Szerencsére egyre közelebb járunk a hatékony és biztonságos COVID elleni védőoltások alkalmazásához. De ez még csak az első lépés lesz egy hosszú folyamat során, ami a lakosság védelméhez vezet. Az egyik fő akadály, amit le kell győzni, hogy minden ország és minden társadalmi réteg számára elérhető legyen a védőoltás. Azonban az sem egyértelmű, hogy ha ezt el is érjük, mindenki hajlandó lesz beoltatni magát.
Cevat Giray Aksoy és szerzőtársai kérdőíves adatokon vizsgálták, hogy az amerikai lakosság mekkora része lenne hajlandó elfogadni a COVID elleni oltást. A 10 ezer fős mintának mindössze fele válaszolta azt, hogy biztosan vagy valószínűleg beoltatná magát, ha rendelkezésre állna megfelelő COVID elleni védőoltás. Bár azt még senki sem tudja pontosan, hogy mekkora átoltottság szükséges ahhoz, hogy a lakosság összességében immunissá váljon, az biztos, hogy 50 százalék nem lesz elég ehhez.
A világban megfigyelhető az egyre erősödő oltásellenesség, de az 50 százalék még a COVID előtti felmérésekhez képest is alacsony szám. Korábban az amerikaiak 75-85 százaléka úgy gondolta, hogy az oltások hatékonyak és biztonságosak, így valószínű, hogy a COVID-oltástól való félelem annak is betudható, hogy nagyon gyorsan fejlesztették ki az ellenszert, ami sokakban kétségeket ébreszt a biztonságosságával szemben.
Magyarországon ennél is kedvezőtlenebb a helyzet a Euronews által megrendelt reprezentatív felmérés szerint. Az jött ki ugyanis, hogy
a magyarok 47 százaléka egyértelműen elutasítja a koronavírus-oltás lehetőségét,
36 százalék még nem döntött, és csak 17 százalék mondta azt, hogy beadatná magának a vakcinát.
Ezekben az eredményekben a gyors fejlesztés mellett az is közrejátszhat, hogy csökkenni látszik az emberek bizalma a tudósokban. Barry Eichengreen és szerzőtársai idei cikkükben azt vizsgálták, hogy vajon jobban vagy kevésbé bíznak a tudósokban azok, akik megéltek egy pandémiás időszakot.
Kifejezetten azokat vizsgálták a világ 138 országában (több mint 75 ezer embert), akik 18 és 25 éves koruk között találkoztak járványokkal, mivel a szakirodalom szerint ebben az időszakban alakulnak ki az emberek elképzelései a világról, amik később már nagyon nehezen változnak. (Magyarországi járvány nem szerepelt a vizsgált esetek között.)
A tanulmány szerzői valóban azt találták, hogy függetlenül más tényezőktől,
akik fiatal felnőttként átéltek egy járványt, azok jóval kisebb eséllyel bíznak meg a tudósokban.
Különösen igaz ez azokra, akik korábban nem részesültek tudományos oktatásban.
A kutatás azt is megvizsgálta, hogy ez a bizalomvesztés viselkedési következményekkel is jár-e. Azt találták, hogy ezek az emberek valóban
kevésbé hajlamosak betartani az egészségügyi szabályokat, ajánlásokat,
így kevésbé hajlamosak arra is, hogy beoltassák magukat.
Érdekes, hogy amikor megvizsgálták, hogy ez a hatás érvényes-e azokra is, akik az említett 18-25 éves korhoz képest fiatalabb vagy idősebb korukban éltek át járványokat, akkor nem találtak semmilyen összefüggést a tudósok iránt érzett bizalommal kapcsolatban. Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy az emberek fiatal felnőttként a legbefolyásolhatóbbak, és ezek után már nehéz megváltoztatni a kialakult nézeteiket.
A fenti eredmények egyébként nem azt jelentik, hogy a 18-25 éves korban járványnak kitett emberek a tudományban, a tudományos haladásban nem bíznak, vagy úgy általában az egészségügyben dolgozókban. Ezeket is vizsgálták a kutatók, de nem találtak kimutatható hatást az ezeket érintő bizalom mértékében. Szóval csak a tudósokban rendül meg a bizalom egy-egy járvány hatására, de mivel már ez visszaveti annak esélyét, hogy az érintettek beoltassák magukat, ennek most súlyos következményei lehetnek sok országban.
Összességében elmondhatjuk, hogy fontos a megfelelően hatékony és biztonságos COVID védőoltás eljuttatása mindenkihez, amiért különböző szervezetek erősen kampányolnak. Ezen túl viszont, ha azt akarjuk, hogy létrejöjjön a védettséghez szükséges nyájimmunitás, az is szükséges, hogy megfelelő kommunikációval és tényekkel megerősítsük vagy visszaállítsuk az emberek tudósokba vetett hitét, hogy hajlandóak legyenek beoltatni magukat.
Élet
Azzal járunk a legjobban, ha jó sok termőföldet áraszt el a víz Magyarországon
Már több mint hatszáz gazdálkodó ajánlotta fel területét szándékos elárasztásra, mert hosszú távon ezzel jelentősen javulhatnak a művelés feltételei.
Mit kezdhetünk azzal, hogy egyszerre megsülünk és elöregszünk?
A Föld melegszik és a népességének jelentős része rendületlenül öregszik. Megfelelő intézkedésekkel mindkét trendhez egyszerre alkalmazkodhatunk.
Szakmát tanulók ezrei javítottak az egyik legkínosabb hazai statisztikán
Hosszú idő után végre érdemben csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, ám még mindig jócskán az európai átlag felett áll a mutató.
Fontos
Akár NER-es lenyúlások előtt is teret nyithat a nagytakarítási törvény
A pongyola tervezet szerint szinte minden exportőrt és külföldről vásároló céget is szankcionálni lehet, ha Lánczi Tamásék úgy döntenek.
Egyre olcsóbbak a személyi kölcsönök nagy testvérei
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Olyan lassú a Demján 1+1, hogy idén már biztos nem pörgeti fel a gazdaságot
Valószínű, hogy az esetek többségében még egy évvel a program kihirdetése után sem érkeznek meg az új gépek a cégekhez, így a gazdaságot sem élénkítik.
