Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. április 9. 16:45 Adat

Elérhető-e a kormány oltási célja a kiesett keleti vakcinák nélkül?

Lekerült a napirendről a Cansino és a Covishield vakcinák beszerzése – mondta Szijjártó Péter az ATV kérdésére egy mai sajtótájékoztatón. A külgazdasági és külügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy a várható szállítási ütemezés miatt ezek nem tudtak volna hozzájárulni a magyar oltási program felpörgetéséhez.

Ahogy két héttel ezelőtti cikkünkben írtuk, az előzetesen engedélyezett két vakcinának akkor lehetett volna fontos szerepe, ha egy-két hónapon belül fel is lehetett volna használni a milliós tételben beszerezni kívánt oltóanyagokat. A jelek szerint azonban ez nem volt reális.

Az előzetes engedély kiadása után nagyon keveset lehetett hallani erről a két vakcináról. Az operatív törzs napi közleményeiben mindig ugyanaz az egy mondat szerepelt, miszerint „az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet két újabb keleti vakcina (Cansino, Covishield) behozatalát is engedélyezte, de ezek szállítása csak hetek múlva várható”. Új információt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely osztott meg tegnap, amikor azt mondta, hogy ezek engedélyeztetése zajlik, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársai jártak a gyárban is, de még a határozat nem született meg. Ezt követően aztán ugyanolyan gyorsan jött a 180 fokos fordulat, mint a szóbeli érettségi ügyében.

A miniszter arról is beszélt, hogy április végéig mindenkit beoltanak, aki tegnapig regisztrált. Ez közel 4 millió ember, de mivel regisztráció nélkül is oltottak – például az egészségügyben dolgozókat –, majdnem 4,2 millió az elérendő szám. Orbán Viktor egyébként ennél óvatosabb volt ma reggeli interjújában, ő május elejére 4 milliós célszámot adott meg. Az alábbiakban azt járom körbe, hogy pluszbeszerzés nélkül ez a cél elérhető-e.

Mai állás szerint a legalább egy adaggal beoltottak száma közel 2,7 millió. Tehát kell még áprilisban 1,3-1,5 millió adag, plusz a második oltásokhoz szükséges mennyiség. Utóbbi mennyiségét pontosan csak akkor lehetne megmondani, ha napi bontásban ismernénk, hogy melyik oltóanyagból mennyit adtak be, mert az egyes vakcináknál eltérő a két oltás közötti idő, ráadásul a Pfizer és az AstraZeneca esetében az alkalmazás kezdete óta ez meg is változott. (A jelenleg használt mind az öt vakcinából két adag kell a védettség kialakulásához.)

Az operatív törzs adatai, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbázisa, valamint a vakcinagyártók közleményei alapján a mostanáig beérkezett közel 4,8 millió adagból több mint 3,8 milliót használtak fel, így jelenleg elvileg – ha nem ment kárba érdemi mennyiség – 970 ezer vakcina van raktáron az országban. Ennek az oltási dinamika és a két adag közötti időre vonatkozó előírások alapján több mint elegendőnek kell lennie az április végéig esedékes második körös oltásokra, tehát óvatosan számolunk, ha azt feltételezzük, hogy a mától beérkező szállítmányok mind mehetnek első körös oltásra.*Ez csak egy „bruttó” számítás, a Szputnyik két dózisának eltérő tartalma miatt a valós helyzet ennél összetettebb.

Mit tudunk ezekről a szállítmányokról? A Sinopharmnál a következő releváns szerződéses határidő május 15., addig kell leszállítani 400 ezer adagot. (Majd június 15-ig további 3,5 milliót.) Természetesen nem lehet kizárni, hogy még áprilisban is érkezik belőle, de ezzel nem számoltam. (A már itt lévő, még fel nem használt kínai vakcinák nagy részét a második körös oltásra tették félre.)

A Szputnyik V gyártója továbbra is késésben van: a hiányzó mintegy félmillió adagot március 23-ig kellett volna leszállítania. Az utolsó 400 ezer adagnak pedig április 22-ig kellene megérkeznie a szerződés szerint. A korábbi hektikus szállítások miatt nehéz kérdés, hogy ebből mennyi érkezik majd meg, bár Szijjártó Péter azt ígérte, hogy az oltás első dózisából még hiányzó 200 ezer adag megérkezik áprilisban, a hiányzó második dózisok „időtáblázatának az összerakása zajlik”. (A Szputnyik V az egyetlen idehaza alkalmazott olyan oltás, ahol eltérő az első és a második dózis tartalma. A jelenleg is késésben lévő közel félmillió adag mind második dózisú.)

