Nem szűnnek a viták azóta, hogy Gulyás Gergely pár hete bejelentette: Magyarország nem vesz részt az Európai Unió 2022-23-as Pfizer-vakcinabeszerzésében. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt azzal indokolta, hogy hazánk elegendő mennyiségű oltóanyagot szerzett be a lakosság teljes újraoltásához is, legkésőbb 2022 végén termelni kezd a magyar vakcinagyár, a 19 millió adagnyi Pfizert pedig az uniós beszerzés keretében 120 milliárd forintért akkor is le kellene hívni, ha nincs ennyire szükség. Még ugyanaznap az is kiderült, hogy hazánk az egyetlen uniós tagország, amely kimarad ebből a beszerzésből.

Ez azért is váltott ki nagy érdeklődést, mert az eddigi tapasztalatok szerint ez a legnépszerűbb vakcina idehaza, voltak, akik a fél országot átutazták, hogy ezt adathassák be maguknak. Az egyéni történeteken túl az is látható volt, hogy a 4 millió beoltott elérése után átmenetileg erősen lelassult magyar oltási program akkor kapott ismét lendületet, amikor egyre szélesebb körnek tették hozzáférhetővé ezt az oltóanyagot.

Ugyanakkor, ha pusztán a számokból indulunk ki, a kormánynak igaza van abban, hogy rendelkezésre áll a lakosság teljes újraoltásához szükséges mennyiség. Miközben Magyarország lakossága csak az EU 2,2 százaléka, a magyar vakcinakészlet abszolút nagyságánál csak a több mint nyolcszor népesebb Németországé és a több mint hatszor népesebb Olaszországé nagyobb az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb adatai szerint.^*Miközben az uniós beszerzésen belül – a kormány szóhasználatával a nyugati vakcináknál – lakosságarányos az elosztás. A különbség tehát leginkább a keleti oltóanyag-beszerzésből adódik. És nem azért, mert nálunk nem lenne előrehaladott az oltás, sőt, továbbra is csak Málta előzi meg hazánkat az EU-n belül ebben a mutatóban.

A címben azért írtam mégis legnagyobb vakcinatartalékot, mert az oltóanyag mennyiségét értelemszerűen a beoltandó lakosság számához érdemes viszonyítani. Ezt mutatja a következő grafikon.^*Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) a 18 évnél idősebb lakosság számát adja meg viszonyításként, noha sok országban (köztük idehaza) zajlik a 16-17 évesek, és néhányban már elkezdődött a 12-15 évesek oltása is. Ezek a döntések folyamatosan születnek meg, így egyelőre a felnőtt lakosság létszáma a legjobb viszonyítási alap. Itt az alacsonyabb számok mutatják a nagyobb tartalékot, az 1-es érték jelentené azt, hogy a teljes felnőtt lakosság számára raktárban van egy adag oltóanyag. Dánia (209 fő/adag) és Belgium (3259 fő/adag) azért nem szerepel, mert áttekinthetetlenné tenné a többi ország közötti különbséget, Litvánia és Málta pedig nem közöl összehasonlításra alkalmas adatot.

A magyar fölény igazából még ennél is nagyobb, az utánunk következő Bulgária ugyanis úgy ül aránylag nagy tartalékon, hogy messze ott a legrosszabb a lakosság átoltottsága az Európai Unión belül. Azaz szükség lenne a hűtőben, fagyasztóban lévő készletekre, csak a beadását nem sikerül megszervezni a járványt egyébként is pocsékul kezelő balkáni országban.

Ez csak az a mennyiség, amely már magyar raktárakban van. Ezen felül – az uniós beszerzés keretében – majd még sok millió dózis érkezik az országba, ahogy az a kormány által megosztott táblázatban is látszik. Ebben egyébként semmi újdonság nincs, ezeket a számokat az operatív törzs is rendszeresen közzéteszi. Aktuálisan így néz ki a már beérkezett és a még várt mennyiség oltóanyagonkénti bontásban:

