Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. november 29. 16:40 Élet

Megvannak a védőoltások, most jön a neheze

Szerencsére egyre közelebb járunk a hatékony és biztonságos COVID elleni védőoltások alkalmazásához. De ez még csak az első lépés lesz egy hosszú folyamat során, ami a lakosság védelméhez vezet. Az egyik fő akadály, amit le kell győzni, hogy minden ország és minden társadalmi réteg számára elérhető legyen a védőoltás. Azonban az sem egyértelmű, hogy ha ezt el is érjük, mindenki hajlandó lesz beoltatni magát.

Cevat Giray Aksoy és szerzőtársai kérdőíves adatokon vizsgálták, hogy az amerikai lakosság mekkora része lenne hajlandó elfogadni a COVID elleni oltást. A 10 ezer fős mintának mindössze fele válaszolta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg beoltatná magát, ha rendelkezésre állna megfelelő COVID elleni védőoltás. Bár azt még senki sem tudja pontosan, hogy mekkora átoltottság szükséges ahhoz, hogy a lakosság összességében immunissá váljon, az biztos, hogy 50 százalék nem lesz elég ehhez.

A világban megfigyelhető az egyre erősödő oltásellenesség, de az 50 százalék még a COVID előtti felmérésekhez képest is alacsony szám. Korábban az amerikaiak 75-85 százaléka úgy gondolta, hogy az oltások hatékonyak és biztonságosak, így valószínű, hogy a COVID-oltástól való félelem annak is betudható, hogy nagyon gyorsan fejlesztették ki az ellenszert, ami sokakban kétségeket ébreszt a biztonságosságával szemben.

Magyarországon ennél is kedvezőtlenebb a helyzet a Euronews által megrendelt reprezentatív felmérés szerint. Az jött ki ugyanis, hogy

a magyarok 47 százaléka egyértelműen elutasítja a koronavírus-oltás lehetőségét,

36 százalék még nem döntött, és csak 17 százalék mondta azt, hogy beadatná magának a vakcinát.

Ezekben az eredményekben a gyors fejlesztés mellett az is közrejátszhat, hogy csökkenni látszik az emberek bizalma a tudósokban. Barry Eichengreen és szerzőtársai idei cikkükben azt vizsgálták, hogy vajon jobban vagy kevésbé bíznak a tudósokban azok, akik megéltek egy pandémiás időszakot.

Kifejezetten azokat vizsgálták a világ 138 országában (több mint 75 ezer embert), akik 18 és 25 éves koruk között találkoztak járványokkal, mivel a szakirodalom szerint ebben az időszakban alakulnak ki az emberek elképzelései a világról, amik később már nagyon nehezen változnak. (Magyarországi járvány nem szerepelt a vizsgált esetek között.)

A tanulmány szerzői valóban azt találták, hogy függetlenül más tényezőktől,

akik fiatal felnőttként átéltek egy járványt, azok jóval kisebb eséllyel bíznak meg a tudósokban.

Különösen igaz ez azokra, akik korábban nem részesültek tudományos oktatásban.

A kutatás azt is megvizsgálta, hogy ez a bizalomvesztés viselkedési következményekkel is jár-e. Azt találták, hogy ezek az emberek valóban

kevésbé hajlamosak betartani az egészségügyi szabályokat, ajánlásokat,

így kevésbé hajlamosak arra is, hogy beoltassák magukat.

Érdekes, hogy amikor megvizsgálták, hogy ez a hatás érvényes-e azokra is, akik az említett 18-25 éves korhoz képest fiatalabb vagy idősebb korukban éltek át járványokat, akkor nem találtak semmilyen összefüggést a tudósok iránt érzett bizalommal kapcsolatban. Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy az emberek fiatal felnőttként a legbefolyásolhatóbbak, és ezek után már nehéz megváltoztatni a kialakult nézeteiket.

A fenti eredmények egyébként nem azt jelentik, hogy a 18-25 éves korban járványnak kitett emberek a tudományban, a tudományos haladásban nem bíznak, vagy úgy általában az egészségügyben dolgozókban. Ezeket is vizsgálták a kutatók, de nem találtak kimutatható hatást az ezeket érintő bizalom mértékében. Szóval csak a tudósokban rendül meg a bizalom egy-egy járvány hatására, de mivel már ez visszaveti annak esélyét, hogy az érintettek beoltassák magukat, ennek most súlyos következményei lehetnek sok országban.

Összességében elmondhatjuk, hogy fontos a megfelelően hatékony és biztonságos COVID védőoltás eljuttatása mindenkihez, amiért különböző szervezetek erősen kampányolnak. Ezen túl viszont, ha azt akarjuk, hogy létrejöjjön a védettséghez szükséges nyájimmunitás, az is szükséges, hogy megfelelő kommunikációval és tényekkel megerősítsük vagy visszaállítsuk az emberek tudósokba vetett hitét, hogy hajlandóak legyenek beoltatni magukat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz oltásellenesek kevesen vannak, de a közösségi médiában nagyon hatékonyakA vakcinát pártolók érvelése egyszerű, unalmas, és az oltás mellett állók nem elég aktívak a meggyőzésben. Az oltásellenes narratíva ezzel szemben egy színes, gazdag, érdekes alternatívát kínál, a hívei pedig sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesznek a terjesztéséért.

Élet bizalom covid-19 koronavírus oltásellenesség tudomány védőoltás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2021. január 19. 15:23 Élet

Bútorbankot nyitott a prágai városháza, hogy segítse a rászorulókat

Lakossági és céges felajánlásokat továbbítanak alacsony jövedelműeknek.

Avatar
2021. január 17. 16:25 Élet

Nemcsak anyagiakban, de boldogságérzetben is egyre jobban szétszakad a társadalom

A jövedelem természetesen befolyásolja a boldogságérzetet, de összességében inkább az számít, hogy milyen az ember társadalmi státusza, és ez is szétszakadóban van.

Bucsky Péter
2021. január 16. 16:19 Adat, Élet

Vagy kinyírta, vagy a feketepiacra tolta a koronavírus a dohányzás jelentős részét

A szigorú járványügyi szabályok alatt akár tizedével is csökkent a cigarettavásárlás, de a feketepiac szerepe növekedhetett.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. január 18. 06:32 Közélet

A beoltások felpörgetését tényleg nem a magyar ellátórendszer kapacitásai nehezítik

Ha a számokat nézzük, az ellátórendszer korlátai nem látszanak, a szűk keresztmetszet egyelőre az, hogy nincs elég oltás, és sokan nem is akarják felvenni.

Kasnyik Márton
2021. január 17. 06:29 Világ

Öt dolog, amit a Trump-korszakból tanultam

Őrült Királyként, saját hazugságaiba gabalyodva fejezi be elnökségét, de már korábban is kemény tanulságokkal szolgált Donald Trump politikai pályafutása.

Stubnya Bence
2021. január 16. 07:01 Podcast

Önként égetjük ki magunkat a munkahelyünkön

Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb filozófusa, Byung-Chul Han szerint a munka megváltozása összefüggésben van a mentális betegségek terjedésével. K. Horváth Zsolt a G7 Podcast vendége.