Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. április 7. 10:01 Világ

A klímaváltozás és az urbanizáció a szemünk láttára süllyeszt el egy nagyvárost

A Waladuna nevű mecset szomorú szimbóluma az egyik legnagyobb ázsiai város ellehetetlenülésének. A mecsetet a nyolcvanas években építették fel az indonéz főváros, Jakarta tengerpartjánál, de 2001 óta már nem imádkoztak benne. Dagály idején a víz már ekkor is ellepte a mecset bejáratához vezető lépcsőket, mára pedig már apály idején is egy méter víz borítja a romossá vált épületet.

A több mint 10 milliós lakosú Jakarta a világ leggyorsabban süllyedő városa. Egyes városrészei az elmúlt tíz évben összesen 2,5 méterrel süllyedtek, tehát évente átlagosan 25 centiméterrel. Mára a város mintegy 40 százaléka a tengerszint alatt fekszik, és ha a tendencia továbbra is ebben az ütemben folytatódik, akkor 2050-re Jakarta egyes városrészeinek 95 százaléka víz alá kerülhet.

A város süllyedése alapvetően megváltoztatta a parthoz közel élők életét. A Vox egyik videójában egy halász, Maxim például arról beszélt, hogy a süllyedés miatt lakhatatlanná vált a háza, és a halászhajóján kényszerül lakni. Mivel munkája a tengerhez köti, ezért kénytelen a város egyik leginkább árvízveszélynek kitett területén lakni.


A Vox videója Jakarta süllyedéséről.

A süllyedés persze nem csak a szegényeket érinti. Egy tengerre néző villa lakója azt mondja például a BBC-nek, hogy a házának falain félévente repedések jelennek meg a süllyedés miatt. Az esős évszakok idején rendszeresen árvizek árasztják el a medencéjét, és a földszintről mindent fel kell vinnie az első emeletre.

Ezek az árvizek főként a város tengerrel határos északi területeit sújtják, amelyek miatt a helyieknek akár többször is újjá kellett építeniük az otthonukat az elmúlt 15 évben. Ezeken a városrészekben a lakosság jelentős része halászatból él, akik kénytelenek a tenger közelében maradni.

A globális felmelegedés által okozott tengerszint-emelkedés minden tengerparti területet érint, 1993 és 2019 között a tenger szintjének magassága világszerte átlagosan 8,8 centimétert emelkedett, azaz éves átlagban 3,4 millimétert.

Jakartában azonban más okai is vannak a pusztító árvizeknek és a süllyedésnek. Ezek részben a gyarmati időkig nyúlnak vissza, és alapvetően a várostervezés hiányára és a gyors urbanizációra vezethetőek vissza. A talajvizet ugyanis olyan mértékben elhasználták, hogy az a csapadék nem tudja folyamatosan pótolni.

Miután a holland gyarmatosítók a 18. században megérkeztek a területre, egy Amszterdamhoz hasonló, csatornákkal övezett városképet alakítottak ki. A csatornák karbantartására azonban az évtizedek során nem fordítottak elég figyelmet, így a víz fertőzővé vált.

A 20. század első felében elkezdték kiépíteni a vízhálózatot, de csak a város európaiak lakta részein. A város többi részén viszont csak közkutakat telepítettek. Miután Indonézia 1945-ben függetlenné vált, a város elmaradottabb részein a helyieknek továbbra is maguknak kellett gondoskodniuk a vízellátásról, így – gyakran illegálisan – szivattyúkat telepítettek és kutakat ástak, vagyis nagyrészt a talajvízből biztosították a vízellátásukat.

Indonéz nő Jakarta egyik elárasztott negyedében idén februárban. Fotó: AFP

A vezetékes víz hiányában a lakosság több mint fele ma is a talajvízből nyeri ki az ivóvizet. Ez önmagában nem feltétlenül jelentene problémát, hiszen ez egy világszerte használt módszer, még ha a vezetékes víz elterjedésével a kutak jelentősége vissza is szorult Európában. Az indonéz fővárosban viszont a lakosság több mint felének nincs más alternatívája, hogy tiszta vízhez jusson.

A 20. század második felében aztán olyan gyorsan nőtt a lakosság és gyorsult fel az urbanizáció, hogy fenntarthatatlanná vált a talajvíz használata. Az aszfalttal burkolt területek olyan mértékben növekedtek, hogy a csapadék már nem tudja regenerálni a földalatti víztartalékokat.

A talajvíz csökkenése miatt a földfelszín süllyedni kezdett, és mivel ezzel párhuzamosan a tengerszint emelkedik, a tengervíz rendszeresen beáramlik az északi városrészbe, folyamatosan árvizeket okozva. A monszun időszakban pedig a vízszint annyira megemelkedik, hogy idén februárban például több mint ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, miután a házakat 1,8 méter magasan víz öntötte el.


A Vice videója Jakarta süllyedéséről.

A talajvíz túlzott felhasználásából eredő talajszintcsökkenés több világvárosban is problémát okoz. Azok a települések, amelyeknek a közelében nincs megfelelő mennyiségű ivóvízhez szükséges vízgyűjtő terület, a talajvizet használják. Texas legnépesebb városa, Houston például az elmúlt száz évben három métert süllyedt a túlzott talajvíz-felhasználás miatt, de ez az ütem közel sem olyan drasztikus, mint Jakartában. Kína fővárosa, Peking egyes területein viszont a süllyedés mértéke az évi tíz centimétert is eléri. Ám Peking nem a tenger partján helyezkedik el, így a süllyedés nem fenyegeti árvízveszéllyel a várost.

Jakartában készültek tervek a tengervíz elleni védekezésre, többek között egy összesen 120 kilométer hosszú védőfal építése, amelyből eddig csupán 10 kilométer valósult meg. A védőfal azonban a város süllyedését értelemszerűen nem tudja majd megállítani, hiszen a probléma forrása továbbra is fennmarad.

A tényleges megoldáshoz a talajvíz felhasználását kell csökkenteni, ehhez pedig a vezetékes vízhálózat bővítésére van szükség, hogy a lakosok többé ne kényszerüljenek alternatív forrásból nyerni az ivóvizet. Az 1950-es években több nagyváros is ugyanezzel a problémával küzdött, köztük Tokió vagy Bangkok.

A vízhálózat kiépítése viszont nagy kihívás, hiszen a holland mintára épült, hajózható csatornákkal övezett városszerkezet ezt megnehezíti. A csatornákban folyó édesvízre alapozva lehetne kiépíteni a hálózatot, de 10 évbe is telhet, amíg a csatornákban, folyókban és tavakban található vizet emberi fogyasztásra alkalmas minőségre tisztítják, és bekapcsolják a hálózatba.

Világ Indonézia ivóvíz Jakarta süllyedés talajvíz tenger üvegház víz Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.

Pálos Máté
2022. december 1. 12:22 Világ

A sarkvidék felől érkező hideg levegő próbára fogja tenni az európai áramkereskedelmet

Finnország és Franciaország például kilátásba helyezte, hogy tervezett áramkimaradásokkal, lakossági fogyasztáskorlátozással is enyhíthetnek az energiakrízisen.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?