G7 Reggel

2022. október 15. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: 20 fok és rövidebb nyitvatartás

A 238 ezer beiratkozóval rendelkező és 49 helyen működő budapesti Szabó Ervin Könyvtárat is jelentősen érinti az energiaválság.

Számokban: A könyvtár rezsiköltsége jövőre háromszorosára nő, az eddigi 140 millió forintról körülbelül 450 millióra forintra. A közüzemi díjak eddig durván a költségvetés öt százalékot tették ki, jövőre ez tíz százalék fölé mehet.

• Idén 3,2 milliárd forintból gazdálkodik a hálózat, ennek 85 százaléka önkormányzati forrás, saját bevételük mintegy félmilliárd forint.
• A Szabó Ervin téri központi könyvtárat napi 2-3 ezer, vizsgaidőszakban 3-4 ezer ember látogatja.

Mi változik? Ha nem tudják arányosan növelni a fenntartási támogatást, korlátozni fogják a szolgáltatást:

• Pár órával visszavágják az esti nyitvatartást, szombaton pedig zárva lesznek.
• 20 fokra fűtik az olvasótermeket, korábban ez jellemzően 22 körül volt.
• A több mint 400 munkavállaló bére viszont – nominálisan – nem csökken.

Felülnézet: Ha sikerül ennyi korlátozással megúszni, az a mostani körülmények között kedvezőnek számítana. Több településen döntöttek már a könyvtárak átmeneti bezárásáról, legutóbb például Székesfehérváron.

2. Erre odafigyeltünk: erősebb forint, drágább hitel

Rendkívüli lépéseket jelentett be a jegybank alelnöke, Virág Barnabás, amelynek hatására három százalékot erősödött a forint. Ez 2011 óta a legnagyobb javulás.

Mi változik? Az év végéig az MNB biztosítja a külföldről vásárolt energiához szükséges euró nagy részét. Az állami MVM-nek így nem kell forintot váltania euróra, hogy például földgázt vegyen, ami nem gyengíti tovább a forintot.

• Az alapkamat 13 százalék marad, de egynapos gyorstendereken 18 százalék éves kamatot fizet a befektetőknek az MNB. Így próbálják kiszorítani a forint esésére játszókat, illetve bátorítani a kereskedőket a forintvásárlásra.

Idézet: „A hazai devizapiaci egyensúlytalanságot gyakorlatilag a gázvásárlás okozza” – írta négy napja Zsiday Viktor befektető a blogján, aki pont a jegybanki tartalékok használatát javasolta, ahogy arról most döntés született.

Előzmény: Orbán Viktor az MNB bejelentése előtt közölte, hogy megkérte a jegybankelnököt és utasította a pénzügyminisztert, hogy az inflációt 2023 végére felezze meg és vigye tíz százalék alá.

• Szeptemberben Magyarországon nőtt az infláció a legnagyobb mértékben Európában, ahogy azt a lejjebb található napi chart is mutatja.

Hatás: Szeptember végén a jegybank 38,7 milliárd eurónyi devizatartalékkal rendelkezett. Ebből 2,5-3 milliárd eurót fordíthat az MNB energiavásárlásra idén.

• A bejelentést követően a forint 428-ról 416-ra erősödött az euróval szemben.
• A hitel árazásában irányt adó mutató, a BUBOR 23 éve nem látott szintre nőtt, amely alapján jöhetnek a 20 százalék körüli kamatozású hitelek.

Tágabb kontextus: külföldről évek óta azzal kritizálják az MNB-t, hogy túl bonyolult eszköztárral dolgozik. A bírálatok szerint a mostani lépéssel ezt tovább bonyolítják, ahelyett, hogy a legegyszerűbb eszközüket használva kamatot emelnének.

• Az egyik leggazdagabb magyar, Futó Gábor Futureal-társtulajdonos is azt mondta a döntés után, hogy „nincs más út Magyarország előtt, mint a tradicionális monetáris politika”, és „kellenek a magas kamatok”.

