Nagyot nőttek a magyar jövedelmek 2017-ben: forintban átlagosan 8,4 százalékkal, infláció nélkül 5,9 százalékkal emelkedett a magyar háztartásokban az egy főre jutó jövedelem 2016-hoz képest. Ráadásul ezúttal nem csak a társadalom felső néhány tizedében nőtt a háztartások bevétele, mint azt 2010 óta megszokhattuk. Sőt, éppen a legszegényebb kétmillió embernél volt a legnagyobb a százalékos emelkedés.
Mint a fenti ábrákon látható, elsősorban a munkából származó jövedelmek növekedtek a magyar háztartásoknál, az államtól kapott juttatások nem igazán.*A közmunka itt munkajövedelemnek számít, nem szociális transzfernek. Ez az utóbbi években tapasztalt munkaerőpiaci fejlemények fényében (magas foglalkoztatottság, magas bérnövekedés) nem is lehet meglepetés.
De mire volt elég európai összevetésben ez a nagy javulás?
Joggal várhatnánk azt, hogy az ország különböző jövedelmi rétegei előre tudtak lépni ennek köszönhetően az európai jövedelmi ranglétrán. Tavaly tavasszal felépítettünk egy adatbázist, ahol összevethetőek egymással az európai országok különböző jövedelmi rétegei. Lényegében sorba raktuk fizetésük szerint az 500 millió európait, és az Eurostat adatai alapján megbecsültük, hogy melyik ország melyik jövedelmi szelete hol helyezkedne el egymáshoz képest – mintha egy ország lenne a kontinens. A becslés módszertani hátteréről a csillagra (*A számításaink az EU-SILC adatfelvételen alapulnak, aminek összesített eredményeit az Eurostat közli, így bárki elérheti. A jövedelmi percentiliseket jellemző adattáblán országonként megvizsgáltuk az egyes jövedelmi decilisek, kvartilisek, illetve az első és az utolsó előtti öt percentilis felső határait PPS-ben, azaz vásárlóerő-egységben kifejezve (és megnéztük azt is, hogy mit látunk, ha euróban mérjük a jövedelmeket). Az Eurostat által megadott percentilisek várható jövedelmét e felső határnak és a megelőző közölt percentilis felső határának számtani közepével becsültük meg.
A következő lépésben minden uniós ország esetében megbecsültük a jövedelmet azokban a közbeeső percentilisekben is, amelyekről az Eurostat nem közöl adatokat. Egy képzeletbeli jövedelmi számegyenesen az előbb leírtak szerint már megbecsült jövedelmű percentilisekre vonatkozó becsléseink közötti intervallumot osztottuk fel a közbeeső, még ismeretlen percentilisek számának megfelelő, egyenlő hosszúságú részre. Majd az e szakaszok közötti küszöbértékeket vettük a kérdéses percentiliseket jellemző jövedelmi értékként.
Ezek után kiszámoltuk, hogy hány fő esik egy-egy jövedelmi percentilisbe. Végül pedig sorba állítottuk az uniós országok lakosait a jövedelmük alapján, amit a percentilisenként becsült jövedelem-értékek szerint állapítottunk meg. Ezen a ponton azzal az egyszerűsítő feltételezéssel éltünk, hogy a lakosság túlnyomó része magánháztartásokban él, ugyanis a jövedelemadatok az itt élő személyekre vonatkoznak. Az EU-SILC adatairól még azt érdemes tudni (pdf), hogy a háztartások egy főre jutó éves bevételeit fejezik ki a juttatások, hozzájárulások és adók levonása után.
A számításokat sokkal egyszerűbben és pontosabban is megcsinálhattuk volna, ha az EU-SILC részletes, úgynevezett mikroadatait nem csak tudományos célokra adná ki az Eurostat. A mikroadatokat ugyanis csak tudományos intézmények által is jóváhagyott kutatási terv kíséretében lehet kikérni, ráadásul az adatigénylés bírálata akár 8-12 hétig tarthat. Pedig ha az elemi szintű (tehát a személyeket és a háztartásokat jellemző) adatokat megfelelően előkészítve és anonimizálva közölnék, akkor kizárható lenne, hogy azokkal bárki visszaél.) kattintva lehet többet olvasni.