Ehhez több zárójeles megjegyzés is tartozik, akiket ezek is érdekelnek, kattintsanak a csillagra.^*A felhasznált vakcinamennyiség (amellyel csökken a beérkezett) körülbelül a múlt szerdai állapotot tükrözi, míg a 16-17 évesek esetében (akik mindannyian Pfizert kapnak) az április 30-i állapotot.
Bár az elérhető adatok alapján adagra pontos számokat tüntettem fel, párezres eltérés szinte biztosan van, mert a kormányzat szemmel láthatóan nem törekszik arra, hogy összhang legyen az operatív törzs adatközlése és az ECDC-nek leadott adatok között:
-Az operatív törzs 5,2 millió megérkezett Sinopharmot tart nyilván, az ECDC-nek valamiért csak 5 187 056 adagot jelentett Magyarország.
-Szputnyikból az operatív törzs táblázatában 2 005 600 adag szerepel, az ECDC-nél csak kerek 2 millió.
-Az ECDC-nek leadott számoknál nem tűnik konzekvensek, hogy a más országoknak kölcsönadott vagy adományozott vakcinákat kivezetik-e a Magyarországra beérkezett mennyiségből. A Pfizernél és az Astrazenecánál is vezettek ki valamennyit, ám még véletlenül sem annyit, mint amennyinek a más országok számára történő átadásáról a kormány beszámolt.
A grafikonon ilyen esetekben mindig az ECDC-nek leadott számokat vettem figyelembe, mert a vakcinák szerinti felhasználás csak ott követhető nyomon, erről hazai adatközlés nincs. A feltüntetettek között a Curevac sorsa erősen bizonytalan: még nem kapta meg az uniós engedélyt, és noha az operatív törzs a kezdetektől szerepelteti a vakcinaösszegző táblázataiban, a pénteken Orbán Viktor által a még várt nyugati vakcinákra mondott 16,6 milliós szám inkább arra utal, hogy ezzel nem számol a kormány. Az oltási munkacsoportot vezető György István sem tért ki rá a pénteki tájékoztatón. De mivel a grafikonon is feltüntetett mennyiség 23,35 millió adag, a félmillió Curevac nem sokat számít.

Azt azonban nem lehet megmondani, hogy mindez pontosan mire elég. Amit biztosan tudni, hogy az eddig beadott oltások száma alapján mintegy 1,21 millió adagra lesz szükség a második körös oltásokhoz abban az esetben, ha ezt mindenki beadatja (de eddig sem volt száz százalékos ez az arány.)

A legalapvetőbb kérdés, hogy mi van a nevezőben, azaz hogy mennyien akarják beoltatni magukat. Gulyás Gergely szerint legjobb esetben 6 millióig lehet eljutni (a legalább egyszer beoltottak aktuális száma 5,26 millió). Igaz, akkor még nem volt európai engedély a 12-15 évesek oltására, ami azóta meglett. Orbán Viktor pénteken a közrádióban azt mondta, hogy nyár vége előtt az ő kampányszerű beoltásukról idehaza nem lesz döntés, addig pedig a szülők saját felelősségre dönthetnek arról, hogy beoltatják-e a gyereküket (hogy ez pontosan mit takar, azt cikkünk megjelenésekor még nem tudni). Mindenesetre ezzel egy 394 ezer fős korosztály beoltására nyílna lehetőség – de persze várhatóan itt is csak hasonló mértékű lenne az oltási hajlandóság, mint a teljes népességben.

Az ezek alapján kirajzolódó 60 százalék körüli átoltottsággal az a baj, hogy a nemzetközi tapasztalatok és a legtöbb szakember szerint kevés lesz a nyájimmunitáshoz.^*A betegségen átesettek egy része is védett, de ők az eddigi nemzetközi eredmények alapján fogékonyabbak lehetnek a vírus újabb mutációira, mint akik oltással szereztek védettséget. Ha viszont ennek hiányában ősszel kialakulna egy olyan negyedik hullám, amely – akár a tavaszinál enyhébb, de a gazdaságot azért hátráltató – korlátozások bevezetését tenné szükségessé, akkor a kormány (a jövő tavaszi választásokra is figyelve) biztosan mindent megtenne a szám feljebb tornázása érdekében.

