Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Az elmúlt évtizedben egyre többen mentek Németországba dolgozni, ma már 200 ezernél is több magyar él az országban. Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keresnek a magyarok az országban.

A németországi magyar munkavállalókról a német munkaügyi hivataltól (Bundesagentur für Arbeit) kaptunk adatokat. Ebből az látszik, hogy a bejelentett munkavállalók száma 2011-től évi 10-15 ezer fővel nőtt. 2016-ban azonban már csak 9 ezerrel, 2017-ben 8 ezerrel. A magyar állampolgárok 77 százalékát foglalkoztatták 2017-ben főállásban, míg az összes németországi munkavállalónál 65 százalék volt csak ez az arány.

 

2008-ban a magyar állampolgárságú munkavállalók medián*Az a munkavállaló, akihez képest ugyanannyian keresnek többet és kevesebbet. Ennek értéke általában alacsonyabb, mint az átlagbér, amelyet a kiemelkedően magas fizetések felfelé torzítanak. keresete még 89 százaléka volt az átlagos németországinak. Ez az arány folyamatosan romlott, 2013-2015 között érte el mélypontját 64 százalékkal. 2017-re enyhe javulással 67 százalékra nőtt.

A magyar állampolgárok 2156 eurós havi átlagos bruttó fizetése még így is 667 ezer forintnak felel meg.

Ez több mint duplája a 2017-es 297 ezer forintos magyar bruttó átlagkeresetnek. A nettó keresetekben ennél is nagyobb a különbség, de erről egy kicsit később.

A 2008-ban 2353 eurós bruttó medián fizetés 2017-re 2156 euróra csökkent a németországi magyarok körében, aminek a fő oka az lehetett, hogy kevésbé képzett, rosszabbul fizetett munkavállalók is többen költözhettek Németországba az utóbbi években.

Érdemes azt is megnézni, hogy az árszínvonal hatásait kiszűrve (Németországban drágább az élet) mennyit érnek a németországi fizetések a hazaiakhoz képest. Ehhez az Eurostat vásárlóerő-paritás adatait vettük figyelembe.

 

Hiába csökkent a németországi magyarok medián bére, forintban az mégis egyre többet ér, hiszen a forint folyamatosan vesztett értékéből az euróval szemben.

A magyarországi bruttó bérek pedig hiába emelkedtek, ennek nagy részét elvitte az árfolyam gyengülése, így továbbra is vonzó a külföldi munka.

A bérek csökkenése 2012-ig tartott, pont mikor jelentős mértékű kivándorlás zajlott le. Azóta a németországi magyarok bére vásárlóerő-paritáson számolva 30-70 százalékkal magasabb a hazainál, míg folyó árfolyamon 2,2-2,9-szer többet lehet megkeresni magyarként Németországban, mint Magyarországon.

A bérkülönbségek pedig főként az alacsonyabban képzett munkavállalóknak lehetnek vonzók, hiszen Németországban kisebb az alacsonyabb és magasabb képzettséget igénylő szakmák közötti bérkülönbség, mint Magyarországon.

Azt nem könnyű azonban eldönti, hogy mennyi magyar dolgozik és/vagy él Németországban: egyrészt a munkaügyi hivatal nyilvántartja a bejelentett magyar állampolgárságú munkavállalókat, akiket a német munkaügyi szabályok szerint alkalmaznak. Közülük a főállásúakra vonatkozóan tudtak jövedelmi adatokat adni. A statisztikai hivatal (Desatatis) azonban nyilvántartja a magyar állampolgárokat is, akik németországi lakcímmel rendelkeznek. Az ő számuk jóval magasabb, több mint kétszer annyian vannak. Ennek egyszerű oka van: sokan tanulnak Németországban, a család nem minden tagja dolgozik, és a gyermekek is ide számítanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetországban már minden 51. bevándorló magyar, és Bajorország a kedvencükTíz év alatt több mint háromszorosára nőtt a németországi magyarok száma. A kivándorlási trend a német statisztikák alapján egyáltalán nem állt meg.

