Hetek óta tíz- és százezerek tüntetnek Franciaországban a kormány ellen. A tiltakozásokat látszólag az váltotta ki, hogy januártól 2,9, illetve 6,5 eurócenttel emelik a benzin és gázolaj literenkénti árát, vagyis tíz és húsz forinttal lesznek drágábbak az üzemanyagok.
Egy ilyen kis áremelés még Magyarországon sem számít nagy összegnek. Az üzemanyagok árát leginkább amúgy is a világpiaci folyamatok befolyásolják, az utóbbi időben éppen esik ezek hatására a benzin és a gázolaj. (Magyarországon most 360 forintba kerül egy liter benzin, miközben hat éve még 451 forint volt.)
Franciaországban is inkább csak ürügy volt a benzin a kormány utóbbi hónapokban hozott gazdasági döntései miatt. Az adóemelés bejelentése miatt felháborodott autósokhoz nagyon hamar csatlakoztak a francia kormány gazdaságpolitikájával elégedetlen tömegek is.*A demonstrálók a gépkocsikban kötelezően tartandó láthatósági mellényt vették magukra a tiltakozások elején. Innen kapták a „sárga mellényesek” nevet a tüntetők.
Első hallásra meglepő, de a franciák a leginkább egy adócsökkentés miatt vannak felháborodva. A francia kormány megszüntette a több évtizede hatályos vagyonadót 1,3 millió eurós vagyonhatár alatt. Korábban az ingatlanok mellett a nagy értékű műtárgyaktól a yachtokon át az ékszerekig és a befektetésekig szinte minden nagy értékű vagyontárgyra kivették ezt az adót, a jövőben viszont csak az ingatlanokra szűkítik a hatályát.
Ilyen jogcímen eddig 4-5 milliárd euró folyt be a francia költségvetésbe, az új szabályok szerint jövőre már csak 850 millió eurós bevételre számíthat a büdzsé. A vagyonadót még Francois Mitterand vezette be azért, hogy abból finanszírozza a szociális segélyeket.*1986 és 1988 között Jacques Chirac felfüggesztette, majd a nagy felháborodás miatt újra bevezették. A franciák számára ez az egyenlőség szimbóluma volt.
Macron ezzel párhuzamosan visszavágta a szociális segélyeket, lazított a munkajogi szabályokon – könnyebb valakit kirúgni, mint eddig -, és a társasági adót is mérsékelte. Ez így együtt már sok volt az erős baloldali hagyománnyal bíró Franciaországban. A tüntetők szerint Macron egyértelműen a gazdagokat támogatja.
A francia kormány eközben azt várja az intézkedésektől, hogy gyorsul a gazdasági növekedés, és azok a jómódúak, akik a magas vagyon- és jövedelemadó miatt menekítették ki a pénzüket az országból, visszautalják azt és belföldön fektetik be. Ez az elgondolás azonban sok franciának alapvetően gyanús.
Nem tesz jót Macron népszerűségének az sem, hogy a költségvetési szigort a többi gazdaságpolitikai cél elé helyezte, ami egyet jelent az állami kiadások további csökkentésével. A kormány hozzá akar nyúlni a nyugdíjrendszerhez, meg akarja szüntetni a sztrájkokra egyébként is hajlamos közalkalmazottak és köztisztviselők privilegizált helyzetét. Emellett Macronék a munkanélküli segélyeket is meg akarják vágni. Jövőre a várt inflációnál alacsonyabb mértékben nőnek a nyugdíjak és a szociális segélyek.
Ez egyértelműen veszteség a legtöbb franciának, legalábbis akik nincsenek jelen az aktív munkaerőpiacon. A munkavállalóknak azonban egyértelmű nyereség, hogy a túlóráért járó bér után nem kell adót és járulékot fizetni, vagyis sokkal több pénzt vihetnek haza.
Az országos demonstrációkból az látszik, hogy Macron reformjai egyelőre nem találtak megértő fülekre a francia társadalomban. Májusban lesznek az európai parlamenti választások, amelynek során Macron gazdaságpolitikáját is értékelni fogják a választók.
Közélet
Fontos