Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. április 23. 06:56 Világ

A maszk adok-kapok megmutatja, mit gondol a kormány a világról

Bajban ismerszik meg igazán a jóbarát– hallhattuk az utóbbi hetekben többször kormányzati politikusoktól azzal kapcsolatban, kire számíthat Magyarország a járvány elleni védekezésben. Ezekből a nyilatkozatokból az is villámgyorsan megértheti a kormány (legalábbis itthon kommunikált) külpolitikai irányait, aki tíz év után most tért vissza az országba.

Ez nagyjából három üzenetre egyszerűsíthető le:

  1. A Nyugat nem segít.
  2. A Kelet (Kína, türk országok) segít.
  3. Mi segítünk a határon túli magyarokon és a Balkánon.

Az első pont az Üzenjük Brüsszelnek/Állítsuk meg Brüsszelt kampányok óta aligha érhet bárkit is meglepetésként, de most a koronavírus-válságban a miniszterelnök újra feltette a lemezt, hogy az Európai Unióval csak a baj van, olyan lényegtelen dolgokon rugózik, mint a magyar jogállamiság, segíteni viszont nem segít.

Az utóbbi bebizonyítására annyira ráment a kormány, hogy a két hazai (járvány elleni védekezési és gazdaságvédelmi) alap mellett létrehozott egy harmadikat is (Európai Uniótól érkező járvány elleni támogatások alapja), amely az EU-tól érkező segítséget mutatja – szigorúan 0 forinttal. Az EU ugyan többféle módon igyekszik segítségére lenni a tagállamoknak, ám ezt valóban csak a 2014-2020-as költségvetésének keretében teheti, már csak azért is, mert a következőt még nem fogadták el a tagállamok. Sok ország számára az most a legnagyobb segítség, hogy a mostani ciklusban még meglévő forrásait szabadon felhasználhatja a járvány elleni védekezésre.

Ez speciel nekünk a 100 százalék felett járó forráslekötés miatt tényleg nem nagy segítség, pontosabban a kormány döntött úgy, hogy nem törekszik a már odaítélt, de még fel nem használt források átgondolására. (Bár a forint gyengülése, projektek visszamondása, cégek bedőlése miatt még így is szabadulhatnak fel összegek.) Azért így is van mozgástér, ahogy ezt mutatja a múlt pénteken az Európai Unió által jóváhagyott, 350 milliárd forint keretösszegű magyar program, amelyet az uniós strukturális alapokból finanszíroznak.

Ezen kívül is van azért uniós segítség – 855 millió eurót elég lesz például az idei első félév helyett csak 2025-ben visszafizetni Brüsszelnek, ami jókora likviditási könnyítés –, de persze ez nem ingatja meg a kormányzati kommunikációt. A kormányközeli Századvég több, az uniós segítségről szóló sajtómegjelenést álhírként listázott, cáfolatként Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő Facebook-oldalára hivatkozva. Mindeközben a két hazai alapban lévő források döntő része szintén átcsoportosítás, ám míg ezek az összegek láthatók, az ugyanilyen logikájú EU-pénzeket lenullázza a kormányzati statisztika.

Pedig ha kizárólag csak a likviditásjavító brüsszeli intézkedések pénzügyi hatását vesszük számba, abból is hatalmas mennyiségű egészségügyi felszerelést lehet venni,

a kormányzati megszólalók mégis úgy tesznek, mintha csak a tárgybeli adomány lenne igazi segítség.

Azt sem verik nagydobra, amikor nyugatról kapunk maszkokat, ha viszont keletről érkezik ilyesmi, az mindig kellő kormányzati publicitást kap, legyen az adományozó kínai vállalat (a Huawei 50 ezer maszkot adományozott Magyarországnak), egyetem vagy valamelyik közép-ázsiai ország, amely tagja annak a Türk Tanácsnak, amelynek Magyarország 2018 óta a megfigyelő tagja. Ezek a mennyiségek a Kínából eddig megvásárolt és beérkezett több mint 80 millió maszkhoz képest nem jelentősek, inkább gesztusértékűek, mutatva, hogy van értelme ennek a külpolitikai orientációnak.