Ennek megfelelően én csak azzal számoltam, hogy az említett 200 ezer adag megérkezik áprilisban, bár sokat a második dózisok sem késhetnek, mert ennél a vakcinánál a legrövidebb az idő – három hét – a két dózis beadása között. Igaz, az ECDC-n lévő adatok szerint a Szputnyiknál a legrosszabb a beadott oltások aránya a beérkezettekhez képest, mindössze 48 százalék. Amiből az következik, hogy még az első dózisokból is bőven van raktáron.

A Modernánál azzal számoltam, hogy áprilisban ugyanannyi jön, mint márciusban, a Pfizernél pedig a legutóbbi szállítmány nagyságát (231 870 adag) feltételeztem a hátralévő három áprilisi hétre. Ezt a számítást megerősítette a cég lapunknak küldött válasza is.

Az AstraZeneca érkezése a Szputnyikhoz hasonlóan nehéz kérdés, mert múlt héten minden korábbinál nagyobb mennyiség jött (218 400 adag), és az uniós kommunikáció szerint ebben a negyedévben már fel kellene futnia a szállításoknak. Korábban a cég szállítmánya mindig csütörtökön jött meg, ezen a héten azonban nem érkezett erről hír – elképzelhető, hogy a nagyobb mennyiség kétheti adag volt, és egyelőre heti szinten csak a fele várható, így ezzel számoltan.

Ezeken túl jövő héten már érkezik az első, 28,8 ezer darabos szállítmány az egydózisú Janssen*avagy Johnson&Johnson-vakcinából, és valószínűleg nem túlzás azt feltételezni, hogy legalább egy ugyanekkora szállítmány érkezik még áprilisban.

Mindez együtt így mutat grafikonon:

Mivel a mostantól április végéig várható mennyiség közelíti a 1,5 milliót, összességében az látszik, hogy ha kicentizve is, de a Cansino és a Covishield nélkül is meglehet a Gulyás Gergely által áprilisra előirányzott oltási teljesítmény. (A miniszterelnöki cél pedig könnyebben.)

Túlzásnak tűnhet ugyan a vakcinakészlet lényegében teljes beadásával számolni, de uniós viszonylatban vannak erre példák. Ha Litvánia lejelentett kerek 100 százaléka nehezen hihetőnek tűnik is, több – részben hozzánk közel eső – példa van 90 százalék feletti mértékre, ilyen Ausztria, Szlovákia, Csehország és Dánia oltási hatékonysága is az ECDC adatai szerint.

Ráadásul a beérkező vakcinákkal kapcsolatban ez egy konzervatív számítás, nagyobb eséllyel jön majd ennél több, mint kevesebb. Emellett pedig valószínűleg nem fogy el a most raktáron lévő 970 ezer adag teljesen a második körös oltásokra a hónap végéig.

Áprilison és a 4-4,2 millió beoltotton túlhaladva azért nem érdemes részletesen számolni, mert akkor már hamar az lesz a kérdés – erről is beszélt ma a miniszterelnök –, hogyan vehető rá a felnőtt magyar lakosság másik fele az oltás felvételére. Remélhetőleg ez minél nagyobb arányban sikerül, de valószínűleg nem olyan sebességgel, hogy májustól még mindig a rendelkezésre álló oltások mennyisége legyen a szűk keresztmetszet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Szputnyik és az AstraZeneca késése miatt kellett új vakcinákat engedélyezniA későn érkező milliónyi adag miatt lehet szükség az indiai és a kanadai-kínai oltóanyagra, de hamar kellene jönniük ahhoz, hogy gyorsítani lehessen velük az oltási programot.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat AstraZeneca járvány Johnson&Johnson kínai oltás koronavírus Moderna oltás Pfizer szputnyik védőoltás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Debreczeni Anna
2024. március 28. 10:38 Adat

Nőtt a magyar nyugdíjak értéke, de így is leszakadt a lengyel és román szinttől

A hazai átlagnyugdíj 43 százalékkal ér többet, mint 2004-ben, de így is messzebb kerültünk az uniós átlagtól, egyebek mellett a román és lengyel nyugdíjak nagyon gyors növekedése miatt.

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Debreczeni Anna
2024. március 27. 15:21 Adat

A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön

A külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék volt 2020-ban, ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben.

Fontos

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.