Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. január 30. 12:10 Vállalat

A franciák leszámolnak a szénnel, közben Európa hatoda kizöldült

Három éven belül minden szénerőművet bezárnak Franciaországban – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök a davosi Világgazdasági Fórumon. A terv nem teljesen új, hiszen már elődje, Francois Hollande is azt tervezte, hogy leszámol a szénenergiával, ő azonban még 2023-as céldátumot adott meg. Ezt hozta most két évvel előbbre az új államfő. Macron arról is beszélt, hogy a kieső termelést megújuló és nukleáris kapacitásokkal pótolnák.

Más kérdés, hogy a vállalás annyira nem erős, inkább csak jelzésértékű, hiszen Franciaország energiatermelésének mindössze 1 százalékát adják a szénerőművek. A helyi energiaipar eddig is az atomra épített: a teljes áramtermelés háromnegyedét a nukleáris létesítmények adják.

Épp ezért Macron bejelentését sokan inkább politikai üzenetként értelmezték, mintsem tényleges energiaipari reformként. A francia elnök vélhetően azt próbálta hangsúlyozni, hogy továbbra is kiemelten fontos számra a klímaváltozás elleni küzdelem, aminek az egyik kulcseleme a fosszilis energiahordozók (szén, olaj gáz) felhasználásának visszaszorítása.

Ez a hozzáállás egyértelműen szembe megy a világ legnagyobb gazdaságát irányító, klímaváltozás-tagadó (vagy legalábbis arról nem túl konzisztensen gondolkodó) Donald Trump energiapolitikájával, hiszen az amerikai elnök már a kampányában is a szénipar felfuttatásáról beszélt. Macron egyébként nem először jelzi egyértelműen, hogy ebben a kérdésben nézetkülönbség van közte és amerikai kollégája között. Amikor az Egyesült Államok a nyáron jelezte, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből, Macron támogatási programot hirdetett, hogy Franciaországba hozza a döntést ellenző klímakutatókat.

Igaz, a franciáknak a most bejelentettnél komolyabb változtatásokra lenne szükségük, ha tartani akarják 2020-ra vállalt céljaikat. Főleg a megújulók területén vannak jelentős lemaradásban vannak. Az EU azt vállalata, hogy 2020-ra teljes energiafogyasztásának 20 százalékát megújulókból fedezi majd. Az arány nem egységes tagállamonként, a svédek például 50 százalék feletti arányt vállaltak, míg Málta alig 10 százalékot. Az Eurostat nemrégiben közzétett adatai szerint az előírt értéket 2016-ra már 11 tagállam (köztük Magyarország is) teljesítette, a legtávolabb azonban épp a franciák vannak tőle (az írek és a britek helyzete sem túl jó).

 

Az összesített 20 százalék egyébként ettől függetlenül meglehet, hiszen a teljes uniós energiafogyasztás 17 százaléka már tavalyelőtt is megújuló energiából származott. Persze az is igaz, hogy ennek nagyon nagy része még most is szilárd anyagok (például fa) tüzeléséből, ez pedig nem teljesen az, ami a zöldenergiáról elsőre az ember eszébe jut.

Itthon fokozottan igaz ez. Bár a hazai fogyasztást 2016-ban 11,7 százalékban megújulókból fedeztük, ez szinte teljes egészében szilárd biomassza, biogáz, vagy hulladék elégetését jelentette. Ez a magyarázata annak is, hogy – amint Szabó Zsolt a területért felelős államtitkár egy két évvel ezelőtti előadásában fogalmazott – Magyarország „megújuló energia felhasználási lehetőségei elsősorban a fűtési szektorban vannak kiaknázva”.

Másik oldalról ez azt jelenti, hogy az áramtermelésben szinte egyáltalán nincsenek megújulók Magyarországon. Tavalyelőtt a hazai áramfelhasználás mindössze 7,2 százaléka származott megújulókból, ami azon túl, hogy Málta és Luxemburg után a legalacsonyabb az egész EU-ban, még visszaesést is jelent a korábbi évekhez képest. Összehasonlításképpen ugyanez az arány uniós átlagban közel 30 százalék, Dániában, Lettországban, Portugáliában és Svédországban több, mint 50, az olajhatalom Norvégiában pedig közel 105 százalék.

 

Vállalat Emmanuel Macron megújuló energia zöldenergia Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Fabók Bálint
2020. március 27. 06:50 Vállalat

Szakácsként 800 ezret keresett, most örül, hogy elmehetett futárnak minimálbérért

Még a 2008-as válság idején sem kerestek annyian munkát, mint most a legnagyobb magyar munkaerő-kölcsönzőnél. Mit látnak a munkaerőpiacon a válságból?

Jandó Zoltán
2020. március 26. 06:52 Vállalat

Autóipari és egészségügyi cégeknél fogyhat el leghamarabb a pénz, ha nem lép a kormány

Ha el akarja kerülni a tömeges munkanélküliséggel járó gazdasági károkat, az államnak be kéne segítenie a bérek kifizetésébe, mielőtt a vállalkozások bedőlnek.

Jandó Zoltán
2020. március 25. 14:20 Vállalat

Roham indult a laptopokért a távoktatás miatt Magyarországon

A megszokott mennyiség duplája fogy különböző számítógépekből a nagy webshopokban. Eleinte a cégek vásároltak, majd a távoktatás miatt a családok.

Fontos

Tóth István János Hajdu Miklós
2020. március 27. 19:44 Közélet

Két példa arra, hogy miért fontos a hálózatelemzés a koronavírus-járvány megfékezésében

Egyáltalán nem mindegy, hogy a kormányok kiknek biztosítanak elsősorban védőfelszerelést, a sokakkal személyesen érintkezők ugyanis szuperterjesztőkké válhatnak.

Kasnyik Márton
2020. március 27. 12:30 Élet

Teljes félreértés, hogy választani lehet a gazdaság megmentése és a járvány feltartóztatása között

Álomvilágban él, aki azt gondolja, hogy meg lehet menteni a gazdaságot, ha nem teszünk súlyos lépéseket a járvány megállításáért.

Avatar
2020. március 26. 18:37 Pénz

Most dől el, hogy a krízis milyen maradandó károsodást okoz Magyarországon

A visszaesést csak akkor követi nagyon erős fellendülés, ha a költségvetés is odateszi magát.