Az egyre forróbb európai nyarak ellenére 1980 óta csökken az erdőtüzek miatt leégett területek aránya a leginkább érintett mediterrán országokban. Az egyedüli kivétel Portugália, ahol fokozatosan nő a leégett területek nagysága, és a kisebb mérete ellenére itt égett le a legtöbb erdő az EU-ban 2010 óta.
Az egyre pusztítóbb erdőtüzeknek az egyre szélsőségesebb időjárás mellett az elhibázott erdőgazdálkodás és a politikai tétlenség a fő oka. A kormányzat sokáig érdemi változtatás nélkül szemlélte az egyre kiterjedtebb erdőtüzeket, és ez oda vezetett, hogy 2017-ben több mint hatvan ember halt meg egy erdőtűzben, amely Portugália modern történelmének egyik legnagyobb tragédiája volt.
Ez a csapás rávilágított az erdőtüzek kezelésére szánt állami pénzek elhibázott elosztására, és jelentős szakpolitikai fordulatot hozott el. 2017-ig a tűzoltást helyezték előtérbe a megelőzéssel szemben, idén azonban az erdőtüzek kezelésére szánt állami források ötven százalékát a megelőzésre fordítják, ami 2017-ben még csak húsz százalék volt.
„Azt hiszem, végre megértettük, hogy nem elég harcolni a tüzek ellen, hanem meg is kell előzni őket, amit kemény munkával lehet elérni a nyári hőség előtti hónapokban” – mondta a New York Times-nak egy portugál erdőmérnök. Az elmúlt két évben ennek érdekében számos megoldást teszteltek Portugáliában, leginkább a fejlett technológiát felhasználva, mint a drónok vagy a műholdak.
A high-tech eszközök mellett azonban egy kevésbé újszerű módszerrel is kísérleteznek, méghozzá kecskékkel. A portugál erdőtüzekben a korábban említettek mellett szerepe van a déli országok mindegyikét sújtó elvándorlásnak. A falvak fokozatosan kiürülnek, és szintén eltűnnek az erdős területekről, legelőkről a pásztorok és a nyájaik.
Az állatok hiányában a gyúlékony növényzet sokkal jobban elburjánzik, növelve az erdőtüzek esélyét. A szamócafák levele például kifejezetten gyúlékonynak számít, a kecskék viszont nagyon szeretik. Emberi erőforrásból esélytelen lenne kezelni ezeket a növényeket, a kecskék azonban segíthetnek biztonságosabbá tenni az erdőket.
A kísérleti projektet tavaly indították, minimális költségvetéssel, egyelőre 40-50 pásztornak nyújtanak állami támogatást. A New York Times-nak nyilatkozó pásztorok keveslik a kísérlet révén kapott pénzt, de a kormányzat szerint egyelőre kicsiben szeretnék tesztelni a módszert, és ha beválik, akkor országos léptékűvé válhat a program.
Közélet
Fontos