Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. szeptember 19. 06:53 Állam

Ezermilliárdos kaland lehet a varsói gyorsvasút magyar szakasza

A választásokig azt lehetett hinni, hogy a szokásos ígérgetés része a Budapest-Varsó és a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút, de ezek a tervek azóta sem kerültek le a napirendről, sőt. Orbán Viktor a májusi parlamenti beiktatási beszédében azt mondta: „A lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát gazdaságilag is megépítjük, fővárosainkat és nagyvárosainkat közúton, vasúton és levegőben is összekapcsoljuk”. Erre a gondolatra Tusványoson is visszatért.

Ez szó szerint kissé értelmetlen, hiszen közúton és vasúton természetesen most is el lehet jutni bármelyik közép-európai nagyvárosba, ahol pedig hiányzik a légi kapcsolat, arra nincs piaci igény. Persze sok más megszólalásból tudhatjuk, hogy a kormányfő gyorsforgalmi utakra és a jelenleginél sokkal nagyobb sebességű vasúti kapcsolatokra gondol.

Van is mit gyorsítani, már csak azért is, mert noha már százmilliárdos nagyságrendű összegeket költöttek a hazai vasutak korszerűsítésére, még mindig csak az ígéretek között szerepel, hogy 160 kilométer/órával mehessenek a vonatok a felújított vonalakon. Ebből pedig nyilván következik, hogy a szomszédos országokba sem lehet igazán gyorsan vasúton eljutni.

250 felett

A kormány azonban ennél nagyobb sebességet akar, amire a “gyorsvasút” kifejezés is utal. Ezt ugyan a szakma pont a távolsági (nagyvárosok közötti) kötött pályás közlekedésre nem használja, csak a városira és elővárosira, de sejthető, hogy mire gondolnak az illetékesek. A kolozsvári vonallal kapcsolatos egyik kormányhatározatban a szakmában is használt nagysebességű vasút kifejezés szerepel, ami ugyan még mindig sok minden lehet, de általában azért minimum 200 kilométer/órás sebességet lehetővé tévő pályát értenek alatta.

Varsónál pedig ennél is többet tudunk, mert erről Szijjártó Péter szeptember 5-én azt mondta: olyan vasutat kell elképzelni, amelynek a végsebessége 250 kilométer/óra felett lesz. Megerősítette a már korábban említett útvonalat, amely eszerint Budapest-Pozsony-Brno-Varsó lesz.

Ez azért érdekes, mert amikor először szóba kerültek a varsói tervek, reális lehetőségnek tűnt a keleti, Budapest-Miskolc-Kassa-Krakkó-Varsó útvonal. A térképre nézve úgy tűnik viszont, mintha a politikusok olyat kerestek volna, amely mind a négy visegrádi országban érint legalább egy nagyvárost. Ez főleg Csehországban szembeötlő, a jelenleg Budapest és Varsó közötti leggyorsabb, 10 órás eljutást lehetővé tévő vonat ugyanis nem érinti a várost, hiszen az némi kerülő lenne. Ostravába befut ugyan, de az közel 100 ezer fővel kisebb város, mint a 380 ezres Brno.

A sebesség megválasztása szintén olyannak tűnik, mint amit a politikai-kommunikációs szempontok döntöttek el. 250 kilométer/óra felett ugyanis már szigorúbb követelményeknek kell megfelelni egyebek mellett a pálya ívvezetésében és védelmében, a sínek rögzítésében, az építőanyagok terhelhetőségében, ami természetesen erősen befolyásolja a költségeket is.*Az ilyen vonatok közlekedtetése is drágább, mert a légellenállás a sebességgel négyzetesen nő, így egyre több energiát emészt fel a vontatás. Efölé kis országok nem is szoktak menni, Európában csak Nagy-Britanniában, Francia-, Spanyol-, Olasz- és Németországban vannak ilyen pályák.

Új pálya

Az egyik érdekes kérdés, hogy hol lenne ennek a vasútnak a magyar része. A Pozsonyba, Brnóba, Prágába, Varsóba tartó vonatok jelenleg a Budapest-Vác-Szob vasútvonalon közlekednek, de ezen jelenleg csak 60-120 kilométer/óra a megengedett sebesség. Persze cinikusan úgy is értelmezhető Szijjártó nyilatkozata, hogy nem Magyarországon lesznek a 250 kilométer/óra feletti vasúti részek, itt minden marad a régiben, így az egész nem kerülne semmibe. Ezt azonban nehéz lenne eladni a visegrádi partnereknek. A szobi vasút nagysebességűre átépítése nem reális, egyrészt a Vácig egymásba érő települések, másrészt a Dunakanyar földrajzi adottságai miatt. Egy a mostanival nagyjából párhuzamos új nagysebességű pálya építése szintén ezek miatt nem jöhet szóba. Hasonló a helyzet a nemrég felújított Budapest-Esztergom vasútvonallal.

A térképre nézve adná magát a Budapest-Rajka vasút, de itt is több minden kizárja, vagy legalábbis borzasztóan problémássá teszi az átépítést. Tatabánya előtt, a vértesi átvezetés geometriája megközelítőleg sem tesz lehetővé 250-es sebességet, így itt drasztikus beavatkozás kellene. De ennek a vonalnak a forgalma amúgy is olyan sűrű, hogy nem bírna el még jó pár nemzetközi járatot.

