Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2022. május 31. 04:34 Közélet

Most nyert igazából értelmet a rezsicsökkentés

Bár az európai kormányok közül egyik sem eresztette rá teljes egészében az energiaárak emelkedését a lakosságra, a 2013-ban bevezetett magyarországi árrögzítés, azaz a rezsicsökkentés így is az elmúlt szűk egy évben vált igazán látványossá. Az európai háztartások számára tavaly április óta a villamosenergia átlagosan 45 százalékkal drágult, a földgázszolgáltatás ára pedig közel duplájára emelkedett. Ezzel szemben itthon, ha euróban számolunk, a forint gyengülése miatt még alacsonyabb is lett a lakosság rezsiköltsége, mint egy éve volt.

Nyolc évig nem volt sok látnivaló

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) lényegében a rezsicsökkentés bevezetése óta, azaz lassan kilenc éve közöl havi rendszerességgel adatokat az európai rezsidíjakról. Nagyjából tavaly tavaszig különösebben nem voltak izgalmasak ezek a jelenések: nagyjából annyit mutattak meg, hogy

Magyarországon nemzetközi összevetésben is kifejezetten olcsó a gáz és a villany, főleg ha figyelmen kívül hagyjuk az általános árszínvonalat és a jövedelmi helyzetet.

A villamosenergia ebben a nagyjából nyolc évben minden hónapban egy, kettő vagy három európai fővárosban volt olcsóbb, mint Budapesten*Belgrádban folyamatosan, Bukarestben, Vilniusban, Tallinnban és Szófiában pedig időszakosan., a gázért pedig eleinte Bukarestben fizettek tartósan kevesebbet a háztartások, egy idő után azonban már ott sem.

A MEKH által megrendelt felmérés szerint azonban a rezsi nemzetközi összevetésben így is végig elég nagy részét vitte el a háztartások jövedelmének. Bár az elmúlt évek masszív bérnövekedésének köszönhetően 2014 és 2021 között egy kétkeresős budapesti háztartás ilyen jellegű kiadásainak aránya a jövedelmük 6 százalékáról 3 százalékára csökkent, de még ez utóbbi is csak a középmezőnyre volt elég az európai fővárosok listáján. Ami persze előrelépés, hiszen ebből a szempontból 2014 elején csak Bukarestben, Pozsonyban, Varsóban és Lisszabonban volt kedvezőtlenebb a helyzet (a grafikonon a fenti panelekkel lehet váltani az évek között, a különböző színek a különböző városokat jelölik, Budapest feketével van kiemelve).

Röviden összefoglalva az első nyolc évben a rezsicsökkentés legfontosabb eredménye tehát az lett, hogy itthon sikerült kiszűrni még azokat az enyhe árváltozásokat is, amelyek más országokra jellemzőek voltak. Itthon akkor sem módosultak az árak, amikor Európa-szerte csökkentek, de akkor sem, amikor emelkedtek. Mindkettőre szép számmal volt példa, hiszen 2013 és 2021 között elég sok minden történt az energiapiacon. A zöld átállás, az amerikai palagáz-forradalom és a koronavírus-járvány mind-mind megmozgatta az árakat, utóbbi kettő jelentős mértékben lefelé.

Az időszak egészében azonban európai szinten a lakossági díjaknál összességében inkább kismértékű drágulás volt jellemző. Ezért, illetve a bérnövekedés miatt kerülhetett Magyarország, illetve Budapest szép lassan egyre kedvezőbb helyre a MEKH-es listákon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden úgy alakult a világban, hogy a kormány a kedve szerint játszhasson a rezsivelNem valószínű, hogy a következő másfél-két évben túlzottan emelkedjen a földgáz ára. Ez a kormány kezére fog játszani a következő választás előtt.

Triplázódó gázszámla

Tavaly tavasszal aztán véget ért a viszonylagos nyugalom a lakossági energiapiacon is. Számos cikket írtunk arról, hogy a pandémiát követően miért és hogyan szálltak el egész Európában az energiaárak, miként drágult őszre egy év alatt több mint húszszorosára a gáz és négyszeresére az áram. Ezek a piaci árváltozások pedig az éles mozgásoktól egyébként minden országban védett lakossági szegmenst is nagyon gyorsan elérték.

Elkértük a MEKH jelentéseihez is információt gyűjtő finn VaasaETT-től az elmúlt bő két év részletes európai rezsidíj-adatait. Ezekből az derül ki, hogy az árak tavaly késő tavasszal, kora nyáron kezdtek először mérsékeltebben, majd ősztől egyre meredekebben emelkedni.

