Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2018. szeptember 19. 06:53 Közélet

Ezermilliárdos kaland lehet a varsói gyorsvasút magyar szakasza

A választásokig azt lehetett hinni, hogy a szokásos ígérgetés része a Budapest-Varsó és a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút, de ezek a tervek azóta sem kerültek le a napirendről, sőt. Orbán Viktor a májusi parlamenti beiktatási beszédében azt mondta: „A lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát gazdaságilag is megépítjük, fővárosainkat és nagyvárosainkat közúton, vasúton és levegőben is összekapcsoljuk”. Erre a gondolatra Tusványoson is visszatért.

Ez szó szerint kissé értelmetlen, hiszen közúton és vasúton természetesen most is el lehet jutni bármelyik közép-európai nagyvárosba, ahol pedig hiányzik a légi kapcsolat, arra nincs piaci igény. Persze sok más megszólalásból tudhatjuk, hogy a kormányfő gyorsforgalmi utakra és a jelenleginél sokkal nagyobb sebességű vasúti kapcsolatokra gondol.

Van is mit gyorsítani, már csak azért is, mert noha már százmilliárdos nagyságrendű összegeket költöttek a hazai vasutak korszerűsítésére, még mindig csak az ígéretek között szerepel, hogy 160 kilométer/órával mehessenek a vonatok a felújított vonalakon. Ebből pedig nyilván következik, hogy a szomszédos országokba sem lehet igazán gyorsan vasúton eljutni.

250 felett

A kormány azonban ennél nagyobb sebességet akar, amire a “gyorsvasút” kifejezés is utal. Ezt ugyan a szakma pont a távolsági (nagyvárosok közötti) kötött pályás közlekedésre nem használja, csak a városira és elővárosira, de sejthető, hogy mire gondolnak az illetékesek. A kolozsvári vonallal kapcsolatos egyik kormányhatározatban a szakmában is használt nagysebességű vasút kifejezés szerepel, ami ugyan még mindig sok minden lehet, de általában azért minimum 200 kilométer/órás sebességet lehetővé tévő pályát értenek alatta.

Varsónál pedig ennél is többet tudunk, mert erről Szijjártó Péter szeptember 5-én azt mondta: olyan vasutat kell elképzelni, amelynek a végsebessége 250 kilométer/óra felett lesz. Megerősítette a már korábban említett útvonalat, amely eszerint Budapest-Pozsony-Brno-Varsó lesz.

Ez azért érdekes, mert amikor először szóba kerültek a varsói tervek, reális lehetőségnek tűnt a keleti, Budapest-Miskolc-Kassa-Krakkó-Varsó útvonal. A térképre nézve úgy tűnik viszont, mintha a politikusok olyat kerestek volna, amely mind a négy visegrádi országban érint legalább egy nagyvárost. Ez főleg Csehországban szembeötlő, a jelenleg Budapest és Varsó közötti leggyorsabb, 10 órás eljutást lehetővé tévő vonat ugyanis nem érinti a várost, hiszen az némi kerülő lenne. Ostravába befut ugyan, de az közel 100 ezer fővel kisebb város, mint a 380 ezres Brno.

A sebesség megválasztása szintén olyannak tűnik, mint amit a politikai-kommunikációs szempontok döntöttek el. 250 kilométer/óra felett ugyanis már szigorúbb követelményeknek kell megfelelni egyebek mellett a pálya ívvezetésében és védelmében, a sínek rögzítésében, az építőanyagok terhelhetőségében, ami természetesen erősen befolyásolja a költségeket is.*Az ilyen vonatok közlekedtetése is drágább, mert a légellenállás a sebességgel négyzetesen nő, így egyre több energiát emészt fel a vontatás. Efölé kis országok nem is szoktak menni, Európában csak Nagy-Britanniában, Francia-, Spanyol-, Olasz- és Németországban vannak ilyen pályák.

Új pálya

Az egyik érdekes kérdés, hogy hol lenne ennek a vasútnak a magyar része. A Pozsonyba, Brnóba, Prágába, Varsóba tartó vonatok jelenleg a Budapest-Vác-Szob vasútvonalon közlekednek, de ezen jelenleg csak 60-120 kilométer/óra a megengedett sebesség. Persze cinikusan úgy is értelmezhető Szijjártó nyilatkozata, hogy nem Magyarországon lesznek a 250 kilométer/óra feletti vasúti részek, itt minden marad a régiben, így az egész nem kerülne semmibe. Ezt azonban nehéz lenne eladni a visegrádi partnereknek. A szobi vasút nagysebességűre átépítése nem reális, egyrészt a Vácig egymásba érő települések, másrészt a Dunakanyar földrajzi adottságai miatt. Egy a mostanival nagyjából párhuzamos új nagysebességű pálya építése szintén ezek miatt nem jöhet szóba. Hasonló a helyzet a nemrég felújított Budapest-Esztergom vasútvonallal.

A térképre nézve adná magát a Budapest-Rajka vasút, de itt is több minden kizárja, vagy legalábbis borzasztóan problémássá teszi az átépítést. Tatabánya előtt, a vértesi átvezetés geometriája megközelítőleg sem tesz lehetővé 250-es sebességet, így itt drasztikus beavatkozás kellene. De ennek a vonalnak a forgalma amúgy is olyan sűrű, hogy nem bírna el még jó pár nemzetközi járatot.

