Ezért fog elszabadulni a pokol, ha sokan elvégzik az olcsó otthoni DNS-tesztet

Az inflációs beszámolókból legtöbbször általában csak az derül ki, hogy mennyivel nőtt a fogyasztói kosár ára, ami egy mesterséges, csak elméletben létező dolog, amiben az átlagos magyar kiadásait próbálják utánozni. Ám a statisztikai hivatal (KSH) rengeteg konkrét termék árát is közzéteszi minden hónapban. Ebből a táblázatból lehet megtudni, hogy átlagosan egy kiló liszt 150, egy palack 1,75 literes Coca Cola 350, egy fogkrém 487, míg egy férfi hajvágás 1950 forint volt tavaly decemberben Magyarországon.

Tovább olvasom

Elbukott az amerikai szenátusban a kezdeményezés, amely visszavonta volna az amerikai pénzügyminisztérium döntését, amiben felfüggesztették az Oleg Gyeripaszka orosz alumíniumoligarcha cégeire vonatkozó szankciókat. Ugyan 11 republikánus átállt a demokratákhoz, és így 57-43 arányban megszavazták a döntést, de ez kevés volt, mivel érvényes döntéshez 60 szavazatos többségre lett volna szükség. Az alsóházban is szavaztak a kérdésről, ahol a republikánusok 70 százaléka támogatta a szankciók helyben hagyását - ennek azonban már nem volt tétje.

Tovább olvasom

Hetek óta nem telik el úgy nap, hogy ne lenne újabb erős hír a kínai Huawei és valamelyik fejlett nyugati ország közötti vita elmérgesedéséről. Ma az derült ki, hogy több más ország után már a németek is megtilthatják a cégnek, hogy a következő generációs mobilhálózatok építésében részt vegyen, az Oxfordi Egyetem pedig felmondta a kínaiakkal kötött eddigi összes támogatási szerződését.

A történetet azért nehéz átlátni és követni, mert egyre több szál jelenik meg benne, és az érintettek mindig egymásnak homlokegyenes ellentétes nyilatkozatokat tesznek.

Tovább olvasom

Megszavazta az Európai Parlament, hogy jogállamisági feltételekhez kössék az Európai Unió tagállamainak járó közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban. A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

Tovább olvasom

(A cikk szerzői a Magyar Nemzeti Bank elemzői, Bak Dóra, Hajnal Mihály és Szoboszlai Mihály. Erre a cikkünkre íródott válaszreakció. A G7 válaszát a cikk végén olvashatják.)

Tovább olvasom

Közel nyolcszázezer amerikai közalkalmazott maradt fizetés nélkül január elején a kormányzati leállás miatt, aminek hátterében az amerikai elnök és a kongresszus közötti konfliktus áll. Donald Trump ráadásul azzal fenyegetőzik, hogy a helyzet még hónapokig változatlan maradhat. Történtek már a rendkívüli állapottal összefüggésbe hozható súlyos mulasztások is, például egy utas véletlenül fegyverrel a kézipoggyászában szállt repülőre az atlantai repülőtéren. Az USA-ban hetente utalják a fizetést, ezért gyorsan pénzzavarba kerülhetnek a feszítettebb költségvetésű családok.

Ennek ellenére nem hallani arról, hogy az államapparátus összeomlana. Sőt sztrájkokról és tömeges felmondásokról sincs szó. Vajon miért nem?

Tovább olvasom

Átfogó kutatásban vizsgálta meg a Szent István Egyetem, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát. A kutatást - melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország, és 150 vállalat megkérdezésén alapult - itt lehet pdf-ben elolvasni.

Tovább olvasom

Az elmúlt tíz évben soha nem költöttek olyan keveset a magyar háztartások kommunikációra teljes büdzséjükhöz viszonyítva, mint 2017-ben. Az eurostat adatai szerint ilyen célra a teljes háztartási költségvetés átlagosan 3,6 százaléka ment el, ami érezhető visszaesés a korábbi évekhez képest.

Bár a hazaihoz hasonló mértékű csökkenés máshol nem volt, általános tendencia, hogy az uniós háztartások ilyen jellegű kiadásai arányaiban nem nőnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az emberek egyre kevesebbet költenének kommunikációra, azt pedig végképp nem, hogy kevesebb ilyen jellegű szolgáltatást vennének igénybe.

Tovább olvasom