Magyarországot érdekli, hogy csatlakozzon a Baku-Tbiliszi-Kars vasútvonalhoz – erről a bakui magyar nagykövet, Szederkényi Viktor beszélt a Trend nevű azeri hírügynökségnek. Szederkényi szerint a vonalhoz való csatlakozásunk rendszeresen szerepel a közelebbről meg nem határozott “politikai találkozóik” napirendjén.
A dél-kaukázusi régiót átszelő, több mint 800 kilométer hosszú vasútvonalat 2017-ben adták át. A megépítés tervéről először 1993-ban tárgyalt egymással Azerbajdzsán, Grúzia és Törökország, miután a Hegyi-Karabahért vívott azeri-örmény háború miatt nemcsak Azerbajdzsán, hanem az azt támogató Törökország is lezárta az Örményországgal közös határát. Ez a helyzet pedig azóta is változatlan, mivel az örmények nem hajlandók feladni az Azerbajdzsán területén szerzett pozícióikat. A kaukázusi országokon áthaladó vasúti kereskedelem korábban Örményországon keresztül, a Kars-Gyumri-Tbiliszi vonalon haladt.
Videó az átadásról.
Az Örményországot elkerülő új vasútvonal végül tavaly készült el, és jelentősen lerövidítette a Törökország és Ázsia közötti vasúti szállítást. Vasúton így Dél-Koreából 15 nap alatt juthat egy el teherszállítmány Isztambulba, míg tengeren ez nagyjából kétszer ennyi idő lenne. A tehervonatokat erre a célra épített hajók viszik át a Kaszpi-tengeren Azerbajdzsán és Kazahsztán között.
A projektet eleinte az Egyesült Államok és az Európai Unió sem támogatta az örmények megkerülése miatt. A vonal átadását azonban már az EU is üdvözölte, mert fontos szerepe lehet az EU-tagállamok külkereskedelmében Közép-Ázsiával és a Távol-Kelettel.
A vonal átadása tavaly ősszel. Fotó: Facebook/Recep Tayyip Erdogan
A bakui nagykövet, Szederkényi Viktor azt mondta, hogy Magyarországnak az a célja, hogy Azerbajdzsán kapuja lehessen az uniós piacokhoz, és hisz abban, hogy Azerbajdzsán pedig Magyarország kapuja lehet az ázsiai kereskedelemhez. Azt mondta, hogy Magyarországnak minden olyan infrastrukturális beruházás fontos, amely összeköti Európát Ázsiával, de egyéb részletek nem derültek ki arról, hogy pontosan mikor és hol csatlakozhatnánk a vonalra (ezzel kapcsolatban írtunk a Innovációs és Technológiai Minisztériumnak). Cikkünk megjelenése után a Külgazdasági és Külügyminisztérium annyit írt a projektről, hogy “Magyarország követi minden Európát és Ázsiát összekötő infrastrukturális projekt alakulását, hiszen a szállításai távolság és idő rövidülésével közelebb kerülhet egymáshoz a két földrész”.
Az elmúlt években a magyar kormánynak több jelentős vasútfejlesztési terve is volt. A legismertebb a Budapestet Belgráddal összekötő vonal felújítása, korszerűsítése. A több mint 500 milliárd forintos beruházás 85 százaléka kínai hitelből valósulhat meg. A beruházásról Matura Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója azt írta egy 2016-os tanulmánykötetben, hogy projektet a kínaiak javasolták, hogy a pireuszi kikötői befektetésüket hosszú távon életképessé tegyék, és Kínának fontosabb is, mint Magyarországnak.
Szlovéniában a magyar kormány 200 millió eurót kínált fel a Divaca-Koper vasútvonal kétvágányosítására, cserébe azért, hogy magyar építőipari cégek is részt vehessenek a kifizetődőnek ígérkező vasútépítésben, és pozíciókat szerezzenek a koperi kikötőnél is. Miután azonban nem Orbán Viktor közeli szövetségese, Janez Jansa tudott kormányt alakítani, a magyar miniszterelnök arról beszélt az Index cikke szerint, hogy Koper helyett ma már az olasz Trieszt kikötőjében látja inkább a magyar tengeri kaput.
Szintén jelentős beruházást jelenthet az Orbán által beharangozott Budapest-Varsó és a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút. Egy kormányhatározatban a kolozsvári vonallal kapcsolatban a nagysebességű vasút kifejezés szerepel, ami alatt általánosságban minimum 200 kilométer/órás sebességet lehetővé tévő pályát értenek.
A varsói vasútról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy a Budapest-Pozsony-Brno-Varsó útvonalon fog haladni, és a végsebessége 250 kilométer/óra felett lesz. A 160-170 kilométeres magyar szakasz általunk becsült költsége 1100 milliárd forint.
Világ
A hírolvasóért zajló verseny egyik legnagyobb vesztese maga a hírolvasó lesz
A figyelem egyre szélsőségesebb ingerekkel kelthető csak fel, de ennek ára van a hétköznapokban.
A COP28 megrendezésével Dubaj kihívja maga ellen a sorsot
A fosszilis energiahordozók nagyobb hangsúlyt kaphatnak, mint bármelyik korábbi klímakonferencián.
Olajüzleteket kötnének a klímacsúcson a kiszivárgott iratok szerint
Az Egyesült Arab Emírségek a házigazdája a COP28-nak, de nem feltétlen a klímaválsággal foglalkozna Szultan Ahmed al-Dzsaber.
Fontos
5 év alatt feleződött a makói Continental állománya, most újra embereket küldenek el
2018 szeptemberében még több mint háromezren, idén szeptemberben már csak a 1660-an dolgoztak a makói üzemben.
Minden élőlényben ott ketyeg egy belső óra, de mi a sajátunkat egy évszázada elállítottuk
A G7 Mentés másként című podcastjának vendége Dr. Preubl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.
Nem volt teljesen váratlan az Országos Meteorológiai Szolgálat megszüntetése
Többször is átalakítást ígért a kormány: most megszünteti a szervezetet és egy állami Zrt.-re bízza az időjárás-jelentéseket.
