Miközben a világ többsége azt találgatja, hogy mikor lesz végre oltás a koronavírus ellen, a vakcinák minden formáját elutasító szűkebb csoport tagjai a harc újabb csatáját vívják. Ahogy a Nature írja, a kampányolók néha egészen vadnak hangzó állításokat tesznek a kampányaikban, például alaptalanul feltételezik, hogy a koronavírus vakcinával együtt mikrocsipet fognak ültetni az emberekbe.
Az enyhébb, de szintén hamis állítások között szerepel, hogy egy kísérleti oltásban részesített angol nő belehalt a vakcinálásba. Egy YouTube-on közzétett, azóta törölt videó, amely azt jósolta, hogy a koronavírus vakcinába világszerte milliók fognak belehalni, rövid idő alatt 8 milliós nézettséget ért el.
Miután a világ legtöbb országában – ahogy Magyarországon is – a járvány terjedésének szigorú visszaszorítása, majd a korlátozások fokozatos, óvatos enyhítése a stratégia alapelve, ma már egyértelmű, hogy a népesség döntő része remélhetőleg nem esik át fertőzésen, és nyájimmunitás csak vakcinával lesz elérhető (mint ahogy általában is csak oltások kapcsán szoktak egyáltalán nyájimmunitásról beszélni).
Ennek sikerességéhez azonban szükséges lenne az oltásokba vetett bizalom fenntartása, vagy másképp fogalmazva, az oltásellenesség terjedésének megakadályozása.
A George Washington Egyetem egyik orvos-kutató csoportja a vizsgálatai során arra jutott, hogy az oltásellenesek nagyon hatékonyan kommunikálnak a közösségi médiában, legalábbis a táboruk méretéhez képest.
Az oltásellenes oldalaknak általában nincs sok követője, de még így is többen vannak, mint a vakcinák előnyeit hangsúlyozó oldalaknak. Ráadásul az oltásellenesek sokkal aktívabban vesznek részt minden olyan beszélgetésben és vitában, amelyben olyanok is érintettek, akik nem tudnak egyértelműen állást foglalni a kérdésben. A közösségi média egyik jellegzetessége, hogy ahol aktívabb a diskurzus, és a felhasználók nagyobb elkötelezettséget mutatnak, ott könnyebben kapja fel és teszi más emberek oldalára a tartalmakat az algoritmus.
A kutatók szerint a tábor aktivitása és hatékonysága következtében az oltásellenes narratíva tíz éven belül dominánssá válhat a közösségi hálón hangoztatott nézetekben.
Az alábbi hálózati ábrát a Nature közölte, és azt mutatja meg, hogy az oltásellenes (piros) álláspontok sokkal jobban átszövik a semleges (zöld) csoportokat, mint az oltáspártiak (kék).
Fotó: Nature
Az oltáspártiakra jellemző, hogy erős a meggyőződésük az igazukban, de talán pont ezért nem szeretnek számukra meddőnek tűnő vitákba bonyolódni, csakhogy így a semleges álláspontúakkal sem elegyednek párbeszédbe. A kutatók szerint viszont csak úgy lehetne ellensúlyozni az oltásellenesek tevékenységét, ha megértenénk, hogy mi készteti a semleges véleményű embereket jobban arra, hogy belefonódjanak a beszélgetéseikbe.
Ennek egyik kulcsa az lehet, hogy az oltáspártiak érvelése unalmasan egyszerű: az oltás működik, és életeket ment. Az oltásellenesek viszont millió érdekes témával állnak elő, a gyerekek védelmétől kezdve az ezeréves alternatív gyógymódokon keresztül akár a legvadabb összeesküvés elméletekig.
Ez sokkal könnyebbé és változatosabbá teszi a személyre szabható érzelmi alapú érvelést. Van, akinél a fenyegetettség érzete jön be (az oltásba bele lehet halni), másoknál a szívhez szóló üzenet (szereted a gyerekeidet? jót akarsz nekik?). Az oltáspárti unalmas narratíva általában csak azt helyezi előtérbe, hogy minél többen oltassák be magukat (hiszen ez jó a közösségnek), így viszont egy ingadozó véleményű ember számára könnyen gyanússá válhat (biztosan valamilyen érdek áll a számok növelése mögött).
