Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. december 4. 09:52 Világ

A Kaukázust is célozzák Magyarország vasútfejlesztési tervei

Magyarországot érdekli, hogy csatlakozzon a Baku-Tbiliszi-Kars vasútvonalhoz – erről a bakui magyar nagykövet, Szederkényi Viktor beszélt a Trend nevű azeri hírügynökségnek. Szederkényi szerint a vonalhoz való csatlakozásunk rendszeresen szerepel a közelebbről meg nem határozott “politikai találkozóik” napirendjén.

A dél-kaukázusi régiót átszelő, több mint 800 kilométer hosszú vasútvonalat 2017-ben adták át. A megépítés tervéről először 1993-ban tárgyalt egymással Azerbajdzsán, Grúzia és Törökország, miután a Hegyi-Karabahért vívott azeri-örmény háború miatt nemcsak Azerbajdzsán, hanem az azt támogató Törökország is lezárta az Örményországgal közös határát. Ez a helyzet pedig azóta is változatlan, mivel az örmények nem hajlandók feladni az Azerbajdzsán területén szerzett pozícióikat. A kaukázusi országokon áthaladó vasúti kereskedelem korábban Örményországon keresztül, a Kars-Gyumri-Tbiliszi vonalon haladt.


Videó az átadásról. 

Az Örményországot elkerülő új vasútvonal végül tavaly készült el, és jelentősen lerövidítette a Törökország és Ázsia közötti vasúti szállítást. Vasúton így Dél-Koreából 15 nap alatt juthat egy el teherszállítmány Isztambulba, míg tengeren ez nagyjából kétszer ennyi idő lenne. A tehervonatokat erre a célra épített hajók viszik át a Kaszpi-tengeren Azerbajdzsán és Kazahsztán között.

A projektet eleinte az Egyesült Államok és az Európai Unió sem támogatta az örmények megkerülése miatt. A vonal átadását azonban már az EU is üdvözölte, mert fontos szerepe lehet az EU-tagállamok külkereskedelmében Közép-Ázsiával és a Távol-Kelettel.

A vonal átadása tavaly ősszel. Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdogan

A bakui nagykövet, Szederkényi Viktor azt mondta, hogy Magyarországnak az a célja, hogy Azerbajdzsán kapuja lehessen az uniós piacokhoz, és hisz abban, hogy Azerbajdzsán pedig Magyarország kapuja lehet az ázsiai kereskedelemhez. Azt mondta, hogy Magyarországnak minden olyan infrastrukturális beruházás fontos, amely összeköti Európát Ázsiával, de egyéb részletek nem derültek ki arról, hogy pontosan mikor és hol csatlakozhatnánk a vonalra (ezzel kapcsolatban írtunk a Innovációs és Technológiai Minisztériumnak). Cikkünk megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium annyit írt a projektről, hogy “Magyarország követi minden Európát és Ázsiát összekötő infrastrukturális projekt alakulását, hiszen a szállításai távolság és idő rövidülésével közelebb kerülhet egymáshoz a két földrész”.

Az elmúlt években a magyar kormánynak több jelentős vasútfejlesztési terve is volt. A legismertebb a Budapestet Belgráddal összekötő vonal felújítása, korszerűsítése. A több mint 500 milliárd forintos beruházás 85 százaléka kínai hitelből valósulhat meg. A beruházásról Matura Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója azt írta egy 2016-os tanulmánykötetben, hogy projektet a kínaiak javasolták, hogy a pireuszi kikötői befektetésüket hosszú távon életképessé tegyék, és Kínának fontosabb is, mint Magyarországnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKarácsonyra dőlhet el, ki nyeri az 500 milliárd forintos közbeszerzéstHa minden a tervek szerint alakul, december 20-án hirdetnek eredményt a Budapest-Belgrád magyar szakaszának korszerűsítésére kiírt tenderen. A kockázatot mi futjuk, de nyerünk valamit?

Szlovéniában a magyar kormány 200 millió eurót kínált fel a Divaca-Koper vasútvonal kétvágányosítására, cserébe azért, hogy magyar építőipari cégek is részt vehessenek a kifizetődőnek ígérkező vasútépítésben, és pozíciókat szerezzenek a koperi kikötőnél is. Miután azonban nem Orbán Viktor közeli szövetségese, Janez Jansa tudott kormányt alakítani, a magyar miniszterelnök arról beszélt az Index cikke szerint, hogy Koper helyett ma már az olasz Trieszt kikötőjében látja inkább a magyar tengeri kaput.

Szintén jelentős beruházást jelenthet az Orbán által beharangozott Budapest-Varsó és a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút. Egy kormányhatározatban a kolozsvári vonallal kapcsolatban a nagysebességű vasút kifejezés szerepel, ami alatt általánosságban minimum 200 kilométer/órás sebességet lehetővé tévő pályát értenek.

A varsói vasútról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy a Budapest-Pozsony-Brno-Varsó útvonalon fog haladni, és a végsebessége 250 kilométer/óra felett lesz. A 160-170 kilométeres magyar szakasz általunk becsült költsége 1100 milliárd forint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRekordalagutat fúrnak a Vértes alá, ha a kormány komolyan gondolja a tervétA tervek alapján akár tíz kilométeres alagút is épülhet a Dunántúlon a Budapest-Varsó gyorsvasút megépítéséhez. Ez még jobban megdobja majd a költségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárdos kaland lehet a varsói gyorsvasút magyar szakaszaÚj pályára lesz szükség, ha a varsói gyorsvasút magyar szakaszát 250 km/óránál nagyobb sebességre akarják építeni. A költség 1100 milliárd forint körül lehet.

 

Világ Azerbajdzsán Grúzia Törökország vasút vasúti közlekedés Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Pálos Máté
2022. január 18. 14:21 Világ

Az unióban csak Észtországban drágultak a magyarországinál jobban az ingatlanok

Az uniós adatsor látványos lehet magyar szempontból, de nem meglepő.

Torontáli Zoltán
2022. január 17. 15:51 Világ

A nagy boltláncok nem akarnak olyan tejet árulni, amelyet megkötött tehénből fejtek

Németországban szintet lép az állatjóléti mozgalom, most már az Aldi sem fog olyan tejet beengedni a boltba, amelyet megkötött tehénből fejtek.

Váczi István
2022. január 13. 17:51 Világ

Még csak most jöhet az igazán nagy káosz a világkereskedelemben

Sokan reménykedtek abban, hogy idén már elkezdenek enyhülni a nemzetközi szállítási problémák, most azonban úgy néz ki, hogy annak is örülni kell, ha nem lesz még rosszabb a helyzet.

Fontos

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.