Nagysebességű vonatoknak jellemzően amúgy is új pályát szoktak építeni, és ez a gondolat idehaza sem ismeretlen. Bár korábban senkinek sem jutott eszébe Kolozsvár vagy Varsó, más irányokba készültek vázlatos nagysebességű vasúti tervek, még a 90-es években. Elsősorban Bécs felé, hiszen a nyugati a magyar gazdaság fő orientációja, másrészt így lehetne csatlakozni a nyugat-európai gyorsvasúti hálózathoz. A fentiek miatt egy új pályát képzeltek el, és bár pontos nyomvonalterv nem készült, az alábbi térképen hozzávetőlegesen látható a nyomvonal, együtt a 2000-ben távlatilag elképzelt többi nagysebességű vasútéval.

Forrás: vki.hu

Mennyibe kerülne ez? Vörös Attila professzor, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos igazgatójának három évvel ezelőtti előadása szerint az EU átlagában kilométerenként 6,8-10,5 milliárd forintért épül egy kilométernyi nagysebességű vasúti pálya. Ismerve az utóbbi évek itthoni vasútfelújítási költségeit, nincs okunk feltételezni, hogy idehaza az alsó határnál olcsóbban sikerülne megoldani ezt a feladatot.*A magasabb műszaki követelmények miatt nagysebességű vasutat két, két és félszer drágább építeni, mint hagyományosat. A hossz 160-170 kilométerre becsülhető, ami így

1100 milliárd forint körüli kiadást jelentene.

Ez hatalmas összeg, 2022-ig az egész magyar vasúthálózat fejlesztésére 1500 milliárdot szánnak, és ez is rég látott pénzbőségnek számít. Uniós pénzekre a kilátástalan megtérülés miatt nem lehet számítani, Orbán Viktor viszont belengette, hogy kínai hitelből a Budapest-Belgrád mellett más projektek is megvalósulhatnak. Gondot okozhat viszont, hogy Magyarországgal ellentétben a többi visegrádi ország eddig egyáltalán nem lelkesedett a kínai hitelből történő infrastruktúrafejlesztésért.

Miért kilátástalan a megtérülés? Budapest és Varsó között a forgalmat jelenleg kényelmesen kiszolgálja napi hat légi járat, nagyjából 700 férőhellyel, ha ehhez a vonatot hozzáadjuk, akkor sem érjük el az ezret. Szijjártó szerint a beruházással négy óra lesz a menetidő, ami versenyképes a légi közlekedéssel. Ez tényleg így van, de miért kellene sok ezer milliárd forintot*Magyarországon kívül a másik három országban is hatalmas a beruházási igény, csak a lengyelországi pálya egy része számít jelenleg is nagysebességűnek, de még annak sebességhatára is 250 kilométer/óra alatti. elköltve versenyezni az üzleti alapon, állami támogatás nélkül működő légitársaságokkal? A nyugat-európai példák alapján a vonatok nem lesznek olcsóbbak a repülőknél (a fapadosoknál szinte biztosan drágábbak lesznek), így a forgalmat sem növelik.

Persze a térképen látható változat megvalósulása lényegében a bécsi irányt is kiszolgálná, de Vörös Attila számításai szerint a Hegyeshalom-Budapest-Szeged-Röszke vonalon (amennyiben végig nagysebességű vasút lenne) sem lenne több napi 5-8 ezer utasnál, ami évi 22 milliárd forint jegybevételt hozna.*Tehervonatok vagy egyáltalán nem mennek rá a nagysebességű vasúti pályákra, vagy nem használják ki a sebességbeli adottságait, így az áruszállításhoz köthető megtérüléssel legfeljebb áttételesen érdemes számolni, ha a hagyományos pályán több lesz a szabad kapacitás. Közben a projekt jelentős forrásokat vonna el a meglévő hazai vasúthálózat feltétlenül szükséges felújításától.

Állam Budapest gyorsvasút Kolozsvár nagysebességű vasút Varsó Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Torontáli Zoltán
2018. október 22. 06:53 Állam, Élet

Az állam arra készülhet, hogy az egész pénztárszektorra rátenyereljen

Túl sok jel utal arra, hogy készül egy manőver, amely állami kézbe csatornázza a befizetéseinket. A megszerzett pénzzel rendbe tehetik az egészségügyet és a nyugdíjakat - igaz, a rendszer elkerülhetetlenül kétszintes lesz.

Váczi István Jandó Zoltán
2018. október 19. 07:01 Állam

Tarlós megfúrta, nem lesz gigantikus teniszstadion a Margitszigeten

Úgy nézett ki, hogy a kormány mindenáron megépíti a 26 méter magas arénát, de Fürjes Balázs államtitkár közölte, hogy a főpolgármesternek sikerült megakadályoznia. De más is közrejátszhatott.

Kasnyik Márton
2018. október 18. 10:56 Állam

A kormány egy éve még nagyon büszke volt a lakástakarék-rendszer sikerére

Közel százszor annyi energiamegtakarításra számítottak az ltp-rendszer eredményeként, mint a csok-rendszer miatt.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. október 20. 15:08 Podcast

Abból a pénzből, amit közmunkára költünk, egy skandináv színvonalú rendszert lehetne kiépíteni

Amikor Magyarországra jönnek az uniós szakemberek, és meglátják, hogyan működik a munkaügyi rendszer, tátva marad a szájuk. Scharle Ágota munkaügyi közgazdász, a Budapest Intézet vezetője a G7 podcast vendége.

Jandó Zoltán
2018. október 20. 07:58 Piac

Van egy nagyon egyszerű ok, ami miatt nem vesznek Magyarországon elektromos autót

Magyarországon 250, Hollandiában 5 kilométerenként van egy töltőállomás. Az infrastruktúra hiánya nem csak nálunk visszatartó erő.

Kasnyik Márton
2018. október 19. 11:22 Élet, Pénz

A bíróság felvetette a felügyelet felelősségét a Buda-Cash ügyben

Börtönbe kerül a Buda-Cash igazgatósága, és a vagyonukat is elkobozzák, sőt, a családtagjaikét is.