A világban 17 ország 1,8 milliárd lakóját fenyegeti komoly vízellátási válság kialakulásának kockázata a következő pár évben a washingtoni World Resources Institute (WRI) kedden publikált legfrissebb adatai alapján.

A 17 országból

• 12 található a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (Izrael, Libanon, Katar, Jordánia, Líbia, Eritrea, Egyesült Arab Emírségek, Omán, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Irán),
• kettő (Pakisztán és India) Dél-Ázsiában,
• egy Afrikában (Botswana),
• egy Közép-Ázsiában (Türkmenisztán),
• és európai ország is van a legveszélyeztetettebb országok között, ez az Olaszország által körülölelt miniállam, San Marino.

A felmérés alapján Magyarországon alacsony, 10 százalék alatti annak a kockázata, hogy elfogyjon a víz, akárcsak Horvátországban, Szerbiában, Ausztriában, Szlovákiában és Szlovéniában. A környékbeli országok közül Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Ukrajnában 10-20 százalék között van annak az esélye, hogy ivóvízhiány alakuljon ki. Az ábrán Európára ráközelítve az is látszik, hogy ebben a régióban a legalacsonyabb a vízellátási válság kockázata a kontinensen.

Az Európai Unió tagállamai közül viszont Ciprus, Belgium, Görögország, Portugália, Spanyolország és Olaszország is magas kockázati besorolást kapott, ami azt jelenti, hogy ezekben az országban 40 és 80 százalék között van annak a kockázata, hogy problémák lesznek az ivóvízellátással. Úgy tűnik, hogy ebből a szempontból nem jól döntöttek azok a honfitársaink, akik ezekbe az országokba költöztek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel 300 ezren hagyták el az országot 2010 óta, sokan meglepő helyekre mentekFélmilliónál is több magyar állampolgár él más európai országokban, 290 ezren 2010 után távoztak. Részletesen bemutatjuk, hova mentek, és mit tudhatunk róluk.

A Közel-Keleten és Észak-Afrikában már az alapvető adottságok sem túl jók az ivóvízellátás szempontjából, azonban a World Resources Institute elemzése szerint az elmúlt években megnövekvő ivóvízkereslet még tovább is növelte a krízis kockázatát ezekben a régiókban.

Júniusban India hatodik legnépesebb városában, a 7,1 milliós Csennaiban elfogyott az ivóvíz, miután a hőhullámok és a monszun késése miatt a nyári hónapokban a nagyváros vízellátását biztosító négy nagy víztározó egytől egyig kiszáradt.

A válság miatt tüntetések is voltak, és több IT-cég is arra kérte a munkavállalóit, hogy maradjanak otthon a válság idejére. A magas kockázati besorolású országokban a rendelkezésre álló külszíni vízforrások és a talajvíz nagyjából 80 százalékát használják fel évente átlagosan, és a World Resources Institute arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás következtében megszaporodó aszályok miatt gyakrabban alakulhatnak ki a csennaihoz hasonló esetek.

A vízhiány a legkomolyabb válság, de nem kap elég figyelmet. A következményei már most tapasztalhatóak, például emiatt csökkent az élelmiszerellátás kiszámíthatósága, de a migráció és a pénzügyi bizonytalanság kiváltó okai között is ott van

– mondta Andrew Steer, a WRI vezérigazgatója.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy ősi mezőgazdasági módszer, amely jobb hellyé tenné a világotMagyarországon évezredeken át vezető szerepe volt, amíg el nem söpörték a monokultúrák. Boldogabb állatok, fenntarthatóság és egészségesebb termékek jellemezik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ klímaváltozás víz vízellátási_válság vízhiány Olvasson tovább a kategóriában