A másik probléma, hogy nem tudjuk, mikor lesz szükség ismétlő oltásokra. Két közel-keleti országban a nem kielégítő eredmények miatt a Sinopharmmal beoltottaknak máris adnak harmadik dózist, a brit kormány is elkezdett felkészülni harmadik körös emlékeztető oltásokra, és jórészt az uniós Pfizer-beszerzés is ezt célozza.

Amiről viszont eddig ebben a kontextusban egyáltalán nem volt szó, pedig alapvető fontosságú, az a vakcinák szavatossága.

Ez ugyanis értelemszerűen befolyásolja a készlet nagyságát, hiszen hiába maradna valami raktáron, ha már nem lehet felhasználni. Ebből a szempontból vannak jó és kevésbé jó hírek. A Sinopharm és az egydózisú Janssen két évig eláll, ezekkel tehát valóban lehet számolni a magyar oltóanyaggyár termelésének elindulásáig, még akkor is, ha túl optimista az említett indulási menetrend. (Az üzemben Sinopharmot is lehet majd gyártani, ahogy Szijjártó Pétertől megtudhattuk.) Más a helyzet a többi vakcinával, a Moderna szavatossága ugyanis a gyártástól számított hét hónap, a Szputnyiké, a Pfizeré és az Astrazenecáé pedig csak fél év.

Az utóbbi szállítási ütemezését az eddigi hektikus teljesítés alapján nemigen lehet megtippelni, Modernából és Pfizerből viszont valószínűleg megérkeznek az utolsó adagok is az idei harmadik negyedévben. (Szputnyikból pedig már alig van.) Ebből pedig könnyen ki lehet számolni, hogy legkésőbb 2022 első negyedévében fel kell őket használni – ha itthon abban a szerencsés helyzetben leszünk, hogy nem lesz rájuk szükség, akkor érdemes lesz őket eladni vagy eladományozni.

A már most is jókora magyar vakcinakészlet mellett valószínűleg már a szavatosság figyelemmel követése is szerepet játszik abban, hogy a kormány egyre nagyobb mennyiségben adományoz, illetve ad kölcsön oltóanyagokat:

• Észak-Macedónia 6 ezer Astrazenecát kapott adományként,
• a Zöld-foki Köztársaság ugyanilyen formában jutott 100 ezer Astrazenecához,
• Csehországnak közel 41 ezer Pfizert adunk kölcsön,
• Szlovéniának pedig 300 ezer Astrazenecát.

És ez várhatóan még csak a kezdet, legalábbis ha nem kell már idén mindenkit újraoltani – ha viszont kell, akkor arra még a Pfizer és a Moderna is bevethető lesz (hiszen június 30. után még bőven érkezik majd belőlük.) Jövőre ilyen célra – különösen az első negyedév után – inkább már csak a Janssen és a Sinopharm jöhet szóba, azonban várhatóan ezekből is marad legalább ötmillió ember beoltására elegendő mennyiség. Utána pedig elvileg már lesz magyar vagy magyar-kínai oltóanyag.

A lejárat szempontjából egyébként a kölcsönzés – ha már itthon csak raktárban állna az adott oltóanyag – kifejezetten hasznos, hiszen minden bizonnyal tovább felhasználható oltóanyagot kap majd vissza az ország, mint amilyet kölcsönadott.

Ezt a derűs képet három dolog árnyékolja vagy legalábbis árnyékolhatja be.

Mutációk vs. rugalmasság

A vírusváltozatok eddig alapvetően nem tették hatástalanná az eddig bevetett vakcinákat, egy kivételével: Dél-Afrika el sem kezdte tömegesen használni az Astrazeneca vakcináját a helyi mutációval szemben mutatott gyenge teljesítménye miatt. Ez a vírusverzió szerencsére Európában eddig nem tudott elterjedni, az Egyesült Királyság tapasztalatai szerint pedig más oltások mellett az Astrazeneca is hatékony nemcsak a helyben kialakult vírusverzió, de még az indiai tripla mutáns ellen is. (Amely a gyorsabb terjedése és az általa okozott betegség valószínűleg súlyosabb lefolyása miatt ezzel együtt is nagyon súlyos aggodalomra ad okot.)

