Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. május 10. 15:59 Közélet, Világ

Von der Leyen után Macron is tárgyalt a vétózó Orbánnal, az EU a héten áttolná az olajembargót

Az új szankciócsomag egyik legfontosabb eleme az orosz olajembargó, ami Orbán Viktor miniszterelnök szerint a magyar finomítói kapacitások átrendezését és alternatív ellátási infrastruktúrát tenne szükségessé. Ahogy múlt heti, a Financial Times-nak kiszivárgott, Ursula von der Leyennek írt levelében fogalmazott, az ilyen felesleges beruházások “piaci alapon nem finanszírozhatók.” Az Unió viszont növelné az Ukrajnát lerohanó Oroszországgal szembeni gazdasági nyomást egy újabb szankciócsomag elfogadásával. 

Vétó vs. Macron

Ursula von der Leyen május 9-én hétfőn utazott Magyarországra, és az Orbánnal folytatott munkavacsora után azt nyilatkozta, hogy bár közeledtek az álláspontok, további tárgyalásokra van szükség.

A másnap délelőtti és kora délutáni órákban már a nemrégiben újraválasztott francia elnök, Emmanuel Macron tárgyalt Orbánnal, telefonon, a miniszterelnök sajtósának közlése szerint a beszélgetésen a biztonságos európai energiapolitikáról volt szó. 

A vétóját egyelőre fenntartó magyar miniszterelnökkel tehát 24 órán belül az Európai Unió két legbefolyásosabb politikusa tárgyalt. Von der Leyennel keddre lett volna esedékes egy EU-s videokonferencia Magyarország és szomszédai részvételével, ám ezt egyelőre indoklás nélkül későbbre halasztották. A panelbeszélgetésen az érintett országok energiaellátásának biztosításáról és szolidaritási mechanizmusokról lett volna szó, és mivel Franciaország a soros elnök az EU-ban, Macron is részt vett volna a beszélgetésen. 

Mennyi idő, mennyi pénz?

A megállapodás az EU-nak sietős, ugyanis korábbi közlések alapján a héten szeretné szavazásra bocsátani az Oroszország elleni új, hatodik szankciós csomagot.  Magyarország álláspontja szerint az orosz olajembargó úgyis csak hónapok múlva léphetne életbe, ezért a mostani szűk időablak a megállapodásra “mesterséges”.

A csomagban szereplő olajembargó a következő 6 hónapban, január elejére valósulna meg. Orbán viszont akkor tudná támogatni a csomagot, ha Magyarországnak minimum 5 éves időintervallumot és több millió eurós forrásokat biztosítana az Európai Unió. Emellett további garanciákat is szeretne kapni arra, hogy más forrásokból és más útvonalon is elegendő energia érkezik majd az országba. 

A Bloomberg információi szerint a Kazahsztánból érkező nyersanyagellátás központi témája a beszélgetéseknek, ahogy a Horvátországban kiépítendő infrastruktúrára biztosított EU-s pénzügyi források is.

Az Európai Unió korábban engedményeket ajánlott az orosz olajtól függő Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak, eszerint nekik elég lenne 2024 közepéig vagy végéig elvágniuk magukat az orosz energiahordozótól. Bulgária és Horvátország szintén EU-s segítséget és későbbi határidőt szeretne.

Magyarország olajimportjának mintegy kétharmada Oroszországból érkezik, nagyrészt a Barátság-csőhálózaton.

Kihúzni a vétó méregfogát

A megszavazás előtt álló szankciócsomag vétóját belengető Orbán keddre a Bloombergtól a Guardianon át a Wall Street Journalig világ számos vezető lapjának címoldalán szerepelt. A lapok megemlítik: a vita mögötti indíték lehet az is, hogy az EU nemrég indította el a jogállamisági eljárást Magyarország ellen, valamint visszatartja az úgynevezett helyreállítási alap több ezer millió eurós forrásait, amikre nyilvánvalóan nagy szüksége lenne a magyar költségvetésnek. Ráadásul kiszivárgott levelében maga Orbán is összekapcsolta a vétóját ezekkel. 

A vitával párhuzamosan felerősödtek azok a hangok is, amelyek szerint az EU-ban korlátozni kellene a vétójogot, és sima többségi szavazással kellene biztosítani a hatékony fellépést. Maga Von der Leyen is azt mondta az Európai Parlamentben a napokban: amennyiben az EU gyorsabban akar előrehaladni, az egyhangú döntéshozatal már nem működik a kulcsfontosságú területeken. “A demokrácia működését szilárd alapokra kell helyezni: támogatom azokat, akik az EU reformjai mellett vannak, annak jobb működése érdekében”.

