A kormány minisztereinek és államtitkárainak nyilatkozatot kell tenni vagyonuk mellett a jövedelmükről is. A személyi jövedelamadó- bevallás fő adatai 2021-ben azért érdekesek, mert számos új taggal bővült a kormányzat, így jól mutatják az adatok is, hogy kit és milyen kereseti szint mellől lehet a kormányzati szférába csábítani.
A feltalálóként elhíresült, polgármestersége alatt a belvárosi ingatlanok mutyizása kapcsán reflektorfénybe került, a Schadl-ügyben és számos visszaélésben értinett Rogán Antal éves 446 milliós fizetése nem meglepő. A 444.hu számolt be arról, hogy 2021-ben 408 millió forintot fizetett ki a két társával 2015-ben bejegyezett, elektronikus-aláírási technológia használat után a Mobilsign Kft.
A találmány újdonság értékét többen kétségbe vonták, az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is nyomozott az ügyben. Összesen már 881 millió forint jutott így Rogánhoz, aminek gazdasági és műszaki racionalitását is többen megkérdőjelezték. A hasznosítási díjon felül 38 millió forint bevétele volt még a miniszternek, ami megegyezett országgyűlési képviselőként és miniszterként kapott fizetésével.
A legjobban kereső minisztert Süli János követte tavaly a toplistán, aki már azóta kilépett a kormányból. A paksi bővítésért felelős államtitkár éves fizetése 73,2 millió forint volt, így nála már csak 6 millió forint jutott egyéb forrásból.
A kormányzatok szja-bevallásának nyilvános adatai és juttatásait is meg lehet találni a kormányzati portálon. A keresőben ehhez be kell írni a politikus nevét, és kézzel írt, szkennelt pdf-ekből ugyan, de hozzájuthatunk az adatokhoz.
A pdf-eket is lehetne ugyan számítógépen kitölteni, de ez van nem megy a kormánytagoknak, vagy szándékosan nehezítik az adatok megosztását. A fenti grafikonhoz és az elemzésekhez 129 db pdf-et kellett lementeni és az adatokat kigyűjteni. A nyilatkozatok tartalma mellett a hazai oktatási színvonalról is képet alkothattunk. Számos kormánytagnak láthatóan nehézséget okoz a dokumentumok kitöltése, hogy a kockába beleférjen a szöveg. Különösen az innovációs miniszterként a pdf-et számítógépen kitölteni képtelen Csák János esete érdekes – bár a közröhej tárgyává vált Power Point prezentációja után ez talán nem is meglepetés.
Ráadásul ma már digitális dokumentumokat igen egyszerűen elektronikusan alá lehet írni. Sőt, a magyar államnak erre saját, egyszerűen használható és nemzetközi szinten is kifejezetten előremutató szolgáltatása is van, amit mi is is bemutattunk.
Az is feltűnő a listát vizsgálva, hogy nagyvállalkozóként Szalay-Bobrovniczky Kristóf milyen kevés jövedelemhez jutott minisztersége idején. Minisztersége előtt még Andy Vajna kaszinóit Garancsi Istvánnal együtt „megöröklő” Szalay-Bobrovniczky emellett a Dunakeszi Járműjavítóban is tulajdonos volt, A kaszinó-biznisz 1,6 milliárdos osztalékát már miniszterként vette fel 2022 nyarán a 2021-es nyerségből. Így jövőre már az utolsók közül jó eséllyel az első helyre fog katapultálni ezen a listán.
A toplistán a harmadik helyen a tavalyi év során még a Budapesti Fejlesztési Központot (BFK) vezető Vitézy Dávid állt 68 millió forinttal. Vezérigazgatóként és felügyelőbizottsági tagként havi bruttó fizetése két és félmillió forint volt, így az éves jövedelme 30 millió forint lett volna. A nagyobb bevétel feltehetően a tavalyi év során örökségből származott.