A felfutás nem meglepő módon a gáz esetében volt látványosabb. Ahogy a fenti ábrán is látszik, az európai piacok nagy részén egy évvel ezelőtt még 2,5 és 11 eurócent között mozgott egy kilowattórányi földgáz ára*Ez alól csak Stockholm volt kivétel, amely a fenti ábrán az adatok jobb kivehetősége miatt nem szerepel, ott már 2021 áprilisában is 23 eurócentet kellett fizetni egy kilowattóra gázért., mostanra azonban Nyugat-Európában már mindenhol kiléptek ebből a sávból. Sőt a régiós fővárosok közül Prágában és Szófiában ugyancsak, ám így is szembetűnő, hogy térségünkben kevésbé engedték elszaladni az árakat*Az egyes országokban hozott rezsicsökkentő intézkedésekről egy következő cikkben írunk majd részletesebben..

Magyarország viszont még a régióból is kiemelkedik: nálunk teljesen stabilak voltak a díjak, sőt kis mértékben még csökkentek is a forint gyengülése miatt. Hasonlóra csak Belgrádban volt példa, illetve Stockholmban, ám egyrészt a svédeknél korábban is irtó drága volt a gázszolgáltatás, másrészt náluk a fűtésben teljesen elhanyagolgató a földgáz szerepe*Az egész országban 95 ezer háztartás fűt gázzal, ebből 61 ezer Stockholmban lényegében szigetüzemben egy különálló gázhálózaton., így ennek nincs is sok jelentősége. Ezzel párhuzamosan a briteknél több mint négyszeresére drágult a gázszolgáltatás, de bő háromszoros áremelkedés volt Brüsszelben, Bécsben és Berlinben is.

Luxembourg, Dublin, Budapest

A villanynál nem volt ennyire éles mozgás, de ott sem volt ritka a többszörös áremelkedés. Amszterdamban háromszorozódtak az árak, Bécsben, Rómában és Brüsszelben pedig több mint duplázódtak. A kelet-nyugat törés pedig itt is elég jól látható: miközben tucatnyi nyugat-európai fővárosban emelkedett a villanyszámla változatlan fogyasztás mellett is bő ötödével, keleten csak három városban (Tallinnban, Prágában és Rigában) fordult elő ugyanez.

Magyarország esetében pedig itt is enyhe csökkenést mutatnak az adatok, amivel nemzetközi összevetésben tényleg látványosan olcsó lett a villany is hazánkban. Budapestnél olcsóbban továbbra is csak Belgrádban kapja az áramot a lakosság, de még Kelet-Európában is átlagosan 70 százalékkal magasabb a villanyszámla, mint itthon, nyugaton pedig Franciaország kivételével mindenhol legalább háromszorosa a magyarországinak az áramár*Franciaország számára minden bizonnyal komoly előny, hogy az áramtermelés jelentős részét az atomerőművek adják, amelyeknél a termelési költségeket nem igazán érintette a fosszilis fűtőanyagok árának elszállása..

Mindezek eredményeként mostanra az általános árszínvonalat figyelembe véve*vásárlóerő-paritáson is messze itthon a legolcsóbb a gáz, és a villanyért is csak négy európai fővárosban (Oslóban, Bernben, Valettában és Belgrádban) fizetnek arányaiban kevesebbet a háztartások. Emellett a jövedelemhez viszonyítva is kifejezetten alacsonyak lettek Magyarországon rezsiköltségek.

Bár ez a kimutatás a VaasaETT eredeti elemzésében nem szerepel, csak a MEKH havi jelentésében (pdf) tűnik fel, de az energiahivatal adatai szerint itthon egy kétkeresős háztartás bevételeinek már mindössze 2,6 százalékát fordítja ilyen célra, aminél csak Dublinban és Luxemburgban alacsonyabb ez az arány. Szófiában ezzel szemben a jövedelem több mint tizedét viszi el a rezsi, de Prágában, Tallinnban és Bukarestben is magasabb ez az arány, mint ahonnan Budapest indult 2013-ban. A magyarországi csökkenés különösen annak fényében látványos, hogy az elmúlt bő egy évben szinte mindegyik európai fővárosban meredeken emelkedett a rezsi részesedése a háztartások büdzséjében.

Ki fizeti a számlát?

Persze, ha a lakosság nem piaci áron kapja az energiát, akkor a különbözetet valakinek ki kell fizetnie. A rezsicsökkentés első nyolc évében ez nem jelentett problémát, a már említett ágazati folyamatok miatt ugyanis a piaci árak nem voltak érdemben tartósan magasabbak annál, amennyit a magyar háztartásoknak kellett fizetnie. Sőt, akadtak olyan időszakok, amikor jóval alacsonyabbak voltak: a koronavírus-járvány kirobbanását követő leállás alatt például sokan pedzegették, hogy tovább lehetne csökkenteni rezsiköltségeket. Akkor olyan különbség alakult ki, amely, ha nem jön a 2021 végi nagy árrobbanás, akár egy a választások előtti jelentősebb egyszeri rezsitámogatásra is teret nyithatott volna a kormánynak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan sokat keres az állam a lakossági gázon, hogy a következő választás előtt akár ingyen is adhatja fél évigHa igaza lesz a szakértőknek, és nem változik a piaci környezet, olyan rezsicsökkentést láthatunk a 2022-es választás előtt, amilyet nem látott még az ország.