Így kiderítettük, hogy a magyar társadalom alsó fele 2016-ban pontosan ugyanott volt Európán belül, ahol 2010-ben, méghozzá elég alacsonyan. Viszont a felső tíz százalék, tehát a leggazdagabb egymillió magyar megelőzött hét év alatt 75 millió európait, a százezer leggazdagabb magyar pedig betört az európai elitbe.
Időközben megjelentek a 2017-es adatok is az Eurostat honlapján,*Egyetlen ország, Írország kivételével. a következő napokban több cikk elemezzük ki az új fejleményeket. De kezdjük a legfontosabbal: a friss adatok alapján az látszik, hogy az egy évvel ezelőtti nagy magyar béremelkedés arra volt elég, hogy
Magyarország egy picit visszacsússzon a jövedelmi listán.
Érdekes módon az összes magyar jövedelmi csoportot érintette a megtorpanás, ráadásul hasonló mértékben.
A medián magyar például – akinél Magyarországon ugyanannyi gazdagabb él, mint ahány szegényebb -, 2016-ban az európai rangsor 18,7 százalékánál volt, 2017-re viszont minden jövedelememelkedés dacára visszacsúszott a 17 százalékos pozícióba. Tehát 1,7 százaléknyi – 8,5 millió – európai megelőzte őket. Ezzel azt az apró előrelépést is elvesztették a magyar középrétegek, amit 2010 óta megtettek.
A magyar társadalom tetején, a 95. percentilisnél lévők – akiknél félmillió gazdagabb és 9,5 millió szegényebb magyar él – szintén visszaestek, az európai jövedelmi eloszlás 56,2 százalékáról a 54,2 százalékára. Igaz, ők még mindig jóval kedvezőbb helyzetben vannak Európában belül, mint 2010-ben (44,7 százalék).
A legszegényebb magyarok eközben a padlóra kerültek, a legszegényebb félmillió magyar még az igen gyászos 2016-os pozíciójánál is mélyebbre került, Európa abszolút legszegényebbjei közé.*Igaz, itt fontos megjegyezni, hogy az Eurostat adatai éppen a társadalom legalján és legtetején a legkevésbé megbízhatóak.
Mindez azt jelenti, hogy hiába emelkedtek a bérek Magyarországon olyan mértékben, mint amilyet 2010 óta nem látott az ország, az többi európai országokban – pontosabban azokon belül is azokban a rétegekben, ahol a magyarokhoz hasonlóak a jövedelmek, tehát jellemzően az európai jövedelemeloszlás alsó ötödében – még a magyarországinál is gyorsabban nőttek a fizetések.
Következő cikkünkben pontosan is bemutatjuk, mely országok milyen jövedelmi rétegei hagyták le a magyar megfelelőiket a nagy magyar bérrobbanás idején.
Közélet
Csak látszólag sikerült megkerülnie az uniós pénzek letiltását a győri egyetemnek
Bár az egyetem a Horizont Európa programon keresztül pályázott, mégis a magyar költségvetés állja a több mint 100 millió forintos kutatásokat.
Nem biztos, hogy jó ötlet levetett svájci vonatokat rálőcsölni a MÁV-ra
Annyiba kerülhet a használt járművek honosítása, mint a vételára, és nem is motorvonatokra lenne leginkább szüksége az állami vasúttársaságnak.
Luxus autópályáink lesznek pár év múlva, csillagászati összegért
Drágábbnak ígérkezik az M1-es idén induló bővítése, mint az új autópályák építése, részben az igen magas műszaki követelmények miatt.
Fontos
Évente egy kávé áráért elvárhatjuk, hogy kiderüljön, miből áll a világ
A világ legnagyobb részecskefizikai infrastruktúrája közel hárommillió eszközből áll, karbantartásukat egy magyar szakember, Jurcsó Péter menedzseli.
Kell-e aggódni a lakossági állampapírok sorsa miatt?
A jelenleg kínált lehetőségek alapján mintha nem érdekelné túlságosan a kormányzatot, hogy mennyi pénz áramlik ki a prémium állampapírokból.
Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon
Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast!