A dél-afrikai mutáns mindenesetre mutatja: semmi garancia, hogy ez a jövőben is így marad. Az mRNS-alapú vakcinák (mint amilyen a Modernáé és a Pfizeré) nagy előnye, hogy könnyen és gyorsan alakíthatók a mutációkhoz, a hírek szerint 2022-23-ban a hazánkon kívüli EU-tagállamok már az eddigi mutációkhoz igazított Pfizer oltóanyagot kapnak majd. A Sinopharmot viszont első generációs eljárással állították elő, amelynél az egész fejlesztési folyamatot elölről kell kezdeni, ha az addigi vakcina hatástalanná válik. A leendő magyar vakcinagyár is ezt az eljárást fogja használni. Ettől természetesen lehet kiváló a majd onnan kikerülő készítmény, olyan rugalmas viszont biztosan nem lesz, mint az mRNS-készítmények előállítói. (Érdekes kérdés, hogyan vezetik be a magyar gyár rendszerébe a megint csak más technológiával előállított Szputnyikot adott esetben.)

A magyar kormány magatartása egyébként konzekvens, már a Moderna – sok félreértéssel terhelt és nagy port kavart – újabb körös rendelésében is azért nem vett részt, mert azok a szállítmányok túl későn jöttek volna az aktuális járványhullám letöréséhez. (És végül ezért nem lett semmi a Cansinobio- és Covishield-beszerzésből sem.) Az uniós beszerzésből tehát kimaradunk, ami nem jelenti azt, hogy később önállóan ne rendelhetnénk – azt ugyanakkor szinte biztosra vehetjük, hogy csak lassabban és drágábban juthatnánk Pfizerhez (vagy Modernához). Ez elsősorban attól függ, hogy éppen akkor milyenek lesznek ezeknél a vakcináknál a keresleti-kínálati viszonyok. Ha az igényekhez képest addigra nagyon felpörög a gyártás – és a kormányok nem kötnek le mindent az utolsó adagig -, elképzelhető, hogy a továbbra is a Pfizerhez ragaszkodók magánúton és fizetés ellenében hozzájuthatnak ehhez az oltóanyaghoz.

Önzés vs. szolidaritás

A vakcinaszállítások elindulása után szinte azonnal fellángoltak a viták arról, hogyan lehetne felülemelkedni az elosztásnál a vadkapitalista logikán, miszerint a gazdag és/vagy gyártókapacitással rendelkező országok kezdetben maguknak kötöttek le szinte minden dózis oltóanyagot. Mint kiderült, nagyjából sehogy, legalábbis a demokráciákban nem lehetett volna lenyomni a közvélemény torkán, hogy a szegényebb országoknak juttatott szállítmányok miatt lassuljon a hazai oltási program. Most már egyre gyakrabban hallani felajánlásokról, amelyek természetesen hasznosak, ugyanakkor ezek döntően az adott országban népszerűtlen oltóanyagokra korlátozódnak.

Mint a fenti felsorolás mutatja, nem igazán kivétel ez alól Magyarország sem, ahol az Astrazeneca sokak szemében már hetekkel, hónapokkal ezelőtt elvesztette vonzerejét. A Sinopharm megítélése is vegyes, így aztán furcsa volt olvasni, hogy miközben Kína ingyen megtoldotta 200 ezer adaggal az ötmilliós magyar rendelés teljesítését, az oltóanyaghiánytól szenvedő Bangladesnek azt üzenték, hogy leghamarabb decemberben tudnak szállítani. (Ami mutatja, hogy a nem demokratikus rezsimek is öntörvényű logikát követnek, csak mást, mint a választott kormányok.)

Mindez a mutációkkal is összefügg, mert ha a szegényebb országokban tartósan elterjedt marad a vírus, akkor növekszik a mutációk kialakulásának esélye, ami a gazdagabb országok oltási eredményeit is veszélyezteti. Mindenesetre a lejárati idők miatt látszik, hogy ha nem kell gyorsan újraoltani a népesség jelentős részét, akkor

Magyarországnak muszáj lesz eladnia, kölcsön adnia vagy eladományoznia rengeteg vakcinát - különben ránk romlik.

