A pártkötődés és a preferált párt szerepe az ország kormányzásában jelentősen befolyásolja az emberek szubjektív jóllétét: jelentősen boldogabbnak érzik magukat az emberek, ha az általuk támogatott párt van kormányon. Ezt az összefüggést harminc ország adatait figyelembe véve vizsgálta meg részletesebben friss tanulmányában Patkós Veronika és Farkas Eszter.
A kutatók amellett, hogy több ország adatait veszik figyelembe, kiszűrik számos regionális, demográfiai és egyéb, attitűdbeli tényező lehetséges hatását a kormánypárti és az ellenzéki szavazók boldogságának vizsgálatából. Magyarországon például jellemzően a nők boldogabbak és 2018 tavaszán legalábbis nagyobb arányban támogatták a Fideszt, mint a férfiak. Tehát ha csak a kormánypártiság és a boldogság kapcsolatát néznénk, elképzelhető, hogy valójában nem a pártpreferencia, hanem a kormánypárti és az ellenzéki választók különböző összetétele miatt látnánk különbséget a boldogság alakulásában a két csoport között.
Az efféle hatások kiszűrését követően is megerősíthető, hogy ugyan csak mérsékelten, de egyáltalán nem elhanyagolható mértékben boldogabbak a kormánypártokhoz kötődő európaiak az ellenzékiekhez képest. További érdekesség, hogy
a választott párt iránti kötődés erősödésével egyre inkább szétnyílik az olló a kormánypártiak és az ellenzékiek boldogságérzete között.
Forrás: Patkós Veronika – Farkas Eszter: Boldogok a kormánypártiak
Az eredmények rávilágítanak a pártos érzelmek fontosságára, amelyek a szerzők következtetései szerint kedvezőtlenül hathatnak a politikai szereplők demokratikus elszámoltathatóságára, illetve az alacsonyabb támogatottságú, és ezáltal a hatalomtól távol álló, többnyire kisebbségi vagy radikális pártok szavazói hosszú távú “boldogságdeficitjét” okozzák.
Érdemes mindehhez hozzátenni, hogy a szimpatizánsok jólléte mellett a cselekvésüket, attitűdjeiket is erősen befolyásolhatják a politikai érzelmek: például azokban az amerikai körzetekben, ahol 2016-ban Donald Trump bizonyult sikeresebbnek, jellemzőbb a maszkviselés elutasítása, miközben az is megfigyelhető, hogy miután az amerikai elnök a nyár közepén először mutatkozott maszkban a nyilvánosság előtt, megnőtt a védekezés legegyszerűbb eszközének az elfogadottsága.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
