G7 Reggel

2022. október 8. | Gazdasági sztorik öt percben

1. Napi G7: Jön a reálbércsökkenés

A fizetések nem követik le az inflációt, így sokaknak már idén csökkenni fog a reálbére a munkaerőpiaci körképünk alapján.

Számokban: a Profession.hu felmérése szerint idén szinte az összes munkahelyen volt béremelés, de a cégek 70 százalékánál ez kevesebb volt az idei év egészére várható 14 százalékos inflációnál.

• A felgyorsuló drágulás miatt a cégek 41 százaléka emelt vagy tervez emelést a második félévben a Randstad felmérése alapján.
• A százalékos emelés mellett jellemző lett az egyösszegű kifizetés, és a juttatások bevezetése vagy növelése.

Mi várható? Az infláció miatt a bérigények jelentősen meg fognak növekedni, amit viszont az elszálló költségekkel küzdő cégek nem fognak tudni lekövetni. Ez a mostaninál konfliktusosabb időszakot vetít előre a munkaerőpiacon.

• A vállalatok 93 százaléka szerint szükség lenne idén béremelésre, de közel kétharmaduknak nem lesz erre lehetősége az Edenred felmérése szerint.

Történelmi lépték: az MNB jövőre 4,7 százalékos reálbércsökkenést vár. Ennél csak a Bokros-csomag évében, 1995-ben volt nagyobb csökkenés a rendszerváltás óta.

Makrogazdasági kontextus: az inflációtól elmaradó bérszint előnyös a kormányzat számára, mivel Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban az ár-bér spirál kialakulásnak megakadályozását nevezete a legfontosabb feladatnak.

• Az árak és bérek egymást gerjesztő növekedése – tehát amikor a béremeléseket csak áremelésekből gazdálkodják ki – tovább növelné az inflációt.

A G7 teljes cikkét ide kattintva lehet elolvasni.

2. Erre odafigyeltünk: Bezárási hullám

Uszoda, termálfürdő, sportcsarnok, hotel, múzeum és gyár – átmeneti vagy végleges – bezárását is bejelentették az elmúlt két-három napban az energiaválságra hivatkozva.

Konkrétumok: tegnap bezárt 34 budapesti posta és bejelentették a Hotel Lövér soproni szálloda, két nyíregyházi termálfürdő, egy kőbányai tanuszoda és a Csíki Sör három magyarországi telephelyének bezárását.

• A megelőző napokban számos hasonló hír jelent meg kulturális intézmények és sportlétesítmények működésképtelenségéről Nagykanizsától Miskolcig.
• Gödöllőn 25 százalékos fogyasztáscsökkentést várnak számos közintézmény bezárásától.

Alulnézet: a kevesebb mint kétezer fős Tolna megyei Bátán bezár a művelődési ház, a könyvtár, a sportcsarnok, az idősek napközi otthona, a turisztikai iroda és egy közösségi ház.

• A helyi üzletek – a pizzéria, cukrászda, virág- és ajándékbolt, vas-műszaki bolt, büfé – “addig maradnak nyitva, ameddig a bevétel fedezi a kiadásokat” az önkormányzat tájékoztatása szerint.
• Januártól várhatóan a közvilágítást is korlátozzák.

Leépítések: kevés olyan bejelentés van, amelyben kitérnek arra, hogy hogyan érintik a bezárások az alkalmazottakat. Kivétel például a miskolci strandfürdők bezárása, ami miatt 110 embert küldenek el.

• A Csíki Sör négy magyarországi logisztikai központjából csak a nagytarcsai működik tovább, a cég szintén ír elbocsátásokról.

Tágabb kontextus: A bezárások egyelőre főleg állami, önkormányzati intézményeket érintenek. Ahogy korábban bemutattuk, az önkormányzatok rezsikiadásai tízszeresére ugorhatnak, a kisebb települések büdzséje pedig akár háromszorosára nőhet.

• Mivel ezt az emelkedést képtelenség kigazdálkodni, állami segítségben reménykednek, a kormány viszont erre eddig nem reagált nyilvánosan.
• A Népszava értesülései szerint zajlanak egyeztetések a kormányzat és az önkormányzatok között. Az újság tudomása szerint akkor számíthatnak kompenzációra az önkormányzatok, ha már elfogyott minden tartalékuk.