A negyedik helyezett Vágujhelyi Ferenc, az adóhatóság vezetője. A NAV közérdekű adatai között nem lehet a fizetését megtalálni, így nem lehet tudni, hogy a havi átlagosan 5,2 milliós fizetés mekkora része származik az állami szervtől – a vezetői fizetéseket ugyanis csak az állami vállalatoknak kell közzétenni. A karrierjét kisebb megszakításokkal az államigaztásban töltő Vágujhelyi Ferenc jelentős ingatlanvagyonnal és egy kisrepülőgéppel is rendelkezik – írta meg korábban az Mfor vagyonnyilatkozata alapján.
Ötödik Takács Péter a 60 milliós éves fizetésével – amit vélhetően az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyetteseként keresett meg. Az erősen alulfinanszírozott egészségügyben, ahol Európában példátlanul alacsony az ápolók fizetése ez igen nehezen érthető bőkezűség. A közérdekű adatokból nem tudni, hogy mekkora összegű juttatást kapott itt, de a 2022-től vállalt egészségügyi államtitkári munka jelentős anyagi áldozattal járhat az éves szja-bevallás alapján.
Nagy Márton számára is jelentős visszalépés lenne a korábbi bérek alapján a miniszterkedés: a 2021-es 55 milliós bevételéhez képest sem jár azonban jobban, mert ő 5 millió forintos havi bért kap. Őt Lázár János követi, akinek havi 4,6 milliós bevétele magasabb, mint mostani 2,6 milliós miniszteri fizetése.
Nehéz olyan szereplőt találni, akinek jelentős anyagi előrelépés a kormányzati munka: jellemzően korábban is jól fizető állami hivatalokból kerülnek ki az Orbán-kabinet tagjai. Elképesztően ritka a versenypiaci tapasztalat, különösen érdemi vezetői háttérrel. Lánszki Regő Balázs, Lázár államtitkára önéletrajza szerint az utóbbi években nem dolgozott állandó munkahelyen. 3,6 milliós szja-alapja mellett még 4,7 millió forintnyi kata-bevétele volt. Jó ütemben váltott az állami szférára – egyéni vállalkozását pedig június 24-én, talán már Parragh László kisvállalkozókat fenyegető nyilatkozataira megszüntette.
A kormányzati vezetők fizetését a választások után sikerült jelentősen megemelni. Orbán Viktor nem szerénykedett, a saját miniszterelnöki fizetését 70 százalékkal emelte – így ma már képviselői tiszteletdíjával együtt 4,8 milliót vihet haza. A miniszterelnök szabad kezet kapott abbaan, hogy kinek mennyit ad – ezért is kereshet Nagy Márton közel kétszer annyit, mint a legtöbb, 2,6 milliót kereső minisztertársa.
Nehezen érthető, hogy miért kapnak ennyire eltérő fizetéseket miniszerek és államtitkárok, hiszen végső soron ugyanaz a munkakörük. De a kormányzat konzekvensen növelte 2010 óta a társadalmi különbségeket, például az egy kulcsú szja bevezetésével, a tanárok és egészségügyi dolgozók bérének alacsony tartásával, a minimálbér alatti közmunka rendszerével, így konzekvensnek mondható, hogy a kormánytagok sem kapnak ugyanannyi bért ugyanannyi munkáért.
Nem könnyű az álláshalmozások miatt követni, kinek és mennyi fizetés is jár. A költségvetési zárszámadási adatokból azonban 2020-ig – mivel a 2021-es még készül – pontosan látszik, hogy az egyes fizetési kategóriákban hogyan nőttek a bérek. A 2021-es és a 2022-es adatok alapján megbecsültük*mivel nem lehet minden kategóriában megismerni, pontosan kik kerülnek oda, ezért néhány példán keresztül a 2020-as fizetésekhez képest arányosan vettük figyelembe az emeléseket., hogy milyen átlagok várhatók.
