Ahogy arra a korábbi adatokból már számítani lehetett, köbméterre vetítve olcsóbban érkezett az orosz gáz Magyarországra a háború első teljes hónapjában, mint az azt megelőzőben. Az árak szinte minden uniós országban csökkentek, de eléggé eltérő mértékben, így a februári jelentős különbségek sok esetben eltűntek. A hazaihoz nagyon hasonlóan alakultak az árak a balti államokban, Olaszországban, Szlovákiában és Szlovéniában is.
Több orosz gázt vett Európa
Az Eurostat külkereskedelmi adatai szerint azokban az uniós tagállamokban, amelyek megosztanak ilyen mélységű adatokat, nőtt az orosz gázimport a háború kirobbanását követően. Az adatbázisban szereplő 11 ország összesen 4,5 milliárd köbméter egyértelműen orosz eredetű gázt vásárolt*Ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, az Eurostat adatbázisának vannak korlátai. Egyrészt egyes országok – mint például az EU legnagyobb földgázfelhasználója, Németország – egyáltalán nem teszik közzé ezeket a számokat (legalábbis az Eurostatnál). Másrészt nem minden tagállam részletezi, hogy mely partnerországból szerzi be a gázt, és akik részletezik, azok sem biztos, hogy teljesen azonos módszertan szerint. A többségnél valószínűleg nem az eredeti küldő ország számít, hanem az, hogy a gázt az adott ország fogyasztójának értékesítő kereskedővállalat székhelye hol van. Így ha közvetlenül a Gazpromtól vásárol valaki, akkor az orosz importként jelenik meg, ha azonban egy német kereskedőtől veszi meg ugyanezt az orosz eredetű gázt, akkor már valószínűleg nem., ami szinte pontosan egymilliárd köbméterrel haladja meg a februári mennyiséget. Magyarország esetében arányaiban ugyan kisebb volt a növekedés, de nálunk is magasabb volt a korábbinál az orosz import: a valamivel több mint félmilliárd köbméteres behozatal a februári szintet nagyjából 100, a korábbi években ilyenkor megszokottat pedig durván 70 millió köbméterrel haladja meg.
A nagyobb mennyiségért azonban összességében is kevesebbet fizettek a magyarországi vevők, mint februárban. Az Eurostat adatai alapján a hazai orosz import euróban kifejezett átlagára így egy hónap alatt nagyjából 30 százalékkal csökkent. Mivel azonban időközben a magyar deviza sokat gyengült, forintban kisebb mértékű volt a visszaesés. Egy köbméterre vetítve ugyanakkor még ez is több mint százforintos áresést jelentett februárhoz képest. Más kérdés, hogy az átlagos importár így is több mint a négyszerese volt annak, amennyiért a lakosság vásárolja a földgázt.
Elkezdtek összeérni az árak
A trendek az egész EU-ban hasonlóak voltak, azzal a különbséggel, hogy a tagállamok többségében nem volt ilyen mértékű a csökkenés. Egyetlen országban drágult az orosz gázimport: Szlovéniában, de náluk februárban rendkívül alacsony árat mutattak a külkereskedelmi adatok.
Az eltérő változások eredményeként a tagállamok többségében elkezdtek összeérni az importárak. Akad azonban néhány kivétel. Romániában és Csehországban például a februári alacsony szintről is tovább csökkent az egy köbméterért fizetendő átlagos összeg, így az Eurostat adatai alapján ezekbe az országokba továbbra is sokkal olcsóbban érkezik az orosz gáz, mint Magyarországra vagy épp Szlovákiába.
A hazai importárak esése egyébként nem volt meglepő, a februári adatokról szóló cikkünkben is jeleztük, hogy március-áprilisban olcsóbban jöhetett az orosz gáz. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az Eurostat adataiból számolható átlagos importár nem azonos azzal, amennyiért az állami MVM a hosszútávú szerződés keretében veszi a földgázt a Gazpromtól. A kettő azonban nem is független egymástól.
Alapesetben az összevont külkereskedelmi adatokból nem lehet megállapítani, hogy pontosan mely cégek és milyen szerződés alapján szerezték be az adott hónapban a gázt. Itthon azonban biztosan az az MVM az orosz gáz legnagyobb vevője, amely évi 4,5 milliárd köbméter leszállítására szerződött le tavaly a Gazprommal.
A hasonló szerződések részleteit – ahogy ezt Szijjártó Péter legutóbbi cikkünkre reagálva is elmondta – mindig titkosan kezelik a felek, ám az MVM-Gazprom megállapodásról annyit már korábban is elárult a feltételeket letárgyaló külügyminiszter, hogy esetünkben is valójában egy árképletről van szó. Az elmúlt hónapok adatai alapján pedig úgy tűnik, hogy a magyar szerződéses ár valamilyen módon nagyjából két hónapos csúszással követheti a tőzsdei jegyzéseket (ez látható a fenti ábrán). Mivel a tőzsdei árak a decemberi tetőzés után január-februárban ereszkedtek, számítani lehetett rá, hogy – két hónapos eltolódással – a februári csúcsot követően március-áprilisban a Magyarországra érkező orosz gáz is olcsóbb lesz. Májusban azonban újabb drágulás jöhetett a háború kirobbanását követő piaci káosz miatt.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
