Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. március 24. 16:47 Közélet

A Szputnyik és az AstraZeneca késése miatt kellett új vakcinákat engedélyezni

Saját magához képest is meglepőt húzott a kormányzat, amikor hétfőn bármilyen szóbeli előkészítés nélkül bejelentették, hogy újabb két vakcina kapta meg a magyar hatósági engedélyt. Igaz, az oltási programmal kapcsolatos kormányzati kommunikáció sarkalatos pontja jó ideje, hogy a még ütemesebb előrehaladás egyetlen akadálya a megfelelő mennyiségű vakcina hiánya, pedig a magyar egészségügy képes lenne egy nap akár félmillió embert is beoltani.

Talán sohasem tudjuk meg, hogy ez igaz-e, az mindenesetre tény, hogy a korábban engedélyezett öt vakcina (Pfizer-Biontech, Moderna, Szputnyik V, AstraZeneca, Sinopharm) közül egy kivételével mindegyiknél volt már példa kisebb vagy nagyobb késesre a szállításokban az előzetes ütemtervhez, illetve a szerződésekhez képest. Aki akárcsak felületesen is követi a hivatalos kommunikációt, a nyugati szállítmányokkal kapcsolatos problémákról biztosan hallott. Ha pedig szorosan, akkor erről naponta értesülhet, mostanában leginkább az AstraZenecával kapcsolatban. Orbán Viktor múlt pénteken azt mondta, ebből félmillióval kevesebb érkezik az országba a következő két hónapban a megállapodáshoz képest.

Amiről viszont nemigen értesül valaki, ha csak a hivatalos kommunikációt követi, hogy az orosz oltóanyaggal is nagyon hasonló a helyzet. A kedd éjjel érkezett 180 ezer Szputnyikkal is számolva a pont tegnap lejáró első és második szerződéses ütemben (60 nap alatt) összesen csak a szerződött (pdf) mennyiség alig több mint felét tudta leszállítani az orosz gyártó: 1,6 millió adag helyett 855,6 ezret. (Mint minden idehaza már alkalmazni kezdett oltóanyagból, ebből is két adag kell a védettség kialakulásához. A hétfőn bejelentettek közül szintén ilyen a CoviShield, mivel ez az AstraZeneca Indiában licencben gyártott változata. A kanadai-kínai CanSino viszont egydózisú.)

Ha ehhez hozzáadjuk a Szijjártó Péter által jövő hétre megígért újabb 250 ezres Szputnyik-adagot, akkor is marad 494,4 ezres mínusz – vagyis lényegében ugyanannyi, mint amennyit a miniszterelnök említett az AstraZenecánál. (Utóbbi már ezt megelőzően is felhalmozott pontosan nem ismert, de valószínűleg százezres nagyságrendű mínuszt, csak a múlt héten körülbelül 40 ezres volt a kiesés. Igaz, a keretmegállapodás is jóval nagyobb. A Szputynikból Magyarország kétmillió adagot vett, míg az AstraZenecából 6,54 milliót kötött le az uniós rendszeren keresztül.)

Mindez a kommunikációs szempontokon*Tavaly főként a védőeszközök beszerzésével kapcsolatban lehetett megfigyelni, hogy ami kelet felől érkezik, azért hangos hálálkodás jár magyar részről, a nyugatról érkező segítséget viszont leginkább hallgatás fogadja. (Ennek a kommunikációnak a központi jellegét egyébként azóta az MTI fotószerkesztőségből kiszivárgott információk is megerősítették.) Idén a vakcinákkal kapcsolatban még sikerült tovább csiszolni ezt a kettős mércét: az AstraZeneca késik, vagyis Brüsszel nem küld elég vakcinát – de az oroszoknak akkor is nagyon hálásak vagyunk, ha csak jókora késéssel érkezik meg a Szputnyik. túl azért érdekes, mert leginkább ez a két késés lehet a magyarázat arra, hogy miért próbálkozik meg a kormányzat újabb két vakcina beszerzésével. Ha ugyanis mind az öt, már korábban helyzetbe került gyártó az előzetes menetrend és szerződés szerint szállítana, erre nem lenne szükség.

A Sinopharmmal ebből a szempontból nincs semmi gond, eddig még gyorsabban is szállított le 1,1 millió adagot a szerződésben (pdf) szereplő ütemezéshez képest. Viszont a következő, 400 ezres adagnak – egy százezres előszállítás miatt nem félmillió – elég távoli a teljesítési ideje, május 15. Az összesen 5 millió adagos rendelés maradék 70 százalékát, azaz 3,5 millió dózist pedig június 15-ig kell leszállítaniuk. Vagyis ha az eddigiektől eltérően nem képesek gyorsabban szállítani, mint azt a szerződés előírja, akkor nem tudnak hozzájárulni az oltási program remélt felpörgetéséhez. Már csak azért sem, mert a már hazánkban lévő mennyiség jelentős része az oltások második köréhez kell.

A nyugati gyártók közül a Moderna szállításában voltak kisebb döccenők, de az öt cég közül ennek a legkisebb a leszerződött mennyisége*A nagy vitát kiváltó, a kormány által le nem kötött mennyiség az utolsó negyedévben érkezhetett volna, de az most irreleváns., így ez pár hetes időtávon nem befolyásolja jelentős mértékben az oltási programot.