• Állítása szerint egy interjúból tudta meg Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, hogy ő is követheti apját a bank élén. Arról is beszélt, hogy Ukrajna próbálta elérni, hogy vonuljanak ki Oroszországból (Forbes)
• Részletgazdag fejtegetés Putyin személyes és transzgenerációs traumáiról, amelyek segíthetnek megérteni világképét. Gyerekkorában bármilyen piszkos módszert bevetett a győzelemért: harapott, karmolt, hajat húzott. (Hvg.hu)
• Szeptemberben közel 50 százalékos volt az élelmiszerinfláció a G7 kosara alapján. A boltokban pedig érdemes figyelni, mert megjelentek a kisebb vagy rosszabb minőségűnek tűnő verziók a polcokon (G7)
• Nagyhatalommá válhatunk akkumulátorgyártásban, de ennek komoly környezeti ára van. Az iparág veszélyes anyagokat használ, erősen energia- és vízigényes. A gödi Samsung több vizet használ, mint Kecskemét. (Portfolio)
• Nyolcrészes podcastsorozat dolgozza fel a világ legnagyobb hatalmú emberének tartott Hszi Csin-ping kínai államfő életét, aki a közelgő kongresszus után vélhetően harmadik elnöki ciklusát kezdheti meg (Economist)

Május óta az élelmiszerárak növekedése jóval nagyobb, mint az élelmiszerboltok árbevétel-növekedése, mivel kevesebb és olcsóbb termékeket adtak el, mint egy éve.

• Az eladott élelmiszerek volumene 2,4 százalékkal csökkent éves szinten augusztusban a KSH adatai szerint.
• A grafikonon lévő különbség másik összetevője, hogy elindult a “lefelé vásárlás”, azaz nemcsak kevesebb, hanem olcsóbb árukat vesznek a boltokban.

Zsanett egy dunántúli népjóléti szolgálatnál dolgozik. Egy szombat délelőtt éppen ebédet vitt az ellátottaknak, és mivel nem szereti, ha fényképezik, csak az ételesdobozokról engedett fotót.

Mi aggasztja? Hétről hétre mennek fel az árak, de a fizetése ugyanakkora. Egyelőre kijön a pénzéből, de kevesebbet tud félrerakni.

• Ha tud, mindig vesz ársapkázott cukrot. Eddig 26 kilogrammot halmozott fel.
• Legjobban az augusztusi villanyszámlája lepte meg az elmúlt hetekben, mivel 19 ezer forintról 25 ezerre nőtt.

Mi a hobbija? Szeret utazni, szinte minden hétvégén megy valahova. Legutóbb Tihanyt kereste fel, nyáron Erdélyben volt.

• Az infláció miatt azonban le kell mondania a gyakori utazásokról. “Ez lesz az első, amin spórolok” – mondta.

Schaffhauser Tibor a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely társalapítója.

Milyen tartalom volt rá nagy hatással a héten? A klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szervezetek közös jelentése a legújabb tudományos eredményekről.

Miért? „A jelentés megmutatja, hogyan is kellene tudományos eredményeket a nyilvánossággal kommunikálni: miközben elérhető a szokásos pdf formátumú jelentés a többi kutató számára, a dedikált honlapon képekkel, grafikonokkal, videókkal és interaktív kvízekkel mutatja be annak főbb eredményeit, közérthető, könnyen befogadható formában. Az anyag ezen túlmenően azért is fontos, mert komoly veszélyek és kihívások előtt állunk a klímaváltozás miatt, amelyekkel érdemes tisztában lennünk, illetve sajnos igazolja a klímaváltozással foglalkozó szakértők és tudósok aggodalmait, miszerint egyelőre nem jó úton járunk a klímasemlegesség eléréséhez.”

Ki látható a képen? Auguste Pellerin francia gyártulajdonos, akiről Henri Matisse, a múlt század egyik legjelentősebb festője készítette ezt a képet 1917-ben.

A Szépművészeti Múzeumban rendezett Matisse kiállításon ezt a képet is meg lehet nézni még a héten.

Pellerin margaringyártásból gazdagodott meg, és Franciaország mellett voltak gyárai Angliában, Németországban, Dániában, Svédországban és Norvégiában.

Paul Cézanne és Édouard Manet festményeinek egyik legnagyobb gyűjtője volt, Matisse mellett Cézanne is készített róla portrét.