Ez egybevág Macron távlati elképzeléseivel, aki egy összehívandó konventen keresztül úgy változtatná meg az EU alapszerződéseit, hogy szinte teljesen megszüntetné az egyhangú döntéshozatal követelményét, például a kül- és biztonságpolitika, valamint a hetes cikkelyes jogállamisági eljárásban. Ezeket az elképzeléseket 13 ország kormánya biztosan nem támogatja.

Leválni lehetséges

Mindeközben a G7 országok egységesnek tűnnek az orosz olajimport megszüntetésében, bár a közös közleményük nem tért ki arra, hogy az országok pontosan mit és milyen határidővel vállalnak az orosz energiafüggés megszüntetéséért. 

Az orosz olajról való leválást Magyarország minden jel szerint akarhatná lényegesen jobban is. Bár az tagadhatatlan, hogy sok nyűggel, a Mol számára profitcsökkennéssel járna, nem annyira elképzelhetetlenül nehéz, mint ahogy Orbán lefesti. Ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk, szakértői számítások szerint szerint a folyamat 2-4 év alatt és egy körülbelül 500-700 milliós leválási fejlesztéssel kivitelezhető lenne. A Mol tőkebefektetéseinek értéke évi 1,8 milliárd dollár, a működési cash flow ennél várhatóan 1-1,5 milliárd dollárral több lesz, azaz két év alatt 700 millió dollár elég komfortosan belefér a vállalat működésébe, ha ebbe az irányba akar (tovább)menni. Jelenleg a Mol által is finomított, orosz Ural olaj piaci ára sokkal alacsonyabb, mint a Brent olajé, így például a Magyarországon bevezetett üzemanyagárstop kellemetlen hatásait ezzel egy ideig kompenzálni tudják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olcsó orosz olaj menti meg Orbánék benzinárstopjátA nagykereskedelmi piacon az árstop miatt tízmilliárdokat bukó Mol az orosz olajra épülő finomítói tevékenység megugró hasznából fedezheti ezt a veszteséget.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJobban is akarhatnánk a leválást az orosz olajról, mert nem lehetetlenA Mol már évekkel ezelőtt próbált lazítani az orosz kőolajtól való függőségen, de akkor még üzleti okokból. Tényleg olyan borzasztóan nehéz lenne az átállás?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Világ Magyarország olajembargó Orbán Viktor Ursula von der Leyen Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Vámosi Ágoston
2025. január 27. 06:08 Közélet

Csepp lesz a tengerben a 420 milliárdos magyar pénzvesztés, ha minden így megy tovább

Nagy hullámokat vert az év végén elbukott bő egymilliárd euró uniós forrás, de a következő másfél évben ennek több mint a tízszeresét veszíthetjük el.

Hajdu Miklós
2025. január 24. 15:43 Közélet

Továbbra is azzal büszkélkedik a kormány, hogy jól jár, aki jól keres

Nem mindegy, hogy szja-visszatérítés vagy állampapír-kamatfizetés, igaz, a szlogen is megváltozott a 2022-es újraindításról a mostani repülőrajtra.

Hajdu Miklós
2025. január 24. 11:03 Adat, Közélet

Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat

Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.

Fontos

Virovácz Péter Havasi Kinga
2025. január 26. 17:06 Világ

A német üzleti modell halott, csak ez senkit nem érdekel

A beruházási fukarság, a romló versenyképesség és Kína ipari versenytárssá válása megviselte a német gazdaságot, és nincs esély gyors fellendülésre.

Vermes Nikolett
2025. január 26. 06:09 Élet, Pénz

Egy titokzatos befektetés, ahol a szenvedély legalább olyan fontos, mint a pénz

A műgyűjtés nem a felső tízezer kiváltsága, akár pár százezer forintból is el lehet kezdeni, de a megtérülési időtávot itt nem években mérik.

Bukovszki András
2025. január 25. 17:07 Pénz

Idén is folytatódik a forint trendszerű gyengülése?

Költségvetési és jegybanki lazaság mellett 430 fölé mehet az euró-forint árfolyam, míg egyensúlyőrző gazdaságpolitika esetén maradhat 400-420 között.