Persze a járvány elleni védekezéshez a maszk csak az egyik – bár kétségkívül jelképpé vált – eszköz, de a kormányzati megszólalások alapján leginkább még ennek a forgalmát lehet nyomon követni. Az ugyan ezekből a nyilatkozatokból sem derül ki, hogy milyen besorolásúak*Szijjártó Péter a múlt héten beszerzett 22,5 millióról mondta el, hogy azon belül 1,85 millió magasabb szintű a sebészeti maszkoknál. Szintén április 10-án beszélt arról, hogy az akkor már Kínából megrendelt, de le nem szállított mennyiségből 59,5 millió a sebészeti maszk, míg 16,3 millió ennél komolyabb. (sebészi, FFP2 vagy FFP3), de itt a miniszterelnök korábbi közléséből legalább azt tudni, hogy március 23-án orvosi és speciális maszkból csak mintegy 1,6 millió volt az országban. Ehhez képest tehát mindenképpen óriási ugrás a kínai beszerzés. (Még akkor is, ha a maszkok most gyorsan fogynak, és most már egyre jelentősebb a hazai gyártás is.)

 

Az innen kifelé irányuló szállításokat váratlanul jelentette be a kormány április elején, mert azt ugyan a kabinet mindig is tagadta, hogy az egészségügyben ne lenne elég felszerelés, de arról Orbán Viktor is beszélt, hogy azért nem teszi kötelezővé a maszkviselést, mert nem tudnák garantálni az ellátást. Ehhez képest meglepő volt, hogy Szlovéniának, Horvátországnak, Szerbiának, Bosznia szerb részének és Észak-Macedóniának 600 ezer maszkot adtunk. Múlt hét csütörtökön pedig 200 ezer jutott Bosznia-Hercegovinának, ezúttal fele-fele arányban megosztva a két országrész*Boszniai Szerb Köztársaság és bosnyák-horvát föderáció között. Amellett, hogy ezzel szerinte az illegális migráció elleni fellépést is segítjük, Szijjártó Péter nem rejtette véka alá, hogy cserébe egyszer majd kérünk valamit. Eddig utolsóként Albánia kapott maszkokat Magyarországtól, 100 ezer darabot múlt hét pénteken.

Ha már valahol segíteni akar a kormány, akkor a balkáni irány nem meglepetés, a térség iránti érdeklődésnek ugyanúgy jele a miniszterelnöki dolgozószobában lévő Bosznia-Hercegovina térkép, mint az Észak-Macedóniát és Szlovéniát érintő külpolitikai kavarás, illetve a magyar tőke – kormányzati szimpátia által övezett – déli terjeszkedése.

Ennél is inkább adja magát a Kárpát-medencei magyarság segítése. Ha a Nyugat-Balkánra jut egészségügyi felszerelés, akkor nem is lehetne megindokolni a határon túli magyaroknak nyújtott segítségnyújtás elmaradását, ráadásul ez mégiscsak életbevágóbb, mint mondjuk az ottani fociakadémiák tízmilliárd forintos nagyságrendű létrehozása és fejlesztése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a gazdaságról szól a magyar külpolitika türk-kipcsak fordulataA gazdasági kapcsolataink nem túl erősek, de a politikai berendezkedésünk egyre hasonlóbb, mint a közép-ázsiai országoké.

Világ diplomácia járvány Kína koronavírus maszk szájmaszk türk Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Fabók Bálint
2020. május 28. 12:43 Világ

Ötször annyi sírt ásnak, összeeső betegek nem jutnak kórházba, de hivatalosan nincs járvány

Kiélezetten mutatja Jemen példája, hogy mi történik a fejlődő országokban.

Fabók Bálint
2020. május 26. 10:17 Világ

Buszvezetők vagy pincérek pótolják a profi vendégmunkásokat az olasz földeken

Az utazási korlátok miatt nagyjából 150 ezer külföldi idénymunkást pótolnak munkájukat elvesztő olaszok.

Avatar
2020. május 25. 16:55 Világ

Ki a felelős a világjárvány felszámolásáért a nemzetközi politikában?

Megdöbbentő látni, hogy a fejlett országok belső állapota is hozzájárul a helyzet súlyosbodásához.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. május 27. 08:23 Közélet

Kilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítője

A hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben.

Váczi István
2020. május 27. 06:29 Közélet

Mire vége a járványnak, nagyon felkészültek leszünk rá

Az egészségügyi felszerelések terén önellátásra törekszik a kormány, sőt, mintha ezt más ágazatokra is ki akarná terjeszteni, ami furcsa egy nyitott gazdaságban.

Fabók Bálint
2020. május 26. 12:22 Vállalat

Utolsókat rúgja a nagy múltú Ajka Kristály, bontani kezdték az üveggyárat

A rendszerváltás idején még 1300 embert alkalmazó gyár fénykorában szinte kizárólag gazdag országokba exportált, mostanra azonban nagyjából 15 embernek ad munkát.