A közel 500 főt alkalmazó, és a magyar felhasználás közel kétharmadát előállító pétfürdői Nitrogénművek leállását Bige László elnök-vezérigazgató jelentette be az Agrárszektornak. 

• “Az üzleti környezet drasztikus romlása miatt a vállalat nem tervezi az újraindulást, 93 év után befejezi gyártói tevékenységét”, mondta Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Mi áll a háttérben? Bige nyilatkozatában – illetve az energiaügyi és agrárminiszternek címzett korábbi levelében – egy júliusi kormányrendeletet, lényegében egy új szektoriális különadót nevezett meg annak fő okaként, hogy Magyarországon a műtrágyagyártás kigazdálkodhatatlanná vált. 

• A kormány lényegében különadót vetett ki azokra az olyan nagy szén-dioxid-kibocsátókra, amelyekre az EU-s kibocsátási kvótarendszer ingyenes és vásárolható kvótái vonatkoznak.
• A visszamenőleges hatállyal kivetett adóval a nehéz helyzetben lévő idei és jövő évi költségvetés is az elmúlt években kivetett különadókhoz hasonló méretű bevételhez jut, a kormány pedig egyszerre vet ki egy nagyjából a korábbi GVH-bírsághoz hasonlítható nagyságú pluszterhet a vele szemben kritikus Bige László cégére, a Nitrogénművekre.
• Korábbi becslésünk szerint a szén-dioxid kvótaadó címen idén a Mol Dunai Finomító és a Mol Petrolkémia Zrt. után a Nitrogénművek lehet a 3. legnagyobb befizető 7 milliárd forintos adóterhével. A költségvetés összesen mintegy 40 milliárd forinthoz juthat hozzá az adóból.

Tágabb perspektíva: Az orosz-ukrán háború következtében megugró földgázárak jóformán bedöntötték az európai műtrágyagyártást és átalakították a globális piacot is, több európai gyártóhoz hasonlóan 2022-ben hónapokig állt a pétfürdői termelés, majd az újraindulás után is akadozott, ám december 19. óta folyamatos volt. 

• A megnövekedett energiaárak és a szektorban megnövekedett bizonytalanság drasztikus áremelkedést hozott, ami a felhasználás minimalizására és elhalasztására sarkalta a mezőgazdaságot. 2022-ben az értékesített mennyiség országosan csak kétharmada volt a 2021-esnek, miközben az értékesítés nettó árbevétele nőtt. 

Az alábbi ábrákon a mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyisége negyedévenként természetes súlyban, valamint néhány fontosabb műtrágya áfa nélküli átlagárának alakulása látható.

Számokban: A magyar műtrágya-értékesítés 2023 első két negyedévére jelentősen visszaesett az elmúlt évekhez képest, az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb statisztikai jelentése alapján. Az árak szintén mérséklődtek a 2022-es csúcsokhoz képest, de még így is meghaladják a krízis előttit. 

• Magyarországon évente 342-408 kg műtrágyát használnak fel hektáronként. 2022 első félévében 561,2 ezer tonna műtrágyát értékesítettek az országban. A hazai műtrágya-előállításnak mintegy 60 százalékát adta eddig a pétfürdői gyár.
• Viszonyításként: mezőgazdasági forrásunk szerint egy tonna műtrágya – aminek harmada nitrogén hatóanyag –, 150 ezer forintban kerül. Mennyiségben és értékben is hatalmas a kiesés.

Mi várható? Az egyébként is nehéz helyzetben lévő hazai szántóföldi növénytermesztés még rosszabb helyzetbe kerül, ugyanis a kieséssel hirtelen előálló igény árfelhajtó hatású. A hazai mezőgazdaságnak környező országokból (Lengyelország, Románia, Ukrajna) kell majd importálni.

• Ahogy a a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége a G7.hu érdeklődésére közölte: “A hirtelen megnövekedett keresleti igényre árnövekedéssel szokott reagálni a piac. Ennek mértéke kérdéses. A műtrágya árak némileg konszolidálódtak az év során a tavalyi csúcs árakhoz képest, de még mindig többszöröse, mint a 2020-as árszintek voltak a covid és az energiaválság kezdetekor. A mostani fejlemény újból időszakosan árnövelő hatást fejthet ki.”
• Ez azért okozhat további nehézséget, mert “sajnos a mai piaci terményárak mélyrepülése miatt nem lehet szántóföldi növényeket gazdaságosan termelni. Az elmúlt időszakban olyan mértékben megdrágultak az inputanyagok, hogy a pozitív eredmény elérése gyakorlatilag lehetetlen volt. Műtrágya-felhasználás nélkül nem lehet a jövőben sem hazánkban eredményesen gazdálkodni, az állatállomány nem termel annyi szervestrágyát, hogy ki lehessen váltani a műtrágyázást. A gazdaságossághoz szükséges termésmennyiség eléréséhez szükség van a szervetlen trágya alkalmazására. A hazai szántóföldi növénytermesztés komoly versenyképességi, financiális és piaci gondokkal küzd ebben az évben, ezt fogja tetézni a gyár leállásának problémája.”

A Nitrogénművek tényleges bezárása a GDP-re is hatással lehet, ahogy Raskó György agárárközgazdász fogalmazott a Pénzcentrumnak. Szerinte önmagában 60 milliárdos kiesést jelentene a GDP-ből a műtrágyaelőllítás ilyen mértékű leállása.

Nem elhagyagolható szempont az sem, hogy Bige és a kormány harcban állnak egymással, ezért több szereplő a határozatlan idejű leállásban zsarolási manőverezést lát Bige részéről. Az új adót ugyanis látszólag az üzletember ellehetetlenítésére vetetette ki a kormány, Bige pedig a leállítással megmutathatja, mit okozna a gazdaságnak, ha végleg leállna a gyártás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzicíliai módszerek és nyakára küldött emberek övezték a vesztegetéssel gyanúsított Bige László felemelkedésétAz ország egyik leggazdagabb embere bezáratja a két magyar műtrágyagyár egyikét. Bige László életútja és a szolnoki vegyi vállalat jelentősége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Olvasson tovább a kategóriában