A pártkötődés és a preferált párt szerepe az ország kormányzásában jelentősen befolyásolja az emberek szubjektív jóllétét: jelentősen boldogabbnak érzik magukat az emberek, ha az általuk támogatott párt van kormányon. Ezt az összefüggést harminc ország adatait figyelembe véve vizsgálta meg részletesebben friss tanulmányában Patkós Veronika és Farkas Eszter.
A kutatók amellett, hogy több ország adatait veszik figyelembe, kiszűrik számos regionális, demográfiai és egyéb, attitűdbeli tényező lehetséges hatását a kormánypárti és az ellenzéki szavazók boldogságának vizsgálatából. Magyarországon például jellemzően a nők boldogabbak és 2018 tavaszán legalábbis nagyobb arányban támogatták a Fideszt, mint a férfiak. Tehát ha csak a kormánypártiság és a boldogság kapcsolatát néznénk, elképzelhető, hogy valójában nem a pártpreferencia, hanem a kormánypárti és az ellenzéki választók különböző összetétele miatt látnánk különbséget a boldogság alakulásában a két csoport között.
Az efféle hatások kiszűrését követően is megerősíthető, hogy ugyan csak mérsékelten, de egyáltalán nem elhanyagolható mértékben boldogabbak a kormánypártokhoz kötődő európaiak az ellenzékiekhez képest. További érdekesség, hogy
a választott párt iránti kötődés erősödésével egyre inkább szétnyílik az olló a kormánypártiak és az ellenzékiek boldogságérzete között.
Forrás: Patkós Veronika – Farkas Eszter: Boldogok a kormánypártiak
Az eredmények rávilágítanak a pártos érzelmek fontosságára, amelyek a szerzők következtetései szerint kedvezőtlenül hathatnak a politikai szereplők demokratikus elszámoltathatóságára, illetve az alacsonyabb támogatottságú, és ezáltal a hatalomtól távol álló, többnyire kisebbségi vagy radikális pártok szavazói hosszú távú “boldogságdeficitjét” okozzák.
Érdemes mindehhez hozzátenni, hogy a szimpatizánsok jólléte mellett a cselekvésüket, attitűdjeiket is erősen befolyásolhatják a politikai érzelmek: például azokban az amerikai körzetekben, ahol 2016-ban Donald Trump bizonyult sikeresebbnek, jellemzőbb a maszkviselés elutasítása, miközben az is megfigyelhető, hogy miután az amerikai elnök a nyár közepén először mutatkozott maszkban a nyilvánosság előtt, megnőtt a védekezés legegyszerűbb eszközének az elfogadottsága.
Közélet
A minimálbért már euróban számolja Orbán Viktor, de mi lesz közben a forinttal?
Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.
Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
Szélsőségesen egyenlőtlennek látják az egészségügyi rendszert a magyarok
Globálisan átlagosan körülbelül ugyanannyian látják egyenlőtlennek a saját országuk egészségügyi rendszerét, ahányan egyenlőnek, utóbbi véleményt viszont csak a magyarok hatoda osztja.
Fontos
A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
Adóparadicsom a focisták számára Magyarország
Még Monacónál is kedvezőbb adózási feltételeket teremtett a kormány a hazai futballban. Ennek is köszönhetően versenyezhet a Fradi már nyugat-európai klubokkal is játékosokért.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
