Megszabadulhatunk a szemetünk harmadától egy Budapesten megbújó zöld szigeten

Atomerőművet építeni nem egyszerű. Ezt lassan idehaza is tapasztalhatjuk, hiszen a közelmúltban már a kormány is kénytelen volt elismerni, hogy nem lesz tartható Paks 2 megvalósításának eredeti menetrendje, amely szerint az első új blokknak 2026-ban már termelnie kellene.

Tovább olvasom

Robotok operálnak majd akár egy másik kontinensről? Egészségesebbek, hosszabb életűek lehetünk attól, ha modern okoseszközökkel figyeljük testünk működését? Ha külföldön kerülünk kórházba, az orvos látja majd a kórelőzményeinket? A Magyar Telekom Csoport új, havonta jelentkező innovációs rendezvénysorozatának első fórumán részt vevők megtudhatták, milyen lesz a jövő orvoslása.

Tovább olvasom

Az utóbbi hetek, hónapok, sőt évek kormányzati intézkedései a magyar akadémiai életet érintő kérdésekben rendszerint nem kedveztek a humán tudományok számára. Az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek csökkentésétől kezdve a CEU-val szembeni törvények meghozásán keresztül az MTA kutatóhálózatának tervezett szétzúzásáig – csak néhány komoly felháborodást keltő akciót említve – szinte minden jelentősebb tudománypolitikai lépésével a bölcsészet- és társadalomtudósok ellen tett a kormány. Pedig egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy kirívóan sokan foglalkoznának ezekkel a szakterületekkel az országban.

Tovább olvasom

A hivatalos adatok szerint évek óta nem dolgoztak annyian a magyar egészségügyben, mint 2018 végén, ám ha jobban a számok mögé nézünk, látszik, hogy rendszerszintű problémák vannak a szektor munkaerőpiacán. A statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018 második felében több ezer olyan ember vált munkanélkülivé, aki korábban a humán egészségügy vagy az ezzel együtt kezelt szociális ellátás területén dolgozott. Tartalék azonban így sincs a rendszerben, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján a kilépők jelentős része nem a hazai egészségügyben helyezkedik el újra.

A Központi Statisztikai Hivatal napokban frissített kimutatása szerint 2018 decemberében 122 ezren álltak alkalmazásban a hazai egészségügyben. Ez kétszázzal több az egy hónappal korábbinál, és 1200 fővel haladja meg a tavaly év eleji szintet.

Tovább olvasom

A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.

Tavaly az új kormányközeli potentátok szépen felosztották maguk között a Fidesz egykori pénztárnoka, Simicska Lajos cégbirodalmát, miután a volt oligarcha az Orbán Viktorral elmérgesült vitája után megvált érdekeltségeitől. Amikor a cégeket Simicska üzlettársa, Nyerges Zsolt vette át, már többen sejtettek: a végállomás Mészáros Lőrinc és érdekeltségi köre lesz. Nyerges után a következő állomás a Mészároshoz több szálon köthető ügyvéd, Vörös József volt, akitől végső tulajdonosaikhoz kerültek a cégek. Igaz, a mai napig van még, aminek Vörös a tulajonosa, mint például a Neo-Met Kft., a Publimont Kft. vagy a Pro-Ráta Holding Zrt.

Tovább olvasom

Általában igyekeznek elkerülni a hatalmas, kétmillió hordó olajat is szállítani képes tankerek üzemeltetői, hogy hajóik üresen közlekedjenek, hiszen akkor nem termelnek pénzt. Most azonban úgy alakult az olajpiac, hogy érdemes ezt meglépni, így egyszerre 12 szupertanker tart üresen a Közel-Keletről a Mexikói-öböl felé.

Tovább olvasom

A szerző a Concorde Csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere.

„Az árak égbe emelése, amilyen például ennél a speciális gyógyszernél történt, felháborító. Holnap leteszek egy tervet az ilyen esetek kezelésére.”

Ezeket a mondatokat Hillary Clinton írta ki a Twitterére még 2015. szeptember 21-én. Az üzenet a Daraprim nevű, akkor 62 éve forgalmazott gyógyszer áremelésének szólt. A toxoplazmózis és az AIDS kezelésére is használt gyógyszer egy tablettájának az árát ekkor emelte meg 13,5 dollárról 750 dollárra (nem elírás) egy biotechnológiai startup, amely megszerezte ennek a szernek az árusítási jogait.

Tovább olvasom

Év végén sem tört meg a keresetek növekedésének üteme, így 2018 egészében a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 11,3 százalékkal nőtt a KSH ma publikált adatai szerint.

Tovább olvasom

Nemcsak hazai vagy régiós, de még uniós összevetésben is kifejezetten nagy megmozdulás volt a győri Audi-sztrájk. Bár az európai munkabeszüntetéseket összesítő adatbázis pontossága hagy némi kívánnivalót maga után, így is sokat elárul, hogy a januári akció több sztrájknapot eredményezett, mint amennyit 2009 óta összesen mértek Magyarországon.

Az uniós sztrájkadatokat az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) a munkabeszüntetéssel telt napok ezer lakosra vetített számával méri. Ezt úgy számolják, hogy a sztrájk napjait megszorozzák az abban résztvevők számával, majd elosztják az összes alkalmazásban állóéval, és az így kapott eredményt szorozzák ezerrel. A módszer előnye, hogy így időben és országok között is összehasonlíthatóvá válnak az adatok.

Tovább olvasom