De jött az árrobbanás, ami hetek alatt elvitte a korábbi évek tartalékát, ha volt egyáltalán ilyen. Felfele ugyanis mindig többet tudnak mozogni az árak, és így nagyobb különbségek is alakulhatnak ki. Mivel a lakosság nagyjából 66 forintért kapja a gáz köbméterét*Ez a nettó molekulaár, tehát az, amennyit áfa nélkül magáért a gázért fizetnek a háztartások, a számlán ennél jóval magasabb összeg szerepel, hiszen az a gázdíj mellett az eljuttatás költségét, azaz a hálózati díjat és az adót is tartalmazza., még ha a piaci ár nulla, akkor is csak ennyit nyerhet az állami szolgáltató egy köbméteren. Most viszont ennek sokszorosát bukja: ahogy erről többször írtunk, a piaci jegyzések az elmúlt bő fél évben 300 és 500 forint között mozogtak köbméterenként, és az sem lehet ennél sokkal kevesebb, amennyiért az MVM kapja a földgázt.

Mivel a magyar lakosság gázfogyasztása évi 3,5-4 milliárd köbméter, ez az árkülönbség éves szinten ezermilliárd feletti lyukat üt a rezsicsökkentés rendszerében. A nagyságrendet egyébként a kabinet is elismerte már: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban egy 1300 milliárdos összegre mondta azt, hogy megfelelhet a valóságnak.

Ezt kell kipótolnia az MVM-nek, tehát tulajdonképpen az államnak, amit nyilván csak adóforintok átcsoportosításával tud megtenni. Azaz alaphelyzetben

végső soron így is az állampolgárok fizetik meg a magasabb energiaárakat, csak kevésbé látványosan.

Ezt próbálja most a kormányzati kommunikáció még kevésbé egyértelművé tenni azzal, hogy a múlt héten bejelentett különadókból befolyó összeget dedikáltan a rezsicsökkentéshez rendeli. Egészen pontosan 700 milliárd forintot gyűjtenének be direkt ilyen céllal, ami ugye a különbözet bő felét fedezi.

Egyrészt azonban a hiányzó összeg másik felét is elő kell valahonnan teremteni, másrészt pedig egy újabb lépcsőfokon keresztül ugyan, de végső soron ez a 700 milliárd is – legalább részben – a lakosságra hárulhat. Bár a kormányzat szerint a cégek nem fogják áthárítani a fogyasztókra a többletköltségeiket, valójában ez azért elég nehezen elképzelhető. Összességében így – más kiadásokban vagy bizonyos bevételek elmaradásában – jelentős részben így is a lakosságra marad a magas energiaárak megfizetése. Csak éppen jól elrejtve.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak mítosz a kormány által hangoztatott olcsó orosz gázJelenleg alsó hangon háromszor többet fizetünk az orosz gázért, mint amennyit az elmúlt durván negyed évszázadban bármikor.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromszor annyiért vesszük az orosz gázt, mint a románok, és negyedével drágábban, mint az EU-átlagEgyetlen olyan uniós tagállam volt februárban, amely drágábban vásárolta az orosz gázt, mint Magyarország: a főbb európai útvonalaktól valóban eléggé elzárt Litvánia.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlcsóbban jött Magyarországra az orosz gáz márciusbanMárciusban jóval a tőzsdei jegyzések alatti áron érkezett Magyarországra az orosz gáz. A háború kirobbanását követően egész Európa látványosan többet vásárolt az oroszoktól.

Közélet gázár különadó rezsi rezsicsökkentés villamos energia Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Közélet

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.

Pálos Máté
2022. december 1. 04:34 Közélet

Halk szavú és békés volt az egyházi iskolák tanárainak demonstrációja, mégis új helyzetet teremtett

Az egyházi iskolákkal kivételezik a kormány, de ez nem látszik a tanárok bérén

Pálos Máté
2022. november 26. 19:03 Közélet

A mai tanártüntetés előtt adott pluszpénzt a kormány az egyházi iskoláknak

Magyarázhatja a rendeletek időzítését, hogy az egyházi iskolákban dolgozó tanárok első tömeges és nyílt különdemonstrációja óta ez az első jelentős pedagógusmegmozdulás.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.