Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2021. január 13. 06:28 Közélet

Van egy díjmentes és hasznos digitális szolgáltatása a magyar államnak, amit kevesen használnak

Az innovatív informatikai megoldások alkalmazásáról Észtország, Izrael vagy éppen Szingapúr juthat eszünkbe. Pedig a magyar állam egy olyan digitalizációs ötlettel állt elő, ami olcsó, pofonegyszerű, és az állampolgároknak, a vállalatoknak és a hivataloknak is valós segítséget jelent, különösen a koronavírus-járvány idején.

A vállalatok életében az elektronikus aláírás már régóta adottság, a mindennapi életben azonban a lakossági felhasználás eddig elenyésző volt. Persze sok szolgáltatást digitálisan használunk, de ehhez mindig szükség van legalább egyszer egy személyes megjelenésre/azonosításra, bizonyos (különösen pénzügyi és biztosítási) dokumentumok aláírására pedig még webes ügyintézés esetén is szükség lehet a “rendes”, fizikailag létező, papíros aláírásra.

Pedig magánembereknek is lehetősége van már a 2001-es e-aláírásról szóló törvény megjelenése óta bármilyen dokumentumot így aláírni – csak ezzel főleg technikai okok miatt eddig szinte senki sem élt.  

Az e-aláíráshoz eddig mindig szükség volt valamilyen fizikai eszközre, általában kártyára. Ennek használatához a számítógéphez egy kártyaolvasót kellett telepíteni – újabban az okostelefonok NFC-chipjei is képesek ezeket beolvasni. A kártya azért kell, hogy egyrészt a felhasználónév és a jelszó párosa mellett legyen még egy biztonsági eleme a rendszernek, másrészt a fizikai kártyák olyan titkosítási kódokat tartalmaznak, amelyekkel biztosítható, hogy csak ennek birtokában, ténylegesen csak az adott személy írhasson alá elektronikus dokumentumokat.

Még az e-aláírás szolgáltatója sem tudja az ilyen kártyákkal aláírt dokumentumokat később módosítani, viszont azt meg tudja bárkinek mondani később, hogy hiteles-e az aláírás. Ebből is látható, hogy a kézzel készült aláíráshoz képest az e-szignó nagy előnye, hogy vita esetén nem kell grafológushoz menni, mert néhány kattintással vagy akár automatizálva is ellenőrizhető, hogy valósak-e az aláírások.

Az e-aláírások szolgáltatóinál először szintén személyesen kell regisztrálni, a legtöbb szolgáltatási csomag éves díjért érhető el, és emiatt sokan úgy gondolhatják, hogy évente néhány dokumentum aláírásáért sem a regisztráció maceráját, sem a díját nem érdemes vállalni.

A magyar államnak azonban több olyan szolgáltatása is van, amely segíthet, és már-már érthetetlen, hogy ezeket miért nem reklámozza széles körben:

  1. 2016-tól az új e-személyik mellé ingyenesen kérhető az elektronikus aláírás szolgáltatása.
  2. Ellenőrizni lehet online az elektronikus aláírásokat a kormányzati portálon – vagyis ha például valaki kap egy így aláírt dokumentumot, akkor meg tud győződni annak hitelességéről.
  3. Ám az igazán innovatív az, hogy minden ügyfélkapuval rendelkező állampolgár alá is írhat elektronikusan dokumentumokat.

Magyarországon megszokhattuk, hogy az állami adminisztráció számos eleme digitálisan zajlik, a cégbeszámolók leadása és nyilvántartása világviszonylatban is az elsők között vált elektronikussá, ahogy az adóbevallások digitalizásában is jól állunk. Az is megszokott ma már, hogy építési engedélyeket vagy éppen a bírósági peres ügyeket digitálisan intézzük. Ezek olyannyira nem hétköznapi dolgok adott esetben még a tőlünk nyugatra fekvő országokban sem, hogy Németországban például a mai napig faxolják a peres iratokat.

Visszatérve a magyar megoldásra: a kissé fura nevű AVDH*azonosításra visszavezetett dokumentum-hitelesítés  szolgáltatást a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. fejlesztette, és tényleg pofonegyszerű:

  1. Be lehet lépni ügyfélkapuval (amelyhez persze egyszer valahol személyesen kellett regisztrálni, de mivel ez az adóbevallástól kezdve a kormányhivatali időpont foglalásig egyre inkább nélkülözhetetlen, ezt nem tekintjük külön macerának).
  2. Fel lehet tölteni az aláírni kívánt fájlt pdf-ben.
  3. Le lehet tölteni az elektronikusan aláírt változatot.

Ezt aztán minden vállalatnak, hivatalnak el kell fogadnia – természetesen csak elektronikusan, kinyomtatva nem, de a megoldásnak pont az a lényege, hogy ne kelljen papírozni. Sőt, a polgárjogi szerződéseket is alá lehet így írni, és még az sem gond, ha csak az egyik fél írja alá elektronikusan, a másik pedig kinyomtatva, papíron – ilyenkor a két dokumentum együtt lesz érvényes.

Egy másik lehetőség is van egyébként állami hivatali ügyintézésre: az e-papír szolgáltatással ügyfélkapus bejelentkezéssel közvetlenül lehet aláírni és elküldeni dokumentumokat az egyes hivataloknak.

