Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. április 7. 10:01 Világ

A klímaváltozás és az urbanizáció a szemünk láttára süllyeszt el egy nagyvárost

A Waladuna nevű mecset szomorú szimbóluma az egyik legnagyobb ázsiai város ellehetetlenülésének. A mecsetet a nyolcvanas években építették fel az indonéz főváros, Jakarta tengerpartjánál, de 2001 óta már nem imádkoztak benne. Dagály idején a víz már ekkor is ellepte a mecset bejáratához vezető lépcsőket, mára pedig már apály idején is egy méter víz borítja a romossá vált épületet.

A több mint 10 milliós lakosú Jakarta a világ leggyorsabban süllyedő városa. Egyes városrészei az elmúlt tíz évben összesen 2,5 méterrel süllyedtek, tehát évente átlagosan 25 centiméterrel. Mára a város mintegy 40 százaléka a tengerszint alatt fekszik, és ha a tendencia továbbra is ebben az ütemben folytatódik, akkor 2050-re Jakarta egyes városrészeinek 95 százaléka víz alá kerülhet.

A város süllyedése alapvetően megváltoztatta a parthoz közel élők életét. A Vox egyik videójában egy halász, Maxim például arról beszélt, hogy a süllyedés miatt lakhatatlanná vált a háza, és a halászhajóján kényszerül lakni. Mivel munkája a tengerhez köti, ezért kénytelen a város egyik leginkább árvízveszélynek kitett területén lakni.


A Vox videója Jakarta süllyedéséről.

A süllyedés persze nem csak a szegényeket érinti. Egy tengerre néző villa lakója azt mondja például a BBC-nek, hogy a házának falain félévente repedések jelennek meg a süllyedés miatt. Az esős évszakok idején rendszeresen árvizek árasztják el a medencéjét, és a földszintről mindent fel kell vinnie az első emeletre.

Ezek az árvizek főként a város tengerrel határos északi területeit sújtják, amelyek miatt a helyieknek akár többször is újjá kellett építeniük az otthonukat az elmúlt 15 évben. Ezeken a városrészekben a lakosság jelentős része halászatból él, akik kénytelenek a tenger közelében maradni.

A globális felmelegedés által okozott tengerszint-emelkedés minden tengerparti területet érint, 1993 és 2019 között a tenger szintjének magassága világszerte átlagosan 8,8 centimétert emelkedett, azaz éves átlagban 3,4 millimétert.

Jakartában azonban más okai is vannak a pusztító árvizeknek és a süllyedésnek. Ezek részben a gyarmati időkig nyúlnak vissza, és alapvetően a várostervezés hiányára és a gyors urbanizációra vezethetőek vissza. A talajvizet ugyanis olyan mértékben elhasználták, hogy az a csapadék nem tudja folyamatosan pótolni.

Miután a holland gyarmatosítók a 18. században megérkeztek a területre, egy Amszterdamhoz hasonló, csatornákkal övezett városképet alakítottak ki. A csatornák karbantartására azonban az évtizedek során nem fordítottak elég figyelmet, így a víz fertőzővé vált.

A 20. század első felében elkezdték kiépíteni a vízhálózatot, de csak a város európaiak lakta részein. A város többi részén viszont csak közkutakat telepítettek. Miután Indonézia 1945-ben függetlenné vált, a város elmaradottabb részein a helyieknek továbbra is maguknak kellett gondoskodniuk a vízellátásról, így – gyakran illegálisan – szivattyúkat telepítettek és kutakat ástak, vagyis nagyrészt a talajvízből biztosították a vízellátásukat.

Indonéz nő Jakarta egyik elárasztott negyedében idén februárban. Fotó: AFP

A vezetékes víz hiányában a lakosság több mint fele ma is a talajvízből nyeri ki az ivóvizet. Ez önmagában nem feltétlenül jelentene problémát, hiszen ez egy világszerte használt módszer, még ha a vezetékes víz elterjedésével a kutak jelentősége vissza is szorult Európában. Az indonéz fővárosban viszont a lakosság több mint felének nincs más alternatívája, hogy tiszta vízhez jusson.

A 20. század második felében aztán olyan gyorsan nőtt a lakosság és gyorsult fel az urbanizáció, hogy fenntarthatatlanná vált a talajvíz használata. Az aszfalttal burkolt területek olyan mértékben növekedtek, hogy a csapadék már nem tudja regenerálni a földalatti víztartalékokat.

