Matolcsyék aranyrudakkal és 11 méteres csodaszarvassal díszítik a Postapalotát
Úgy tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Banknál nem tudják elképzelni a saját tulajdonukban lévő nagyobb ingatlanokat monumentális szobrok nélkül. Azt követően, hogy az MNB-Ingatlan Kft. néhány hete közel 700 millió forintért rendelt két gigantikus szobrot az egykori Magyar Telekom-székház feldíszítésére, most a korábbi Postapalotát díszítenék fel két, szintén hatalmas műalkotással.
A kivitelezéssel ezúttal is annak a Szőke Gábor Miklósnak a cégét bíznák meg, akinek a két legismertebb alkotása a Groupama Aréna előtti Fradi-sas és az Atlanta Falcons amerikaifutball-csapat stadionjánál felállított gigantikus sólyom. Az MNB – akárcsak a korábbi eljárásnál – ezúttal is külön kérte a Közbeszerzési Hatóságot, hogy engedélyezze a szobrok hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében történő beszerzését, hiszen az alkotásokat csak Szőke, illetve a szobrász Dante Birodalom Kft. nevű cége tudja elkészíteni.
Nemcsak az eljárás, de nagyvonalakban még a szobrok tematikája is hasonlít a néhány héttel ezelőtt megrendelt alkotásokéra. Ezúttal is egy gazdasági témájú és egy attól teljesen független szobor készülhet ugyanis el.
Előbbi az Arany dinamikája címet kapta, és a leírás szerint a gazdaság dinamikáját absztraháltan jelenítené meg. Az alkotó egy
suhanó masinát képzelt el, amely plasztikája levegőben száguldozó elemekből épül fel, egyszerre szelve át teret és időt. A gazdaság dinamikáját Szőke elcsúsztatott aranyrudakkal formázná meg, amelyek szinte a levegőben, egymást alig érintve lebegnének, a suhanás érzetét imitálva
– áll a leírásban.
Persze ehhez nem az MNB elmúlt években jelentősen megnövelt aranytartalékát használnák fel. A rudak elvileg több ezer, arany színűre fényezett, egyenként hegesztett rozsdamentes acélelemből épülnek majd fel. Mindez pedig félig az egykori Postapalotában, félig pedig a Széll Kálmán téren, a 13 méter hosszú szobrot ugyanis az időközben Pénztörténeti Múzeummá alakított épület bejáratához álmodták meg.
A másik alkotás nem gazdasági, hanem történelmi ihletésű: egy tényleg gigantikus csodaszarvast készítenek a kiírás szerint elvileg a palotán belülre.
A 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú szobor egy 6,5 méter magas sziklát ábrázoló talapzaton áll majd,
azaz az egész kompozíció 11 méterrel emelkedhet a múzeum látogatói fölé. Szőkének egyébként nem ez lesz az első csodaszarvasa: korábban Köveskálra már készített egy ilyen szobrot, igaz, az jóval szerényebb méretekkel rendelkezik.
A hivatalos nevén Buda Palotát – amit azért emlegetnek Postapalotaként, mert egykor a Magyar Posta székháza volt – még 2016-ban vette meg több mint 7 milliárd forintért az MNB alapítványainak vagyonát kezelő Optima Zrt. egyik leányvállalata. Ezután – ahogy erről a napi.hu beszámolt – még ugyanennyi pénzt elköltöttek az ingatlan felújítására is, majd az ingatlant ezt követően vette meg maga a jegybank.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a két monumentális szobor mennyibe kerül majd, de a legutóbbi beszerzés alapján egész biztosan legalább százmilliós nagyságrendű költséggel lehet számolni. Ez egyébként a Dante Birodalom Kft. életében kifejezetten jelentős összeg, hiszen a cég bevétele 2014 és 2018 között összesen volt annyi, amennyit az MNB az első két szoborért fizet.
A jegybank egyébként valószínűleg elég jól lekötötte a cég kapacitásait a következő szűk másfél évre. Szőkének ugyanis alig egy éve van leszállítani az első két szobrot, majd további hat hónapja a most megrendelt alkotásokat, a kiírásban kikötött határidő ugyanis 2021. november 20.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
