A kormány szerint sokat drágultak a lakások, ezért intézkedik, hogy még többet dráguljanak
Fiataloknak szóló országos lakásprogramot hirdet a kormány – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán. Ennek keretében:
vidéki otthonfelújítási programot indítanak.
A SZÉP-kártyára érkező juttatások 50 százaléka és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások átmenetileg felhasználhatóak lesznek lakásfelújításra.
A munkáltató által adható lakhatási támogatásra adókedvezményt vezetnek be.
Az új ingatlanokra vonatkozó 5 százalékos áfakulcsot fenntartják 2026 végéig.
5 százalékos önkéntes kamatplafont vezetnek be a lakáshitelekre a bankokkal együttműködésben.
Felülnézet: a lakásprogram a jövedelmek vásárlóerejének növelése és egy vállalkozói program mellett az egyik pillére annak a 21 pontos új gazdasági akciótervnek, amelytől a kormány azt várja, hogy a növekedés jövőre 3 és 6 százalék között alakul majd.
Mit mondanak ők? A kormány eddig is nagy összegeket fordított arra, hogy a fiatal családosok lakáshoz jussanak. (…) Az elmúlt két-három évben ugrásszerűen megnőttek Budapesten az ingatlanárak, és ennél nagyobb mértékben a bérleti díjak is – mondta Gulyás Gergely a kormányinfón arra a kérdésre, hogy miért pont most indít a kormány lakásprogramot.
Igen, de: a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, az MBH Bank és az Ingatlan.com ingatlanpiaci árindexei alapján egyértelműen látszik, hogy pont az ellenkezője igaz annak, amit Gulyás állított: az árak az előző két évben stagnáltak vagy enyhén nőttek, előtte viszont ugrásszerűen nőttek Budapesten és országosan is.
A lakbérek 2022 közepétől pár hónapig csökkentek, azóta pedig újra nőnek Budapesten és országosan is. Nominálisan itt valóban nagyobb az emelkedés, mint 2020 előtt, de ez részben az előző két év kiugró inflációja miatt van így, a vásárlóerőt is figyelembe véve még mindig olcsóbb volt idén nyáron a lakásbérlés, mint a covid előtt.
Mi várható? Jövőre a kormány intézkedései újra hozzájárulhatnak a jelentősebb ingatlanpiaci dráguláshoz, ahogy egyébként eddig hozzájárultakaz olyan keresleti oldali bevatkozások, mint a csok vagy a babaváró hitel.
Az ingatlanpiacon a kínálat eléggé rugalmatlan, soha nem épül olyan gyorsan annyi lakás, amire kereslet lenne, így az állami támogatások, államilag támogatott hitelek szinte mindig inflációt gerjesztenek. Ugyanez – a kereslet állami ösztönzése szűk kapacitások mellett – jellemző a felújításokra, az építőiparra is.
Jövőre 10-15 százalékos drágulást jelzett előre nemrég az Ingatlan.com még az újabb intézkedések bejelentését megelőzően.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.