Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. május 16. 16:32 Élet, Világ

Az oltásellenesek kevesen vannak, de a közösségi médiában nagyon hatékonyak

Miközben a világ többsége azt találgatja, hogy mikor lesz végre oltás a koronavírus ellen, a vakcinák minden formáját elutasító szűkebb csoport tagjai a harc újabb csatáját vívják. Ahogy a Nature írja, a kampányolók néha egészen vadnak hangzó állításokat tesznek a kampányaikban, például alaptalanul feltételezik, hogy a koronavírus vakcinával együtt mikrocsipet fognak ültetni az emberekbe.

Az enyhébb, de szintén hamis állítások között szerepel, hogy egy kísérleti oltásban részesített angol nő belehalt a vakcinálásba. Egy YouTube-on közzétett, azóta törölt videó, amely azt jósolta, hogy a koronavírus vakcinába világszerte milliók fognak belehalni, rövid idő alatt 8 milliós nézettséget ért el.

Miután a világ legtöbb országában – ahogy Magyarországon is – a járvány terjedésének szigorú visszaszorítása, majd a korlátozások fokozatos, óvatos enyhítése a stratégia alapelve, ma már egyértelmű, hogy a népesség döntő része remélhetőleg nem esik át fertőzésen, és nyájimmunitás csak vakcinával lesz elérhető (mint ahogy általában is csak oltások kapcsán szoktak egyáltalán nyájimmunitásról beszélni).

Ennek sikerességéhez azonban szükséges lenne az oltásokba vetett bizalom fenntartása, vagy másképp fogalmazva, az oltásellenesség terjedésének megakadályozása.

A George Washington Egyetem egyik orvos-kutató csoportja a vizsgálatai során arra jutott, hogy az oltásellenesek nagyon hatékonyan kommunikálnak a közösségi médiában, legalábbis a táboruk méretéhez képest.

Az oltásellenes oldalaknak általában nincs sok követője, de még így is többen vannak, mint a vakcinák előnyeit hangsúlyozó oldalaknak. Ráadásul az oltásellenesek sokkal aktívabban vesznek részt minden olyan beszélgetésben és vitában, amelyben olyanok is érintettek, akik nem tudnak egyértelműen állást foglalni a kérdésben. A közösségi média egyik jellegzetessége, hogy ahol aktívabb a diskurzus, és a felhasználók nagyobb elkötelezettséget mutatnak, ott könnyebben kapja fel és teszi más emberek oldalára a tartalmakat az algoritmus.

A kutatók szerint a tábor aktivitása és hatékonysága következtében az oltásellenes narratíva tíz éven belül dominánssá válhat a közösségi hálón hangoztatott nézetekben.

Az alábbi hálózati ábrát a Nature közölte, és azt mutatja meg, hogy az oltásellenes (piros) álláspontok sokkal jobban átszövik a semleges (zöld) csoportokat, mint az oltáspártiak (kék).

Fotó: Nature

Az oltáspártiakra jellemző, hogy erős a meggyőződésük az igazukban, de talán pont ezért nem szeretnek számukra meddőnek tűnő vitákba bonyolódni, csakhogy így a semleges álláspontúakkal sem elegyednek párbeszédbe. A kutatók szerint viszont csak úgy lehetne ellensúlyozni az oltásellenesek tevékenységét, ha megértenénk, hogy mi készteti a semleges véleményű embereket jobban arra, hogy belefonódjanak a beszélgetéseikbe.

Ennek egyik kulcsa az lehet, hogy az oltáspártiak érvelése unalmasan egyszerű: az oltás működik, és életeket ment. Az oltásellenesek viszont millió érdekes témával állnak elő, a gyerekek védelmétől kezdve az ezeréves alternatív gyógymódokon keresztül akár a legvadabb összeesküvés elméletekig.

Ez sokkal könnyebbé és változatosabbá teszi a személyre szabható érzelmi alapú érvelést. Van, akinél a fenyegetettség érzete jön be (az oltásba bele lehet halni), másoknál a szívhez szóló üzenet (szereted a gyerekeidet? jót akarsz nekik?). Az oltáspárti unalmas narratíva általában csak azt helyezi előtérbe, hogy minél többen oltassák be magukat (hiszen ez jó a közösségnek), így viszont egy ingadozó véleményű ember számára könnyen gyanússá válhat (biztosan valamilyen érdek áll a számok növelése mögött).

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ koronavírus közösségi média oltás oltásellenesség vakcina Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2024. február 27. 04:34 Élet

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az elmúlt években látványosan alakul át a Dél-Alföld: egyre nagyobb a vízhiány, pusztul a madárvilág, egyre több az invazív faj. Állami segítség viszont nem látszódik.

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Hajdu Miklós
2024. február 18. 18:03 Élet, Vállalat

Az egykor legnépszerűbb autómárka lassan háttérbe szorul a magyar piacon

Elvesztette az Opel a kivételes népszerűségét a magyarországi újautó-piacon.

Fontos

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.