• A magyar kormány egy hirtelen lépéssel radikálisan lecsökkenti a napelemek háztartási felhasználhatóságát. A háttérben az állhat, hogy nem fejlesztették megfelelően az áramhálózatot (G7)
• Részletes kitekintés a hétvégén kezdődő kínai pártkongresszusról, amely a várakozások szerint Hszi Csin-ping pártfőtitkár hatalmának bebetonozásáról fog szólni (Telex)
• Tömegével vásárolnak fel ingatlanokat önkormányzatok Kínában, hogy stabilizálják a rogyadozó lakáspiacot. Húsz nagyvárosban 38 százalékkal csökkent a tranzakciók száma egy év alatt (G7)
• Mesterséges intelligencia által kidolgozott programmal indul a dán parlamenti választáson a Szintetikus Párt. Első számú reprezentánsa a Lars Vezér nevű chatbot lesz. A párt célja a nem szavazó dánok képviselete (Vice)
• A múlt héten volt az első alkalom, hogy Görögország teljes mértékben megújuló energiát használt (öt órán át). Az energiamixben idén 46 százalékos a megújulók részaránya, tíz éve 14 százalék volt (Electrec)
• Szokatlan mozgalomban talált egymásra a sport és az energiahatékonyság Franciaországban: parkourozó fiatalok esténként boltok homlokzatára másznak, hogy kikapcsolják a fényszennyező és pazarló világítást (New York Times)

4. Napi chart: gyorsuló magyar infláció

• Míg Franciaországban vagy Spanyolországban enyhült az áremelkedés, az eurózónában közel 10 százalékkal lett nagyobb az infláció.
• Moldovában, Ukrajnában és a balti államokban volt a magyarnál nagyobb infláció szeptemberben, de náluk csökkentek vagy kisebb mértékben nőttek az árak augusztushoz képest.

A 22 éves Réka anglisztikát tanul és egy kollégiumban lakik Budapesten. Mivel nem szerette volna, ha fényképezzük, a beszélgetésünk VIII. kerületi helyéről készült fotó.

Jövőkép: Még nem tudja, hogy hol fog majd elhelyezkedni. Ha végzettsége szerint, akkor fordítói munkákat vállalna, mivel arra nagy a kereslet.

• Van műkörmös végzettsége is, viszont romlanak a kilátások az alapanyagárak jelentősen emelkedése miatt.
• A műkörömépítés a hobbija is, sokat foglalkozik vele szabadidejében.

Mi a kedvenc helye? Jelenleg Ózd, mivel ide tud hazajárni szüleihez.

6. Külső szemlélő: inspiráló nők

Széll Hajnalka az Auchan Magyarország HR- és kommunikációs igazgatója.

Milyen cikk volt rá nagy hatással a héten? A Femcafé beszámolója az általuk megrendezett Inspiráló Nők Díjátadóról.

Miért? „Nagyon hiszek a nők erejében, és ennyi fantasztikus teljesítményt felmutató, értékes hölgy még jobban megerősít abban az elképzelésemben, hogy a női vezetőinknek létrehozzak egy inspiráló fórumot, akár nemzetközi szinten is. HR-igazgatóként kifejezetten nagy gondot fordítok a csapatok diverzitására, ezen belül pedig arra, hogy a nők a felső- és középvezetésben is képviseltessék magukat az Auchannál. Meggyőződésem, hogy ez a látásmód gazdagítja a vállalatunkat.”

7. Múltidéző: a főkapitány csirkét vásárol

Mikor jelent meg? A Szeged és vidéke 1915. június 30-i számában.

Mi történt? „Rendőrtisztek, tanítók és rendőrök ügyelnek föl a piacokon a makszimális árak betartására.

Szalay József dr. már korán reggel a piacon járt, hogy személyesen is ellenőrizze a makszimális árak betartását. Egy kofánál többen alkudoztak sütnivaló csirkére. Az asszony hat koronát kért az aprójószág párjáért, az ötkoronás makszimális árral szemben.

— Hogy a csirkének párja? — kérdezte Szalay József dr. a kofaasszonyt, aki megszeppent és leszállította az árat.

— Öt korona hatvan! — felelte az asszony.

— Nem szégyenli magát, ezért a csöpp jószágért nagyon is elég öt korona.

A főkapitány a körülállókhoz fordult:

— Tessék vásárolni, öt korona a csirke párja!”

(Arcanum Adatbázis)