A talajvíz csökkenése miatt a földfelszín süllyedni kezdett, és mivel ezzel párhuzamosan a tengerszint emelkedik, a tengervíz rendszeresen beáramlik az északi városrészbe, folyamatosan árvizeket okozva. A monszun időszakban pedig a vízszint annyira megemelkedik, hogy idén februárban például több mint ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, miután a házakat 1,8 méter magasan víz öntötte el.


A Vice videója Jakarta süllyedéséről.

A talajvíz túlzott felhasználásából eredő talajszintcsökkenés több világvárosban is problémát okoz. Azok a települések, amelyeknek a közelében nincs megfelelő mennyiségű ivóvízhez szükséges vízgyűjtő terület, a talajvizet használják. Texas legnépesebb városa, Houston például az elmúlt száz évben három métert süllyedt a túlzott talajvíz-felhasználás miatt, de ez az ütem közel sem olyan drasztikus, mint Jakartában. Kína fővárosa, Peking egyes területein viszont a süllyedés mértéke az évi tíz centimétert is eléri. Ám Peking nem a tenger partján helyezkedik el, így a süllyedés nem fenyegeti árvízveszéllyel a várost.

Jakartában készültek tervek a tengervíz elleni védekezésre, többek között egy összesen 120 kilométer hosszú védőfal építése, amelyből eddig csupán 10 kilométer valósult meg. A védőfal azonban a város süllyedését értelemszerűen nem tudja majd megállítani, hiszen a probléma forrása továbbra is fennmarad.

A tényleges megoldáshoz a talajvíz felhasználását kell csökkenteni, ehhez pedig a vezetékes vízhálózat bővítésére van szükség, hogy a lakosok többé ne kényszerüljenek alternatív forrásból nyerni az ivóvizet. Az 1950-es években több nagyváros is ugyanezzel a problémával küzdött, köztük Tokió vagy Bangkok.

A vízhálózat kiépítése viszont nagy kihívás, hiszen a holland mintára épült, hajózható csatornákkal övezett városszerkezet ezt megnehezíti. A csatornákban folyó édesvízre alapozva lehetne kiépíteni a hálózatot, de 10 évbe is telhet, amíg a csatornákban, folyókban és tavakban található vizet emberi fogyasztásra alkalmas minőségre tisztítják, és bekapcsolják a hálózatba.

Világ Indonézia ivóvíz Jakarta süllyedés talajvíz tenger üvegház víz Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. január 26. 12:18 Világ

A kenyér is nagyon megdrágulhat, ha kitör a háború Ukrajnában

Ukrajna a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre, így nagyon nem mindegy, hogy lesz-e fegyveres konfliktus a szomszédos országban.

Váczi István
2022. január 25. 15:04 Világ

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

A piaci gázár elszállna, de még sokáig nem fogyna ki a földgázból az EU, ha odáig fajulnának a dolgok, hogy Oroszország teljesen leállítja az exportját.

Váczi István
2022. január 25. 11:07 Világ

Az oroszok már nem csak Ukrajna körül izmoznak

Fegyverek kubai telepítésének meglebegtetésével és kiterjedt haditengerészeti hadgyakorlatokkal is igyekeznek erőt mutatni az orosz fegyveres erők.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. január 26. 16:27 Adat

Tényleg szinte mindenki covidos az országban, akit tesztelnek?

Sokkal nagyobb az átfertőzöttség, mint korábban bármikor, de ez nem jelenti azt, hogy négyből három tesztelt covidos. A tényleges pozitivitási ráta 40 százalék körül lehet.

Bucsky Péter
2022. január 26. 06:55 Közélet, Vállalat

Idehaza extraprofitot, külföldön csak veszteséget termel a kormány kedvenc útépítő cége

Próbál külföldön terjeszkedni a Duna Aszfalt, de az eredmények egyelőre nem említhetők egy lapon az idehaza elért kiemelkedő növekedéssel és profitrátával.

Mészáros R. Tamás
2022. január 25. 06:49 Világ

Az osztogatás hatékonyabb, mint a munkaalapú társadalom

A közvélekedés szerint a szegények elherdálják a segélyeket, de közgazdasági kísérletek szerint valójában a pénz- és tőkeinjekció a leghatásosabb módja a szegénység felszámolásának.