A első elektronikus személyazonosítót helyezik leolvasóba a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában 2016. január 11-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Ahogy arra az elektronikus aláírások hazai úttörője, a Microsec Zrt. szakmai blogja felhívja a figyelmet, mindez csak magánemberként használható. Cégszerűen nem írhat alá senki ezzel a szolgáltatással, de még az e-személyivel sem, ahhoz továbbra is szükség van a magánszolgáltatók vagy az állam által biztosított digitális aláírási szolgáltatásokra (amely természetesen már nem díjmentes).

A koronavírus-járvány alatt azonban nagy lett a megoldás iránt a piaci igény: a biztosítók, a közszolgáltatók, az uniós pályázatok résztvevői, az egyetemi pályázók, az önkormányzati helyi adók fizetői mind megtalálhatták a szolgáltatást.

Bár az AVDH felfedezéséhez a koronavírus-járvány okozta helyzet kellett, ma már számos vállalkozás is aktívan ennek használatára ösztönzi az ügyfeleit, pedig még 2020 elején is sok kérdőjel merült fel a használatáról.

Az elektronikus aláírást az egész EU-ban kötelező elfogadni, de tapasztalataink szerint az AVDH-t inkább csak itthon érdemes használni. Egy hagyományos e-szignónál ugyanis a hitelesítő (például a dokumentumot elfogadó hivatal) azt tudja ellenőrizni, hogy ki írta alá az iratot (a példánál maradva a dokumentum beküldőjét személy szerint). Az AVDH e-szignója esetében azonban a NISZ az aláíró, és hitelesítésnél azt mondja meg az állami cég, hogy melyik ügyfélkapus fiókhoz tartozik az aláírás.

Ha a magyar jogszabályokat nem ismerő államba küldünk egy dokumentumot, jó eséllyel így nem fogják elfogadni (bár az uniós államoknak elvileg ez nem okozhat problémát). Ettől még azonban itthon nagyon hasznos eljárás lehet, egy biztosítónál a káresemény bejelentése vagy éppen egy új SZÉP-kártya igénylése sokat egyszerűsödik, ráadásul a visszaélés esélye is elhanyagolható.

Van azonban az AVDH-nak egy nagyon furcsa sajátossága: a köztisztviselők nem használhatják hivatalosan (csak magánemberként, a saját ügyeik intézésére). Ezért hiába fordul valaki digitálisan egy ügyben a magyar államhoz, a válasz jó eséllyel még az ügyfélkapun keresztül is egy kinyomtatott, hagyományosan aláírt, majd beszkennelt levél formájában fog megjelenni a képernyőn. Ezen a téren tehát finoman szólva van még tere a fejlődésnek.

A technológia fejlődésével egyébként egyre kevésbé van szükség olyan áthidaló megoldásra, mint az AVDH. Sikerült ugyanis megoldani azt a kényelmetlen helyzetet, hogy az e-aláíráshoz fizikai eszközre legyen szükség. A kódgenerálást távoli gépeken is meg lehet oldani, így tulajdonképpen ezt is egy felhőszolgáltatással váltják ki egy 2013-as lengyel ötletnek köszönhetően.

A hazai szereplők is kínálnak ilyen megoldásokat, de rengeteg nemzetközi példa is van már erre. Az állami AVDH rendszernél tehát már van fejlettebb és biztonságosabb megoldás. A csak külön szoftverrel és kártyaolvasóval használható e-személyihez kapcsolódó e-aláírás bár a lehető legbiztonságosabb és nemzetközileg elfogadott, ma már kicsit bonyolultan használható ezekhez az online megoldásokhoz képest. 

Fejlődésre tehát van még lehetőség, de a koronavírus alatt sokmillió kontaktus kivilátását tette lehetővé az AVDH rendszer is, illetve sokakat ismertetett meg az e-aláírással.

Közélet aláírás dokumentum elektronikus aláírás NISZ Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Kasnyik Márton
2021. január 25. 06:44 Közélet

A legszűkösebb erőforrásra lenne most szükség az oltókampányban: türelemre

Érdemes lemaradni az oltóversenyben, ha ettől kevesebben utasítják vissza a vakcinát? Néhány gyáron múlik az oltósiker.

Bucsky Péter
2021. január 22. 06:54 Közélet

Van-e értelme ellenőrizni a magyar közbeszerzéseket?

A legalaposabb kontroll is hiábavaló, ha valahol már nincs tényleges verseny a piaci szereplők között.

Hajdu Miklós
2021. január 21. 15:17 Közélet

Van kiút a közepes jövedelmi csapdából, de Magyarország nem azt követi

Színvonalas intézményrendszerrel a posztszocialista országok közül többnek is sikerült erőteljesen felzárkóznia az uniós gazdasági átlaghoz az utóbbi évtizedben.

Fontos

Stubnya Bence
2021. január 23. 07:29 Podcast

Úgy dolgozunk, mint 1800 körül, de korántsem biztos, hogy ez így is marad

A történelmi tapasztalatok alapján hosszú időt és sok kísérletezést igényel, hogy a technológiai változásokhoz alkalmazkodni tudjon a cégek munkaszervezése. Juhász Réka a G7 Podcast e heti vendége.

Hajdu Miklós
2021. január 22. 15:37 Világ

Brit helyett holland egyetemek lehetnek a magyar diákok új kedvencei

A brexit után az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb feltételekkel tanulhatnak csak az Európai Unióból érkező diákok a brit egyetemeken, ami a hallgatói kiválóság és sokszínűség szempontjából rossz hír számukra.

Avatar
2021. január 22. 12:19 Tech

A jövő aligha alapulhat kizárólag megújuló energiatermelésen

További technikai áttörések kellenek ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a fosszilis energiahordozók égetésétől.