Nagysebességű vonatoknak jellemzően amúgy is új pályát szoktak építeni, és ez a gondolat idehaza sem ismeretlen. Bár korábban senkinek sem jutott eszébe Kolozsvár vagy Varsó, más irányokba készültek vázlatos nagysebességű vasúti tervek, még a 90-es években. Elsősorban Bécs felé, hiszen a nyugati a magyar gazdaság fő orientációja, másrészt így lehetne csatlakozni a nyugat-európai gyorsvasúti hálózathoz. A fentiek miatt egy új pályát képzeltek el, és bár pontos nyomvonalterv nem készült, az alábbi térképen hozzávetőlegesen látható a nyomvonal, együtt a 2000-ben távlatilag elképzelt többi nagysebességű vasútéval.

Forrás: vki.hu

Mennyibe kerülne ez? Vörös Attila professzor, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos igazgatójának három évvel ezelőtti előadása szerint az EU átlagában kilométerenként 6,8-10,5 milliárd forintért épül egy kilométernyi nagysebességű vasúti pálya. Ismerve az utóbbi évek itthoni vasútfelújítási költségeit, nincs okunk feltételezni, hogy idehaza az alsó határnál olcsóbban sikerülne megoldani ezt a feladatot.*A magasabb műszaki követelmények miatt nagysebességű vasutat két, két és félszer drágább építeni, mint hagyományosat. A hossz 160-170 kilométerre becsülhető, ami így

1100 milliárd forint körüli kiadást jelentene.

Ez hatalmas összeg, 2022-ig az egész magyar vasúthálózat fejlesztésére 1500 milliárdot szánnak, és ez is rég látott pénzbőségnek számít. Uniós pénzekre a kilátástalan megtérülés miatt nem lehet számítani, Orbán Viktor viszont belengette, hogy kínai hitelből a Budapest-Belgrád mellett más projektek is megvalósulhatnak. Gondot okozhat viszont, hogy Magyarországgal ellentétben a többi visegrádi ország eddig egyáltalán nem lelkesedett a kínai hitelből történő infrastruktúrafejlesztésért.

Miért kilátástalan a megtérülés? Budapest és Varsó között a forgalmat jelenleg kényelmesen kiszolgálja napi hat légi járat, nagyjából 700 férőhellyel, ha ehhez a vonatot hozzáadjuk, akkor sem érjük el az ezret. Szijjártó szerint a beruházással négy óra lesz a menetidő, ami versenyképes a légi közlekedéssel. Ez tényleg így van, de miért kellene sok ezer milliárd forintot*Magyarországon kívül a másik három országban is hatalmas a beruházási igény, csak a lengyelországi pálya egy része számít jelenleg is nagysebességűnek, de még annak sebességhatára is 250 kilométer/óra alatti. elköltve versenyezni az üzleti alapon, állami támogatás nélkül működő légitársaságokkal? A nyugat-európai példák alapján a vonatok nem lesznek olcsóbbak a repülőknél (a fapadosoknál szinte biztosan drágábbak lesznek), így a forgalmat sem növelik.

Persze a térképen látható változat megvalósulása lényegében a bécsi irányt is kiszolgálná, de Vörös Attila számításai szerint a Hegyeshalom-Budapest-Szeged-Röszke vonalon (amennyiben végig nagysebességű vasút lenne) sem lenne több napi 5-8 ezer utasnál, ami évi 22 milliárd forint jegybevételt hozna.*Tehervonatok vagy egyáltalán nem mennek rá a nagysebességű vasúti pályákra, vagy nem használják ki a sebességbeli adottságait, így az áruszállításhoz köthető megtérüléssel legfeljebb áttételesen érdemes számolni, ha a hagyományos pályán több lesz a szabad kapacitás. Közben a projekt jelentős forrásokat vonna el a meglévő hazai vasúthálózat feltétlenül szükséges felújításától.

Közélet Budapest gyorsvasút Kolozsvár nagysebességű vasút Varsó Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Jandó Zoltán
2019. február 20. 12:18 Közélet, Pénz

Egy szerződés, aminek minden oldala 700 millió adóforintba kerül

Alig több mint két év alatt 56 milliárd forint ment el a kék plakátokkal és mostanában Soros György arcképével fémjelzett kampányokra.

2019. február 20. 11:06 Közélet

Neccesen halmozza a juttatásokat tíz parlamenti képviselő

Öt fideszes és öt ellenzéki képviselő egyszerre kap hivatali autót és üzemanyagkártyát, pedig egyszerre nem lehetne mindkettőt igénybe venni.

Fontos

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.

Torontáli Zoltán
2019. február 17. 07:17 Élet

Mégis mit eszünk ennyire a Túró Rudin?

Szó szerint ízekre szedtük a kakaós masszával bevont túrórudat. Most kiderül, hogy miért van benne kukoricakeményítő, hidrogénezett olaj, vagy olyan vegyületek, mint a kálcium-laktát vagy a kálium-szorbát.