Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. december 20. 17:07 Közélet

Trump diadalával hatalmasat szakítanak az amerikai milliárdosok

Adócsökkentés sosem szokott népszerűtlen lenni, hiszen ki ne örülne annak, hogy a kemény munkával megszerzett fizetéséből kevesebbet vesz el az állam kényszerrel. Az Egyesült Államokban most mégis elutasítja a választók többsége a megvalósítás előtt álló adóreformot.

A republikánus többség a Kongresszus mindkét házában ennek ellenére megszavazta a törvényt, így az a héten – néhány eljárásrendi probléma kiküszöbölése után – Donald Trump íróasztalára kerül. Ő pedig a törvény tartalmától függetlenül alá fogja írni, hiszen nagy szüksége van valamilyen nagy törvényhozási sikerre. Miközben a republikánusoké a törvényhozás mindkét háza és a Fehér Ház is, a nyáron nem sikerült megvalósítani fő választási ígéretüket, az egészségügyi reform visszavonását, ezért nagy volt rajtuk a nyomás, hogy valamilyen nagy törvénycsomagot fogadjanak el, amire a következő választásokon sikerként tudnak hivatkozni.

Nem véletlenül népszerűtlen a törvény, hiszen joggal terjedt el az a megítélés, hogy alapvetően a már eleve gazdagokat jutalmazzák a változtatások. Hatalmasat vágnak a vállalati nyereségadón, csökkennek a személyi jövedelemadó-kulcsok, megváltoztatják az adókedvezményeket is – de ezek hatásai lényegesen kedvezőbben érintik a már eleve vagyonosokat, akik már most is felháborítóan keveset adóznak. Többek között a tőkejövedelmi kiskapu (carried intrest loophole) miatt, aminek a segítségével a leggazdagabb amerikaiak esetenként akár lényegesen alacsonyabb effektív adókulccsal adóznak, mint a legszegényebbek. Ezt a kiskaput Trump kampánybeli ígérete ellenére nem törlik el.

A független elemzők megerősítik ezt a képet, a Tax Policy Center becslése szerint például mire 2027-ben kifutnak a személyi jövedelemadó-csökkentések, a mostani törvény alapján a társadalom jövedelmi alsó fele valójában (ha egy picivel is, de) többet fog adózni, mint a mostani törvények szerint, miközben a felső ötöd akkor is kevesebbet. De amíg élnek a személyi jövedelemadó-csökkentések, addig is a jövedelmi létrán felfelé haladva fokozatosan egyre többet nyernek a gazdagok a változtatáson.

 

Az adócsökkentés miatt megtakarított összeg ennél is félelmetesebb: miközben a leggazdagabb 1 ezrelékbe tartozók kétszázezer dollárral lesznek gazdagabbak, addig a szegényebb 50 százalék évi 50-60 dollárt nyer az ügyön a következő években. (Ez bizonyos szempontból természetes, hiszen a felső ezrelékbe tartozók jövedelme eleve kiugróan magas, mégis jól mutatja a törvény igazságtalanságát.)

Ez főleg azért kellemetlen, mert – mint arra a közelmúltban kijött globális egyenlőtlenségi jelentés is rámutat – az Egyesült Államok pont azon országok egyike, ahol az utóbbi évtizedekben a leggyorsabban nőtt a felső 1 százalék részedése az összes jövedelemből, miközben az alsó 50 százalék része hasonló ütemben csökkent.

 

Ezt a trendet értelemszerűen fel fogja gyorsítani a mostani változtatás, amihez hozzájárul, hogy az örökösödésiadó-mentességet élvező vagyonok mérethatárát is a duplájára (22 millió dollárra) növelték.

Ha az egyenlőtlenség további növekedése a másik oldalon sokkal gyorsabb gazdasági növekedést hozna, akkor könnyebben kibékülne a közvélemény az adóreformmal, de komolyabb közgazdászok szerint ilyen lökés sem várható. A kongresszusi elemzők szerint évi 0,08 százalékot ad majd hozzá a törvény a GDP-növekedéshez, ami nem sok.

A republikánus elgondolás szerint az alacsonyabb vállalati adókulcsok miatt a cégek lelkesen kezdenek majd beruházásokba, de erre vállalatvezetői felmérések alapján nincs sok esély. A cégek főleg részvény-visszavásárlásokra vagy versenytársaik felvásárlására tervezik költeni a pénzt, ahelyett, hogy béreket emelnének vagy új üzemekbe ruháznának be. Az amerikai nagyvállalatok nyeresége eleve hatalmas, és az utóbbi évek sokat vitatott trendje, hogy nem tudják mibe befektetni az óriási pénzhegyet, amin ülnek. A részvénypiacnak jót tehet ez, de a részvények 80 százalékát az amerikai háztartások vagyon szerinti felső tíz százaléka birtokolja, így az innen érkező nyereség is náluk csapódik le. 

Az adócsökkentésbe mellesleg elrejtettek egy olyan rendelkezést is, ami miatt nagy eséllyel fenntarthatatlanná válik az Obama-féle félpiaci egészségügyi rendszer. A törvény eltörli a büntetést, amit azoknak kell fizetnie, akik nem kötnek egészségbiztosítást az államilag szabályozott és támogatott biztosítási piacon. Ennek várhatóan az lesz az eredménye, hogy a fiatal és egészséges befizetők (akik megelégednek olcsóbb biztosításokkal is) kiesnek a rendszerből, így viszont a bent maradóknak emelkedni fog a biztosítási díja. Ez könnyen destabilizálhatja a piacokat, és az egészségbiztosítás nélküliek száma is emelkedhet.

Amerikai adószakértők szerint érdemben nem is egyszerűsít a reform a valóban komplex amerikai adózási renden, cserébe viszont üt egy ezerötszáz milliárd dolláros lyukat az amerikai államháztartáson, amiből, ha rosszul alakulnak a dolgok, akár egy adósságválság is lehet. A republikánusok várhatóan erre fognak hivatkozni jövőre, amikor a nagy ellátórendszerek leépítését veszik majd célba.

Nehéz látni tehát, hogy kinek lesz ez jó a republikánus törvényhozók választási kampányainak finanszírozóin kívül. Hogy a látszat még rosszabb legyen, az utolsó pillanatban a csomag része lett egy olyan rendelkezés, ami tucatnyi republikánus szenátornak teszi személyesen édesebbé a törvény megszavazását: kedvezőbbé teszik az ingatlanos vagyonkezelő cégek adózását. Ez egyébként Donald Trumpra is vonatkozik, aki maga is bonyolult céghálókon keresztül birtokol ingatlanokat az USA különböző pontjain.

Közélet adócsökkentés Donald Trump usa Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2023. január 27. 16:47 Közélet

A techszektor után a kiskereskedelem a következő, ahol nagy változások jönnek

A mostani gazdasági helyzetben aligha lesznek fenntarthatók a járvány alatti kereslet kiszolgálására hivatott gyors és sokszor túlzó fejlesztések a kereskedelemben.

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.

Fontos

Stubnya Bence
2023. január 28. 04:34 Podcast

A magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódért

Van remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.