Jól látható, hogy a
gazdasági megtorpanás idején, az energiaárak elszállásakor, 2022. júniusában sikerült a kormánynak egy olyan béremelést levezényelnie a saját vezetői számára, mely valószínűleg példa nélkülinek minősül.
Érdemes azonban azt is megnézni, hogy az átlagbér arányában hogyan alakultak a fizetések. Az idei emelés jóval magasabbra rakta a politikai felsővezetők javadalmat, ezek már elszakadtak a bruttó átlagbérek emelkedésétől, sőt, meghaladják azt. Az is feltűnő lehet, hogy a miniszterek keresték a legtöbbet, nem is a miniszterelnök és helyettesei.
A kormány ugyan magánál figyel arra, hogy ne maradjon le a bruttó bérek növekedéséről, de már a főosztályvezetők, helyetteseik és az osztályvezetők nem kapják meg ezt a figyelmet. Ettől függetlenül még ők is elég jól járnak, ha azt nézzük, hogy a pedagógusok, óvodapedagógusok bérét emelés helyett a szakképzett minimálbérhez csökkentette inkább a kormányzat.
A takarékoskodás nem csak a bérekben, de a szervezeti hatékonyságban is messze áll az Orbán-kormányoktól, folyamatosan növekszik a vízfej. Az alábbi grafikonon azt lehet követni, hogyan változott a vezetők száma. Az államtitkárok és helyetteseik, miniszterek száma 2020 és 2013 között 80 százalékkal emelkedett.
A főosztályvezetők, osztályvezetők és helyetteseik 6864 fős száma már önmagában egy nagyvállalatot kitenne, de ez az időszak során ugyan csökkent először, ma egy kicsit el is marad a 2013-as értéktől. Így feltehetően csak a kinevezések, pozíciók számának növelésével sikerült az elmaradó köztisztviselői béremelések mellett az arra érdemesre tartott kevesek bérét érdemben emelni.
A kormányzati (fő)osztályvezetők és -helyettesek bérére 2013-ban a GDP 0,134 százalékát költötte az állam, 2020-ban 0,127 százalékot. Eközben a politikai felsővezetők bére közel a duplájára, 0,1 ezrelékről 0,2 ezrelékre nőtt.
Az Orbán-féle igazságtalan adópolitika jól tettenérhető a 79 miniszter és államtitkár, velük azonos fizetési kategóriába eső állami vezető adóbevallásán. Az összevont adóalapja 2,6 milliárd forint volt, amit annak 5 százalékával, 109 millió forinttal tudtak csökkenteni az ország legjobban fizetett vezetői.
A vezetők kevesebb mint fele, csupán 33 százaléka tudott szja-kedvezményt igénybe venni. A többségnek tehát vagy nincs gyermeke, vagy nem veszi igénybe utána a kedvezményt. Utóbbira jó példa
Rogán Antal, aki nem vesz igénybe szja-kedvezményt, így feltehetően Rogán-Gaál Cecília, volt felesége érvényesíti azt közös gyermekeik iránt.
A kedvezménnyel élőknél a szja-adóalap csökkentés a teljes bevételük 11 százalékát tette ki. Ez a 106 millió forint nem tűnik soknak, de az elképesztően alacsony, a garantált bérminimummal megegyező tanárbérek miatt összesen egy nagyobb iskolányi, 41 tanár fizetését teszi ki.
A legtöbb kedvezményt, 10,56 millió forintot Révész Máriusz és Magyar Levente kapta, de arányaiban így is Ágostházy Szabolcs Imre a nyerő, aki a teljes jövedelmének 37 százalékát tudta csökkenteni adózás előtt.
A pénzügyi tudatosságról is sokat elmond, hogy a kormánytagok nagyobbik fele nem él az szja-bevallásuk értelmében sem magánnyugdíj megtakarítással, sem egészségpénztári kedvezménnyel.
Adat
Fontos