Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. április 7. 10:01 Világ

A klímaváltozás és az urbanizáció a szemünk láttára süllyeszt el egy nagyvárost

A Waladuna nevű mecset szomorú szimbóluma az egyik legnagyobb ázsiai város ellehetetlenülésének. A mecsetet a nyolcvanas években építették fel az indonéz főváros, Jakarta tengerpartjánál, de 2001 óta már nem imádkoztak benne. Dagály idején a víz már ekkor is ellepte a mecset bejáratához vezető lépcsőket, mára pedig már apály idején is egy méter víz borítja a romossá vált épületet.

A több mint 10 milliós lakosú Jakarta a világ leggyorsabban süllyedő városa. Egyes városrészei az elmúlt tíz évben összesen 2,5 méterrel süllyedtek, tehát évente átlagosan 25 centiméterrel. Mára a város mintegy 40 százaléka a tengerszint alatt fekszik, és ha a tendencia továbbra is ebben az ütemben folytatódik, akkor 2050-re Jakarta egyes városrészeinek 95 százaléka víz alá kerülhet.

A város süllyedése alapvetően megváltoztatta a parthoz közel élők életét. A Vox egyik videójában egy halász, Maxim például arról beszélt, hogy a süllyedés miatt lakhatatlanná vált a háza, és a halászhajóján kényszerül lakni. Mivel munkája a tengerhez köti, ezért kénytelen a város egyik leginkább árvízveszélynek kitett területén lakni.


A Vox videója Jakarta süllyedéséről.

A süllyedés persze nem csak a szegényeket érinti. Egy tengerre néző villa lakója azt mondja például a BBC-nek, hogy a házának falain félévente repedések jelennek meg a süllyedés miatt. Az esős évszakok idején rendszeresen árvizek árasztják el a medencéjét, és a földszintről mindent fel kell vinnie az első emeletre.

Ezek az árvizek főként a város tengerrel határos északi területeit sújtják, amelyek miatt a helyieknek akár többször is újjá kellett építeniük az otthonukat az elmúlt 15 évben. Ezeken a városrészekben a lakosság jelentős része halászatból él, akik kénytelenek a tenger közelében maradni.

A globális felmelegedés által okozott tengerszint-emelkedés minden tengerparti területet érint, 1993 és 2019 között a tenger szintjének magassága világszerte átlagosan 8,8 centimétert emelkedett, azaz éves átlagban 3,4 millimétert.

Jakartában azonban más okai is vannak a pusztító árvizeknek és a süllyedésnek. Ezek részben a gyarmati időkig nyúlnak vissza, és alapvetően a várostervezés hiányára és a gyors urbanizációra vezethetőek vissza. A talajvizet ugyanis olyan mértékben elhasználták, hogy az a csapadék nem tudja folyamatosan pótolni.

Miután a holland gyarmatosítók a 18. században megérkeztek a területre, egy Amszterdamhoz hasonló, csatornákkal övezett városképet alakítottak ki. A csatornák karbantartására azonban az évtizedek során nem fordítottak elég figyelmet, így a víz fertőzővé vált.

A 20. század első felében elkezdték kiépíteni a vízhálózatot, de csak a város európaiak lakta részein. A város többi részén viszont csak közkutakat telepítettek. Miután Indonézia 1945-ben függetlenné vált, a város elmaradottabb részein a helyieknek továbbra is maguknak kellett gondoskodniuk a vízellátásról, így – gyakran illegálisan – szivattyúkat telepítettek és kutakat ástak, vagyis nagyrészt a talajvízből biztosították a vízellátásukat.

Indonéz nő Jakarta egyik elárasztott negyedében idén februárban. Fotó: AFP

A vezetékes víz hiányában a lakosság több mint fele ma is a talajvízből nyeri ki az ivóvizet. Ez önmagában nem feltétlenül jelentene problémát, hiszen ez egy világszerte használt módszer, még ha a vezetékes víz elterjedésével a kutak jelentősége vissza is szorult Európában. Az indonéz fővárosban viszont a lakosság több mint felének nincs más alternatívája, hogy tiszta vízhez jusson.

A 20. század második felében aztán olyan gyorsan nőtt a lakosság és gyorsult fel az urbanizáció, hogy fenntarthatatlanná vált a talajvíz használata. Az aszfalttal burkolt területek olyan mértékben növekedtek, hogy a csapadék már nem tudja regenerálni a földalatti víztartalékokat.

A talajvíz csökkenése miatt a földfelszín süllyedni kezdett, és mivel ezzel párhuzamosan a tengerszint emelkedik, a tengervíz rendszeresen beáramlik az északi városrészbe, folyamatosan árvizeket okozva. A monszun időszakban pedig a vízszint annyira megemelkedik, hogy idén februárban például több mint ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, miután a házakat 1,8 méter magasan víz öntötte el.


A Vice videója Jakarta süllyedéséről.

A talajvíz túlzott felhasználásából eredő talajszintcsökkenés több világvárosban is problémát okoz. Azok a települések, amelyeknek a közelében nincs megfelelő mennyiségű ivóvízhez szükséges vízgyűjtő terület, a talajvizet használják. Texas legnépesebb városa, Houston például az elmúlt száz évben három métert süllyedt a túlzott talajvíz-felhasználás miatt, de ez az ütem közel sem olyan drasztikus, mint Jakartában. Kína fővárosa, Peking egyes területein viszont a süllyedés mértéke az évi tíz centimétert is eléri. Ám Peking nem a tenger partján helyezkedik el, így a süllyedés nem fenyegeti árvízveszéllyel a várost.

Jakartában készültek tervek a tengervíz elleni védekezésre, többek között egy összesen 120 kilométer hosszú védőfal építése, amelyből eddig csupán 10 kilométer valósult meg. A védőfal azonban a város süllyedését értelemszerűen nem tudja majd megállítani, hiszen a probléma forrása továbbra is fennmarad.

A tényleges megoldáshoz a talajvíz felhasználását kell csökkenteni, ehhez pedig a vezetékes vízhálózat bővítésére van szükség, hogy a lakosok többé ne kényszerüljenek alternatív forrásból nyerni az ivóvizet. Az 1950-es években több nagyváros is ugyanezzel a problémával küzdött, köztük Tokió vagy Bangkok.

A vízhálózat kiépítése viszont nagy kihívás, hiszen a holland mintára épült, hajózható csatornákkal övezett városszerkezet ezt megnehezíti. A csatornákban folyó édesvízre alapozva lehetne kiépíteni a hálózatot, de 10 évbe is telhet, amíg a csatornákban, folyókban és tavakban található vizet emberi fogyasztásra alkalmas minőségre tisztítják, és bekapcsolják a hálózatba.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Indonézia ivóvíz Jakarta süllyedés talajvíz tenger üvegház víz Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Schaffhauser Tibor
2024. április 1. 04:36 Világ

Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Kiss Péter
2024. április 11. 04:34 Pénz

A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni

Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.