nem kötnek egészségbiztosítást az államilag szabályozott és támogatott biztosítási piacon. Ennek várhatóan az lesz az eredménye, hogy a fiatal és egészséges befizetők (akik megelégednek olcsóbb biztosításokkal is) kiesnek a rendszerből, így viszont a bent maradóknak emelkedni fog a biztosítási díja. Ez könnyen destabilizálhatja a piacokat, és az egészségbiztosítás nélküliek száma is emelkedhet.

Amerikai adószakértők szerint érdemben nem is egyszerűsít a reform a valóban komplex amerikai adózási renden, cserébe viszont üt egy ezerötszáz milliárd dolláros lyukat az amerikai államháztartáson, amiből, ha rosszul alakulnak a dolgok, akár egy adósságválság is lehet. A republikánusok várhatóan erre fognak hivatkozni jövőre, amikor a nagy ellátórendszerek leépítését veszik majd célba.

Nehéz látni tehát, hogy kinek lesz ez jó a republikánus törvényhozók választási kampányainak finanszírozóin kívül. Hogy a látszat még rosszabb legyen, az utolsó pillanatban a csomag része lett egy olyan rendelkezés, ami tucatnyi republikánus szenátornak teszi személyesen édesebbé a törvény megszavazását: kedvezőbbé teszik az ingatlanos vagyonkezelő cégek adózását. Ez egyébként Donald Trumpra is vonatkozik, aki maga is bonyolult céghálókon keresztül birtokol ingatlanokat az USA különböző pontjain.

Közélet adócsökkentés Donald Trump usa Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2022. május 17. 04:34 Közélet

A felével hízott 12 év alatt a kormány, pedig a magyar közjogi hagyomány szerint fix minisztériumok voltak

Az új kormánynak nemcsak az összetétele, hanem a szerkezete is jelentősen megváltozott, ennél csak a kormányzati struktúra 2010-es, nagyon radikális átalakítása volt alapvetőbb.

Bucsky Péter
2022. május 11. 06:39 Közélet

Tízszer többet költött a Fidesz és a kormány a választási kampányra, mint az ellenzék

A kamupártok összességében alig több mint felével maradtak el az ellenzéki médiaköltéstől. A Facebook vitte el a 24 milliárdos kampány ötödét.

Pálos Máté
2022. május 10. 15:59 Közélet, Világ

Von der Leyen után Macron is tárgyalt a vétózó Orbánnal, az EU a héten áttolná az olajembargót

Európa legerősebb vezetői egymás után tárgyalnak a magyar miniszterelnökkel, miközben az EU minél hamarabb bevezetné a szankciókat.

Fontos

Pálos Máté
2022. május 19. 04:34 Pénz, Vállalat

„Akkor közölték az árat, amikor elindították a kamiont” – jelentős drágulás jön a könyveknél

Évtizedek óta nem volt ekkora káosz a nyomdai megrendelések és a könyvek árképzése körül; előfordul, hogy már gyártás közben kell változtatni egy könyv árán.

Trippon Mariann
2022. május 18. 18:01 Adat, Pénz

Erős volt az első negyedéves növekedés, de fenntartható-e?

Az utóbbi években a magyar gazdaság tartósan az uniós és régiós átlag felett tudott növekedni, az egyensúlytalanságok miatt azonban elkerülhetetlen a gazdaságpolitikai fordulat.

Jandó Zoltán
2022. május 18. 04:34 Pénz, Vállalat

Háromszor annyiért vesszük az orosz gázt, mint a románok, és negyedével drágábban, mint az EU-átlag

Egyetlen olyan uniós tagállam volt februárban, amely drágábban vásárolta az orosz gázt, mint Magyarország: a főbb európai útvonalaktól valóban eléggé elzárt Litvánia.