A Pfizer a kezdeti bizonytalanság után már jó ideje megbízhatóan teljesít, összesen már közel 1,3 millió adag oltóanyagot szállított le Magyarországra. Keddi közleményükben hozzátették, a második negyedévtől jelentősen megemelik az ide szállított mennyiséget. Azt azonban nem részletezték, hogy mennyivel, így ennek hatását az oltási programra egyelőre nem lehet számszerűsíteni.

Ami biztos, hogy mostanáig 3,8 millió adag vakcina érkezett meg az országba (tehát 1,9 millió ember oltásához elegendő), és ez április közepéig konzervatív számítás*Nem számoltam újabb kínai és a már említetten felül orosz szállítással, valamint a nyugati szállítások felpörgésével. szerint 4,8 millióra emelkedhet. Az április közepe azért érdekes, mert az újonnan engedélyezett két vakcina szállítása az operatív törzs szerint csak hetek múlva kezdődhet el, így legjobb esetben ilyen tájban kapcsolódhatnak be a magyar oltási programba.

Ha ez tényleg megtörténik, akkor a számok alapján akár fontos szerepük is lehet. Jelenleg körülbelül 3,3 millióan regisztráltak az oltásra, és az eddigi tendenciák alapján április közepére ez a szám valószínűleg még több százezerrel nő majd. A számolást bonyolítja, hogy a Pfizer és az AstraZeneca-oltásoknál is megnövelték a két dózis közötti időt – 35 napra, illetve 12 hétre –, de azért az így is látszik, hogy valószínűleg még mindig milliós nagyságrendű lesz a deficit április második felében az igények és az elérhető vakcinadózisok száma között.

Vagyis legalább annyi, mint amekkora elmaradás látszik a Szputnyik és az AstraZeneca késése miatt.

Az is biztos azonban, hogy szűk az az időablak, amikor a két legutóbb engedélyezett vakcina érdemben gyorsíthatja az oltási programot. Ennek hossza a 3,5 milliós kínai kontingens miatt maximum két hónap (hacsak nem jönnek elő ott is problémák), de valószínűleg ennél valamivel kevesebb. Az eddigi jelzések szerint április közepétől kezdődhet el ugyanis a Johnson&Johnson vakcinájának szállítása, aminek azért is nagy jelentősége van, mert ebből elég egy dózis.

A másik irányba akkor változhat jelentősen a képlet, ha nagyon dinamikusan emelkedik a regisztrálók száma. Ez örömteli lenne, de arra kell számítani, hogy a szám növelése egyre nehezebb lesz, hiszen a kimaradók táborában arányaiban egyre több lesz az oltást valamiért kategorikusan elutasító és az erősen szkeptikus. Nagyon is reális forgatókönyv, hogy a tavasz vége felé már az ő meggyőzésük sokkal nehezebb lesz, mint a kellő mennyiségű oltás biztosítása, akármennyi is jön adott esetben az indiai és a kanadai-kínai vakcinából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA német oltási bizottság elnöke agyondicsérte a SzputnyikotEgyre nagyobb bizalmat előlegeznek meg az európaiak a Szputnyik V vakcinának, miközben az unióban már engedélyezett AstraZeneca-oltást még gyanakvás övezi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar politika oltásügyben is a szemünk előtt darálja be a szakmátMár az AstraZeneca oltásának magyar engedélyénél látszott, hogy szakmailag értelmezhetetlen dolgok történnek, mától pedig még világosabb lett a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvannak a védőoltások, most jön a nehezeNagyobb munka lehet elég embert meggyőzni, hogy oltassa be magát, mint a vakcina kifejlesztése volt. Ehhez sok országban a korábbi járványok is hozzájárultak.

Közélet AstraZeneca járvány kínai oltás koronavírus Moderna Pfizer szputnyik védőoltás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pálos Máté
2021. november 26. 10:46 Közélet

A felültámogatott hevesi járás Fidesz-szimpatizáns polgármestere, akit „mindenki szeret”

A Partizán közel 20 perces videóriportban mutatta be a Heves megyei, 1881 fős, többnyire romák által lakott falu, Kömlő 2014 óta regnáló vezetőjét, Túró Tamást, a megye első roma polgármesterét.

Ercse Kriszta
2021. november 25. 17:55 Közélet

Nem a járvány, hanem a kormány miatt került csapdába az oktatás

A magyar oktatásirányításnak fogalma sincs arról, mi történik, és mi mindennel lenne feladata foglalkozni.

Papp József
2021. november 22. 17:23 Közélet

Orbán mostani ciklusának végére Románia lehagyhatja Magyarországot

Jogállamiság, a NER-vállalatok és a közmunkaprogram hiánya - véleménycikkünk szerzője szerint jelentős részben ezeknek köszönhetően előzheti le hazánkat keleti szomszédunk.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 11:59 Támogatói tartalom, Vállalat

Előre a múltba, Magyarországon betiltják az online gyógyszer-kereskedelmet

Nem feltétlenül indokoltak azok a félelmek, amelyek miatt a törvénymódosítást megalkották.

Katona Hajnalka
2021. november 28. 16:18 Élet

Miért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?

Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Torontáli Zoltán
2021. november 28. 07:33 Világ

Hogyan lehet elérni, hogy a házakat bontás után máshol újra összerakják?

Technikailag és üzletileg is nagyon nehéz ezt megoldani, de bemutatunk egy valós, működő példát. Ez a körforgásos építészet kezdete.