Magyarország régóta a geopolitikai erők befolyása alatt áll, ám Orbán Viktor irányítása alatt most igyekszik a saját befolyási övezetét kiépíteni – írja a Bloomberg. Az amerikai hírügynökség hosszú cikkben szedte össze, hogyan növeli politikai és üzleti szálakon keresztül Magyarország a befolyását a balkáni régióban és a szomszédos országokban az Orbán-kormány alatt.
A cikk felidézi, hogy Orbánnak a három választási győzelem után itthon szilárd a hatalma, és már az Európai Unióban is egyre több hasonló gondolkodású, bevándorlásellenes vezető is az ő oldalán áll. Mint írják, a miniszterelnök, aki nem nagyon aggódik a budapesti tüntetések miatt, a saját brandjévé váló illiberális politikáját hirdeti a Balkánon is.
Szorosan mögötte van egy seregnyi vállalat is, amelynek vezetői a kormánnyal jó viszonyt ápolnak és amelyek nemzetközi terjeszkedésre készülnek, szimbolikusan és gyakran kéz a kézben a politikával, írják.
Orbán Viktor a versenyszférán keresztül is kiterjeszti a hatalmát
– mondta a lapnak Sonja Stojanovic Gajic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatóintézetének vezetője. Szerinte az állam foglyul ejtésére és a tekintélyelvű uralkodásra láthatjuk a receptet.
A politikai szövetségek és a médiától az építőiparon át a bankszektorig terjedő üzleti ügyletek óriási szerepet biztosítanak Orbánnak Európa leginstabilabb régiójában, ahol orosz, európai és amerikai érdekek ütköznek, és ahol Kína és Törökország is keresi a befolyásszerzés útját.
Orbán politikai kulcsszerepe a régióban a múlt hónapban nyíltan is megmutatkozott, amikor a hazájában börtönbüntetésre ítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki rejtélyes módon, magyar diplomaták kíséretében átjutott a Balkánon és Budapestre szökött, ahol politikai menedékjogot kért, amit a magyar kormány kivételes, gyorsított eljárásban biztosított is neki.
A cikk szerint a magyar befolyás a térség országai közül pont Macedóniában a legközvetlenebb, amely egyébként a globális nagyhatalmak egyik csatatere is. Orbán Gruevszkivel együtt kampányolt a 2016-os macedón választások során, az Orbán közeli tanácsadójához, Habony Árpádhoz köthető médiumok pedig a Fidesz politikai kommunikációjához hasonló tartalmakkal támogatták a kampányt. Végül Gruevszki vereséget szenvedett az EU- és NATO-csatlakozást sürgető riválisával szemben, ami az oroszokat is felbosszantotta.
Szlovéniában az Orbán által támogatott jelölt, a korrupciós ügy miatt börtönt is megjárt Janez Jansa kapta a legtöbb szavazatot az idei választásokon, azonban a kormányalakítási próbálkozásai elbuktak, ami a magyar befolyás korlátait mutatja. Ám Orbánnak még így is nagy befolyása van a Nyugat-Balkánon, ahol az EU-csatlakozásra váró országok örülnek, ha egy tagországgal közelebbi viszonyt alakíthatnak ki.
A jelenlegi legfontosabb cél azonban Orbán számára most az, hogy egyesítse a bevándorlásellenes retorikájára kapható erőket a májusi európai parlamenti választásokra, és így meggyengítse a mainstream párttömörüléseket.
Orbán a jövőbeni vitákban is be akarja betonozni a pozícióját az EU-ban
– mondta Zarko Puhovski, a zágrábi egyetem politológia professzora.
A Balkán már régóta vadászmező a magyar vállalatok számára, az Orbán köreihez köthető befektetések előtt is voltak már magyar üzleti kapcsolatok a térségben. A cikk megemlíti az OTP Bankot, amelynek elnöke szívélyes viszonyt ápol Orbánnal, és amely hitelintézeteket vásárol fel a térségben. Az OTP pont ma jelentette be, hogy megvásárolja a Societe Generale szerbiai leánybankját, amely az ország negyedik legnagyobb pénzintézete.
A Mollal kapcsolatban azt emeli ki az írás, hogy régóta jogi és menedzsmentvitákat folytat a zágrábi kormánnyal a horvátországi INA leányvállalatáról az Orbán-kormány aktív támogatásával.
Gruevszki befogadása és az, hogy a Horvátország által kezdeményezett európai elfogatóparancs ellenére [Hernádi Zsolt] Mol-vezér kiadatását a magyar kormány megtagadta, jól mutatja, hogy Orbán kész szembemenni az EU-val. Ez különösen igaz rá, amikor azt hiszi, hogy ez a saját nemzetének vagy Oroszországnak az érdekeit segíti, ugyanis jó kapcsolatot alakított ki Vlagyimir Putyin elnökkel
– mondta a lapnak Vesna Pusic, aki Horvátország külügyminisztere volt 2011 és 2016 között.
Orbán Nyugat-Balkánra és a szélesebb közép-kelet-európai régióra gyakorolt befolyásának a közös nevezőjét nem a befektetések adják, hanem az illiberális rezsim, ami lenyűgözi a politikai elitet
– mondta Faris Kocan, a ljubljanai Nemzetközi Kapcsolatok Központjának külpolitikai szakértője.
Orbán egy bonyolult játszmába is belement, hogy a magyar gazdaság számára biztosítsa a kereskedelmi hozzáférést az Adriához és a Fekete-tengerhez. Igaz, Szlovéniában többen is erősen ellenzik, hogy Magyarország befektessen a Koper-Divaca vasútvonal bővítésébe – tette hozzá Kocan.
A régióban aktív vállalati nagyágyúkhoz csatlakozik Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor gyerekkori barátja, aki az iparágak széles körében szerzett érdekeltségeivel gyorsan előre került a leggazdagabb magyarok rangsorában. Mészáros legnagyobb befektetése az Opus Global Nyrt., amely kijelentette, hogy kész a nemzetközi terjeszkedésre. A magyar ellenzék szerint Mészáros Orbán strómanja, amely vádakat mindketten tagadják – teszi hozzá a Bloomberg.
Mészáros Lőrinc stadiont épít Horvátországban, vásárolt egy focicsapatot 2016-ban, miközben a budapesti kormány a szomszédos országok csapataira és akadémiáira pazarol támogatásokat.
Az Orbán veje, Tiborcz István által korábban tulajdonolt cég Szerbiában aktív, az Elios a Magyarországon elnyert közbeszerzéseket referenciaként felmutatva próbálkozik szerb közvilágítási tendereken – írja az amerikai hírügynökség a hvg.hu cikke nyomán, amelyben szerb forrásokra és cégadatokra hivatkoztak.
A magyar kormány és szövetségesei szerint balkáni politikájuk a stabilitás erősítését célozza az EU-integráción keresztül és a kereskedelmi kapcsolatok segítségével – mondta a Bloombergnek Orosz Anna, az állami hátterű Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Szerinte Magyarország részben azért is fókuszál ennyire a régióra, mert a gazdasági szálak egyre erősebbek, nő a kereskedelem, és egyre több beruházás érkezik a régióba Magyarországról.
A magyar kormány a Balkánt egy védelmi vonalnak tekinti az EU számára és továbbra is lobbizni fog a mihamarabbi integrációjáért – emlékeztet a hírügynökség Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt heti nyilatkozatára.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