Készít a Destatis mikrocenzusos felmérést is, amikor kérdőívekkel keresik meg az embereket, és ez alapján becsülik meg az adatokat. A mikrocenzus során nem az állampolgárságot, hanem a származást kérdezik meg, tehát ebben már azok is szerepelnek, akik felvették a német állampolgárságot – erre alapesetben 8 év után van lehetőség. Nem szerepelnek viszont a magyar származásúak között, akiket – vagy akiknek a felmenőit – a második világháborút követően telepítették ki. Az alábbi ábrán mind a három felmérést feltüntettük:

 

Jól látszik, hogy minden felmérés szerint gyorsan nőtt az elmúlt évtizedben a németországi magyarok száma, és egyre többen dolgoznak is közülük. 2017-ben azonban a mikrocenzus szerint megállni látszik a kivándorlók számának növekedése.

A mikrocenzus adataiból részletesebb nettó jövedelmek is elérhetőek. Ebből az látszik, hogy 2012 után nagyon megugrott egyrészt a mindössze 900-1300 eurót keresők száma, másrészt az 1500-2000 eurót keresőké. 2014 után pedig egyre több kifejezetten jól kereső, tehát jól képzett magyar jelent meg Németországban: 2016-tól már 10 ezer, nettó egymillió forintnál is többet kereső magyar volt, ami új jelenség.

 

E szerint a részletesebb statisztika szerint a nettó fizetések is nőttek az elmúlt években: a 2017-es adatok még nem érhetők el, így azt csak becsülni tudtuk, de a részadatok ismeretében 5 százalékkal kellett nőnie a magyarok nettó fizetésének. Így a németországi átlagmagyar fizetése tartotta a tempót a magyar bérekkel, azaz nem változott érdemben a pozíciója, különösen vásárlóerő-paritáson számolva.

 

Azt is ki lehet olvasni az adatokból, hogy a 240 ezer németországi magyar származású között 79 ezren vannak, akik már a német állampolgárságot is megszerezték – miattuk nőhettek a statisztikai hivatal nettó bérei jobban, mint amit a munkaügyi hivatal adatai tartalmaznak.

Érdemes a magyar fizetéseket más migránscsoportokkal is összevetni. Jól látszik, hogy a kelet-közép-európai országokból érkezők kevesebbet keresnek, mint azok a németek, akiknek nincsen migrációs hátterük. A nyugati országokból érkezők – például svédek és osztrákok – alapvetően magasabb fizetésekért mennek Németországba, mint amit a helyiek megkapnak.

 

Magyarország azonban egyáltalán nem áll rosszul a többi keleti országhoz képest, csak a hazánknál jóval tehetősebb Csehországból és Szlovéniából érkezők keresnek többet a magyaroknál. Ez is alátámaszthatja azt a feltételezést, hogy egyre több magasan képzett magyar dolgozik Németországban.

Ami a foglalkoztatottsági rátát illeti, a németországi magyaroknál magasabb ez az arány, mint a németországi németeknél. Csak a portugálok (59 százalék) és a szlovákok (58 százalék) dolgoznak nagyobb arányban, mint a magyarok (57 százalék).

Pénz bérszínvonal fizetések kivándorlás migráció németország Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2019. február 15. 11:11 Pénz

Németország nem engedi ki a készpénzt a kezéből, és most meg is indokolták, hogy miért

Továbbra is ragaszkodnak az emberek a készpénzes vásárláshoz. Igaz, a nagyobb összegű számlákat egyre gyakrabban már bankkártyával egyenlítik ki.

Jandó Zoltán
2019. február 8. 17:04 Pénz

Blöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportok

A korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte.

Jandó Zoltán
2019. február 7. 06:52 Élet, Pénz

Feladtad az idei fogadalmad? Egy egész ágazat örül neki

Fitnesztermek építenek arra, hogy az év elején közel másfélszeresére ugrik a vendégek száma, az újonnan érkezők többsége azonban néhány héten belül feladja.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.