Népszerűség vs. ár

Mint már kiderült, ez a két legnépszerűbb vakcinát is veszélyezteti, miközben két olyan oltóanyagnál két év a szavatosság, amely ebből a szempontból nem tartozik az élvonalba.^*A Janssennél ezt nem könnyű megítélni, mert elég későn kapcsolódott be az oltási programba, az elfogadottságával kapcsolatban sem pró, sem kontra nem igazán jelentek meg hírek. A kormány azonban azt mondja, hogy mindegyik vakcina ugyanolyan jó, és ha van elég a raktárban, akkor nem kell kiadni 120 milliárdot új beszerzésre. Felelős közpénzgazdálkodás mellett ez természetesen védhető álláspont, de ezzel kapcsolatban van legalább két zavaró tényező.

Az egyik, hogy a keleti irányú közpénzköltésben egyáltalán nem ilyen megfontolt a kormány. Közismert annak a 300 milliárd forintnak a története, amelyet jelentős részben zavaros hátterű közvetítő cégeken keresztül költött a kormány olyan lélegeztetőgépekre, amelyekről a döntés pillanatában is pontosan lehetett tudni, hogy nem tudnak majd használni, mert nem lesz hozzá képzett személyzet. (És ez aztán sajnos élesben be is bizonyosodott.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.

A másik maga a Sinopharm-beszerzés, annak az ára és a mennyisége. A Gulyás Gergely által ismertetett számok (19 millió adag, 120 milliárd forint) alapján az jön ki, hogy 6316 forintba kerülne egy adag Pfizer 2022-23-ban. Ez nem sokkal több, mint a fele a Sinopharm vakcináért fizetett összegnek, még akkor is, ha beleszámítjuk a kínai védelmi minisztérium által ajándékba küldött 200 ezer adagot. (És a Pfizer korábban sem volt drágább.)

Az persze nem újdonság, hogy a Sinopharm drága (legalábbis ahogy Magyarország vette, közvetítő cégen keresztül). A kormány egyrészt azzal érvelt, hogy ez gazdaságilag is megtérülő befektetés volt, másrészt azzal, hogy ezzel sok ember életét sikerült megmenteni. Az előbbivel lehet vitatkozni (van jó pár európai ország, amely keleti vakcinák nélkül is nagyon hasonló tempóban tud nyitni), az utóbbit viszont mostanra jellemzően a kormány kritikusai is elismerik. Nyugtalanítóak viszont a kínai vakcina hatékonyságával kapcsolatban felmerült kétségek az időseknél, és a Gulyás Gergely által csütörtökön bemondott számok csak még jobban erősítették ezeket.

Mint már volt róla szó, Bahreinben és az Arab Emírségekben is harmadik oltással igyekeznek ezt kezelni, és készlet erre itthon is lesz, akár Pfizer (mint Bahreinben), akár Sinopharm. Ennek a szükségét előre aligha lehetett látni, pedig enélkül nehéz megérteni, miért kellett 5 millió adagot rendelni a világ legdrágább vakcinájából – az uniós beszerzésnek nemcsak a kormány nyilatkozataiban, hanem ténylegesen is teljesen össze kellett volna omlania (nem csak akadoznia) ahhoz, hogy ennyire szükség legyen fejenként kétadagos felhasználás mellett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelesleges volt oltási káoszt csinálni, külföldre is küldünk százezer PfizertSzerdáig negyedmillió Sinopharmot sikerült beadni, aztán tegnap történt valami, ami miatt a kormány kijátszotta a Pfizer-kártyát. Hiány akkor sem lesz belőle, ha az összes 16-17 éves beadatja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeér a kínai vakcinabiznisz és a botrányos lélegeztetőgép-beszerzésEgy olyan céggel kötött szerződést a kínai vakcinák beszerzésére az állam, amely hasonló méretű üzletet még soha nem bonyolított le.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kiszámíthatatlan és korrupt állam a sikeres járványkezelést is akadályozzaMinél magasabb volt a korrupció szintje egy EU-tagországban, annál többen haltak meg lakosságarányosan a járvány következtében.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet AstraZeneca járvány koronavírus Moderna oltás Pfizer sinopharm szputnyik védőoltás Olvasson tovább a kategóriában