A teljes vízfogyasztással és a felhasznált víz forrásával kapcsolatban sem tisztáz minden nyitott kérdést a kínai akkuüzem környezethasználati engedélye.
Reális forgatókönyv, hogy elbírja a környék az üzem vízfelhasználását, de a hatóságok, a politika és a cég zavaros kommunikációja alapján teljesen jogos a helyiek bizalmatlansága.
Elporlasztja a csaptelepekből áramló vizet, mert a legtöbb hétköznapi esetben ennyi is elég.
Arizonában akkora üzlet a golf, hogy az sem zavarja a hatóságot, ha a súlyos vízhiány közepette használnak belőle sokkal többet a klubok, mint amennyire engedélyük van.
Az osztrák sajtó úgy tudja, hogy a szándéknyilatkozat erre is megvan.
Sokat hallunk arról, hogy a tengerparti városokat elönti a víz, de hogy jelentkezik ez a hétköznapokban? Jakarta példáján érdemes megnézni.
A maradék 50 százalék felhasználása jóval nehezebb feladat, mert a tőkeszegény fejlődő világban keletkezik.
Valamennyire segíthet a kockázatok ellensúlyozásában, ha lehet spekulálni a víz árfolyamára, de szakértők szerint csak korlátozottan, és más hátrányai is lehetnek a tőzsdei bevezetésnek.
Ha valaki nagy területen nem teszi lehetővé a természetes vizek lefolyását, akkor kompenzálnia kell az ebből fakadó károkat.
Iránban már majdnem teljesen kiszáradt egy nagy tó, amelynek kiülepedett sótartalmát a szél viszi. A folyamatot a környék mezőgazdasági fejlesztése indította be, a szárazság és a só most 4 millió ember megélhetését és egészségét veszélyezteti.