2007-ben a spanyol ingatlanpiaci buborék kipukkadásakor hirtelen milliónyi újonnan épített ingatlan vált elhagyatottá. 2011-ben már hivatalosan 3,4 millió üres lakóépületet tartottak nyilván, ami az összes üresen álló európai ingatlan durván 30 százalékát tette ki. Félmillió fejlesztési projektet be sem fejeztek. Egy spanyol fotós ennek a kornak a romjairól készített drónfelvételeket, amit a Quartz tett közzé.
Markel Redondo fotográfus először 2010 és 2012 között dokumentálta a romokat, ebből készült a Homokvárak című fotósorozata. A művész idén egy második projektet is készített a témában, amelyben már egy drón segítségével látogatta meg újra ezeknek az ingatlanoknak egy részét. Felvételein próbálta úgy bemutatni ezeket az épületeket, ahogy azokat eredetileg elképzelték a tervezők.
Redondo azt mondta, tudta, hogy hatalmas fejlesztések folytak 2007 előtt, de nem tudta elképzelni, valójában ez mit jelent. A telkek ugyanis többnyire teljesen elhagyatottak és a helyszíneket nehéz megközelíteni, ezért a legtöbb ember nem is látja őket.
A spanyol ingatlanbuborék a nyolcvanas évek közepétől kezdett nőni, a lakások és házak értéke reálértéken 1991-re majdnem a háromszorosára ugrott. A spanyolok egyre fontosabbnak kezdték tartani a saját tulajdonú ingatlanok megszerzését, a bankok elkezdtek akár 40-50 éves futamidejű hiteleket nyújtani, a törlesztőrészletek pedig részben leírhatóvá váltak a jövedelemadóból.
Pár év mérsékelt növekedés után 1996-tól végleg elszálltak az ingatlanárak, amit az is fűtött, hogy az eurózónában lévő egységes kamatok következtében a külföldi megtakarításokat kezelő alapoknak is megérte beszállni, befektetési céllal. Ekkoriban évente körülbelül egymillió lakás és ház épült Spanyolországban, vagyis több, mint Németországban, Franciaországban és Angliában együttvéve. 1997 és 2006 között reálértéken duplájára nőtt az ingatlanok értéke, a 2008-as válságban azonban a lufi kipukkadt, és az ingatlanárak 5 év alatt 37 százalékot zuhantak.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
