A franciák tényleg elkezdték felszívni a kiutált amerikai klímakutatókat
Amikor az Egyesült Államok a nyáron jelezte, hogy kilép a párizsi klímaegyezményből, Emmanuel Macron francia elnök támogatási programot hirdetett, hogy Franciaországba hozza a döntést ellenző klímakutatókat. Az egyezményt Donald Trump elnök azért mondta fel, mert szerinte gazdaságilag hátrányos az Egyesült Államok számára, és a lépés az egyik választási ígérete is volt.
Pár hónappal az események után látjuk, hogy Macron nem a levegőbe beszélt. A program elindult, bár egyelőre csak néhány kutatóval kötöttek szerződést. Az amerikai NPR szerint eddig 1822 kutató jelentkezett a francia támogatásért, és az Egyesült Államokban tényleg nagyon tarthatnak Trump lépéseinek következményeitől, hiszen a jelentkezők kétharmada amerikai.
A hosszútávú, és nagy összegű francia ösztöndíjat csak azok kapják meg, akik megfelelő tudományos eredményeket mutatnak fel a klímakutatásban, és 3-5 évig tartó konkrét projekttervet is le tudnak tenni az asztalra. Az időtáv nyilván nem véletlen: ha a projekt lejártakor már nem Trump lesz az amerikai elnök, a kutatók hazatérhetnek, ha akarnak.
A támogatást, amelynek összege akár 1,7 millió dollár is lehet, eddig 18-an kapták meg, köztük 13-an amerikaiak. Ők azt mondják, nagy hatással volt rájuk, hogy egy ország elnöke személyesen invitálta őket, másrészt ha átköltöznek Franciaországba, akkor kikerülnek az otthoni, számukra sokszor méltatlan környezetből.
Az NPR egyik korábbi saját adatfelméréséből kiderül, hogy az amerikai kutatók elkezdték egyre kevésbé használni a klímaváltozás szót a pályázati anyagaikban. Az öncenzúra annak ellenére is beindult, hogy a National Science Foundation, amely a legnagyobb szövetségi támogató alap, közismerten meglehetősen független intézmény.
Úgy tűnik azonban, hogy a Trump adminisztrációnak sikerült elérnie, hogy a tudományos kutatók biztos, ami biztos alapon inkább mégse erőltessék a klímaváltozást, vagyis ne kockáztassák, hogy emiatt nem kapnak a kutatásaikra pénzt. A változásra elvileg magyarázatot adhatna, hogy tényleg mással kezdtek foglalkozni a tudományos műhelyekben. Ennek azonban ellentmond, hogy a felmérés szerint az olyan szinonimák, mint az extrém időjárás, vagy a környezeti változás említése megnőtt.
Nem először fordul elő egyébként, hogy az amerikai tudományos élet így próbálja kijátszani a politikai iránymutatást. Amikor az emberi szexualitás kezdetben tabunak számító témáját szerették volna kutatni, akkor “termékenységhez kapcsolódó magatartást” írtak a pályázataikba, amikor pedig az őssejtkutatás nem számított trendinek, akkor a “gyógyászati célú klónozás” kifejezést használták.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
