Az étrendi ajánlás töredékét teszi ki az a lítiummennyiség, amit átlagos folyadékfogyasztás mellett a magyarországi ivóvízzel a szervezetünkbe vihetünk, derül ki Dobosy Péter, Illés Ádám, Endrédi Anett és Záray Gyula Nature-ben publikált kutatásából.
- A csapvizet a fővárosban és a megyeszékhelyeken, a Duna vizét országszerte tíz mérési ponton vizsgálták meg a kutatók, továbbá 16 ásványvizet adó kútból is vettek mintát. Mindez 2021 és 2022 szeptembere között történt.
Miért fontos ez? Az akkumulátoripari beruházások nyomán egyre többször merülnek fel a víz szennyezésével kapcsolatos aggodalmak. Amellett, hogy a most ismertetett mérések megnyugtató eredményekre vezetnek, jó referenciaként szolgálnak majd a nemrégiben bejelentett üzemlétesítések hatásvizsgálatakor.
- Nem csak lítiummal szennyezhetik az akkumulátorgyárak és a kapcsolódó létesítmények a vizet, hanem például a működésük során használt oldószerekkel is. Jó példa erre a katódgyártáskor használt N-metil-2-pirrolidon (NMP), ami toxikus, irritáló és magzatkárosító hatású. A gödi Samsung gyár közelében lévő öntözőkutakban kimutatható volt az NMP.
Számokban: a lítium napi ajánlott adagja 1 milligramm egy 70 kilogrammos felnőtt számára. Az ivóvíz átlagosan literenként öt mikrogrammot tartalmaz az alkálifémből, napi két liter víz elfogyasztása tehát az ajánlott mennyiség apró töredékét fedezi csak.
- A lítium az ajánlott mennyiségben jótékony hatással van a testi és a lelki egészségre, és a korai magzati fejlődésben is szerepe van.
Mi várható? Az iparág magyarországi térnyerésével egyre nagyobb figyelem övezi az akkumulátorgyártás környezetre gyakorolt hatását. Mivel a beruházások ügye politikai kérdés is Magyarországon, a hatásvizsgálatok szempontjából kulcsfontosságúvá válnak a tudományos, független szakértői lektoráláson (peer review) átesett publikációkban bemutatott eredmények.
